Ratvaj

Ratvaj
Ratvaj zászlaja
Ratvaj zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rangközség
Első írásos említés1374
PolgármesterMonika Juneková
Irányítószám082 66
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség147 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság419 m
Terület5,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 45″, k. h. 21° 11′ 50″49.112500°N 21.197222°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 45″, k. h. 21° 11′ 50″49.112500°N 21.197222°E
Ratvaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ratvaj témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ratvaj (szlovákul: Ratvaj) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése

Eperjestől 15 km-re északra, a Tarca-folyó és a Szekcső-patak között fekszik.

Története

1374-ben „Rathway” alakban említik először, mint a Thököly család birtokát. 1427-ben 18 portával adózott a Gombás családnak. 1787-ben 17 házában 130 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RATVAJ. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Péchy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Szent-Györgyhöz közel, mellynek filiája, földgye közép termékenységű, réttye kétszer kaszáltatik, legelője, erdeje van, piatza sints meszsze, második osztálybéli.[2]

A 19. században a Péchyek birtoka. 1828-ban 20 háza és 156 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ratvas, tót falu, Sáros vmegyében, Sz. György fil. 129 kath., 12 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.[3]

1850 és 1890 között sok lakója kivándorolt. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

A háború után lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Népessége

1910-ben 95, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 141 szlovák lakosa volt.

2011-ben 140 lakosából 138 szlovák.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.)

További információk