Rejtő László (született Roth) (Budapest, 1899. november 20. – Budapest, 1967. július 12.) sportújságíró.

Budapesten született Roth Vilmos (1869–1944)^[1] és Braun Klotild gyermekeként. Apai nagyszülei Roth Jakab és Pollák Náni voltak. Középiskolai tanulmányai végeztével gyári tisztviselő lett. 1925. november 16-án házasságot kötött Werner Juda Jakab és Fleischer Regina lányával, Erzsébettel (1897–1973).^[2][3] 1928-tól újságíróként működött, ekkor jelentek meg első írásai a Hétfői Újságban, később felelős kiadója lett a Gyermekvédelem című lapnak. Újságírói pályája 1945 után bontakozott ki. 1945. áprilistól a meginduló Kossuth Népe című napilap sportrovatvezetője. 1948–1961 között a Népszava sportrovatának vezetője. Nevéhez fűződik az első sportcélokat szolgáló borítékos sorsjegy ötlete és árusítása.

1919-től vett részt a munkásmozgalomban. 1945-től 1964. december 31-ig titkára, később főtitkára az Újságírók Szanatórium Egyesületének (USZE). Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy az USZE magas színvonalú orvosi ellátást, betegbiztosítást és üdülési lehetőséget nyújtó intézménnyé fejlődött.

Írásai gyakran megjelentek szovjet és német lapokban is. Különösen emlékezetes átfogó sporttörténeti cikksorozata.

• Az aranycsapat és árnyai (Budapest, 1966)
• Kilenc klub krónikája (Csepeli Vasas, Diósgyőri VTK stb.) (Budapest, 1969)
• Labdarúgó bajnokságaink, 1901–1969 (Hoppe Lászlóval, Budapest, 1970)
• Felejthetetlen kilencven percek (A magyar labdarúgó-válogatott 477 mérkőzése, 2. javított és bővített kiadás, Lukács Lászlóval és Szepesi Györggyel, Budapest, 1974)
• Rejtő László–Lukács László–Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. A magyar labdarúgó-válogatott túl az 500. mérkőzésen; 3., jav. kiad.; Sport, Budapest, 1977

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.