Legismertebb regénye, a Çalıkuşu (Madárka) egy fiatal török tanárnő sorsáról szól Anatóliában. További jelentős regényei közé tartozik a Dudaktan Kalbe és a Yaprak Dökümü.
Az írói tevékenysége mellett számos közhivatalt is betöltött. A török parlament képviselője és az Állami Oktatási Minisztérium főfelügyelője volt.
Élete és munkássága
Apja katonaorvos-őrnagy volt a hadseregben. Folyékonyan beszélt perzsául, arabul és franciául, és egyszer azt mondta a fiának: „Úgy akartalak nevelni, mint Emile-tRousseau regényéből.” Arra biztatta a fiát, hogy jobban ismerje meg az embereket és a természetet, gondolkodjon rajtuk. Mindez fontos szerepet játszott Reşat írói fejlődésében.
Az alap- és középiskolát Çanakkalében végezte el, később İzmirben tanult. 1912-ben szerzett diplomát az isztambuli egyetem irodalomtudományi szakán. Tanárként és igazgatóként dolgozott Bursa és Isztambul középiskoláiban. Az író több isztambuli iskolában tartott irodalom- , török- , filozófiai órákat, és vezetői munkát is végzett. 1931-ben a Nemzetoktatási Minisztérium felügyelője. Çanakkale képviselőjeként dolgozott 1933 és 1943 között a török parlamentben, az Állami Oktatási Minisztérium főfelügyelője (1947), kulturális attasé Párizsban (1950), miközben az UNESCO török képviselőjeként is tevékenykedett.
1927-ben megnősült, egy gyermeke született (Ela).
A szerző az első világháború végén lépett az irodalmi színtérre. Cemal Nimet álnéven kezdett el publikálni. Reşat Nuri első munkáit 1917-ben tették közzé egy folyóiratban, majd egy évvel később színházi ismertetőit és tanulmányait is megjelentették. Ugyanakkor számos novellát is írt.
Nyugdíjba vonulása után az isztambuli városi színházak irodalmi igazgatóságán dolgozott. 1956. december 7-én halt meg Londonban, ahol tüdőrák miatt kezelték. 1956. december 13-án temették el az isztambuli Karacaahmet temetőben.[3]
Művei
Novellák
Recm, Gençlik és Güzellik (1919)
Roçild Bey (1919)
Eski Ahbab
Tanri Misafiri (1927)
Sonmüş Yıldızlar (1928)
Leylâ ile Mecnun (1928)
Olağan İşler (1930)
Regények
Çalıkuşu (1922)
Gizli El (1924)
Damga (1924)
Dudaktan Kalbe (1923)
Akşam Güneşi (1926)
Bir Kadın Düşmanı (1927)
Yeşil Gece (1928)
Acımak (1928)
Yaprak Dökümü (1930)
Eski Hastalık (1938)
Değirmen (1944)
Kızılcık Dalları (1944)
Miskinler Tekkesi (1946)
Harabelerin Çiçeği (1953)
Kavak Yelleri (1961)
Son Sığınak (1961)
Kan Davası (1962)
Ateş Gecesi (1953)
Színház
Hançer (1920)
Eski Rüya (1922)
Ümidin Güneşi (1924)
Gazeteci Düşmanı, Şemsiye Hırsızı, İhtiyar Serseri (1925, három mű)
Taş Parçası (1926)
Bir Köy Hocası (1928)
İstiklâl (1933)
Hülleci (1933)
Yaprak Dökümü (1971)
Eski Şarkı (1971)
Balıkesir Muhasebecisi (1971)
Tanrıdağı Ziyafeti (1971)
Magyarul
Madárka (Magyar-Török Baráti Társaság, Budapest, ford.: Puskás László ISBN 9632145429
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Гюнтекин, Решат Нури című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.jpg)
