Középiskoláit Gyulafehérvárt, a jogot Budapesten végezte az egyetemen, ahol 1886-ban jogdoktorrá, 1887-ben pedig államtudományi doktorrá avatták. Ügyvédi oklevelét 1889-ben Budapesten szerezte; ugyanekkor a budapesti egyetem jogi kara az egyházjogból magántanárrá képesítette; ugyanezen évben a budapesti egyetem államtudományi államvizsgáló-bizottságának tagjává nevezték ki; 1894-ben a budapesti ügyvédvizsgáló-bizottságba választották és ugyanekkor a Szent István Társulat irodalmi és tudományos osztálya tagja, később főtitkára lett. A Magyar Tudományos Akadémia pedig 1902. május 9-én levelező tagjává választotta. 1913-ban nyilvános rendkívüli tanár, 1915-től 1935-ig az egyházjog nyilvános rendes tanára volt a budapesti egyetemen.
Írásai
Cikkei az Archiv für katholisches Kirchenrechtben (Main, 1888. Die Besetzung der Bisthümer in Ungarn; az 1885-86. tanévben: A püspöki székek betöltése, történelmi fejlődése s jelen állása szerint c. pályadíjat nyert dolgozatának Magyarországra való része átdolgozva); a Történelmi Tárban (1889. A gyulafehérvári levéltárból); a Jogi Szemlében (1889. mut. sz. A birtok feldarabolásának befolyása a dologi kegyúri jogra, 1891. A névhez való jog, A bérlő jogköre, 1892. A jászkunok özvegyi és hitvestársi öröklése és özvegyi joga, 1893. Az utólagos házasság által törvényesítés); a Jogtudományi Közlönyben (1889-92. könyvism. 1892. 26. sz. Kényszeríthető-e a rabbi házasságkötésnél való közreműködésre? 48. sz. Főpapi kinevezések ellenjegyzésének jogáról, 1893. A vegyesházassági válóperekről szóló 1868. 48. t.-cz., 1894. A bizományi viszony jogi természete); az Ügyvédek Lapjában (1890. A kegyúri jogról, 1893. Szabályrendelet és egyleti alapszabály, 1894. A házassági együttélés joga és kötelessége); a Polgári Törvénykezésben (1896. A tulajdonközösség megszüntetése iránti per feljegyezhető-e a telekkönyvben?); az Oesterreichisches Rechtslexikonban (Prága 1896. Ungarisches Privatrecht); a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.
Munkái
A jogtörténelem és kutatási módszerei. Budapest, 1894. (Különnyomat a Jogtudományi Közlönyből).
A felszentelési czím az érvényben levő jog szerint. Bp., 1895. (Különny. a Hittudományi Folyóiratból).
Egyházi szervezet. Bp., 1896. (Az ezredéves magyar állam és népe c. munka része).
Kirche und Kirchengenossenschaften in Ungarn. Wien, 1896. (Különny. az Ulbrich és Mischler által szerk. Oesterreisches Staatswörterbuchból).
Az ezredéves magyar állam és népe. Wien, 1896.
Magyar magánjog. Írta Zlinszky Imre. Teljesen átdolgozva s új részekkel kiegészítve 5. kiadásként. Budapest, 1887. (6. és 7. kiadás újra dolgozva. Uo. 1899., 8. k. Uo. 1901.)
Jogi dolgozatok. Bp., 1898.
A szerződésen kívüli kártérítési kötelmek. Bp., 1898. (A Fodor által szerkesztett Magyar magánjog III. kötetének részeként és külön is. Uo. 1899.)
A Concordatumról. Bp., 1898. (Különnyomat a Hittud. Folyóiratból).
Az egyházjog fogalma. Bp., 1899. (Különnyomat a Hittud. Folyóiratból).
Az egyházi személyek utáni örökösödési jog Magyarországon. Bp., 1900. (2. kiadás, Uo. 1901.).
Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
