PROFILPELAJAR.COM

	Ratkó József
	A Szép versek című antológiában (Balla Demeter fotója, 1976.)
	Élete
Született	1936. augusztus 9.; Pestszenterzsébet
Elhunyt	1989. szeptember 13. (53 évesen); Debrecen
	Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers
Kitüntetései	József Attila-díj (1969); Radnóti-díj (1975); SZOT-díj (1975); Váci Mihály-díj (1979); Szép Ernő-jutalom (1985);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ratkó József témájú médiaállományokat.

Ratkó József (Pestszenterzsébet, 1936. augusztus 9. – Debrecen, 1989. szeptember 13.) József Attila-díjas (1969) magyar költő.

Életpályája

Iskoláit Pesterzsébeten kezdte, majd vidéken lelencgyerekként folytatta. Élt Vámosmikolán, Sándorfalván, Budaörsön, Miskolcon, Parasznyán, Erdőbényén, Hajdúhadházon, Tiszadobon, Nyíregyházán. Dolgozott állami gazdaságban, borpincészetben, illetve segédmunkásként az Építéstudományi Intézetben. A Szegedi Tudományegyetemen magyar-olasz szakon tanult (1956-1958). 1955-től közölték verseit a folyóiratok (Alföld, Új Írás, Napjaink, Tiszatáj, Élet és Irodalom, Kortárs, Szabolcs Szatmár Népe). Első verseskötetének címe: Félelem nélkül.

Önéletrajza 1966-ban jelent meg. Nyíregyházán újságíróként dolgozott, majd a nagykállói Krúdy Gyula Járási Könyvtár igazgatója lett. (Halála után a nagykállói könyvtár fel is vette a költő nevét, ma már Ratkó József Városi Könyvtár.) Az ének megmarad (Hetek) versantológia költői közösségéhez tartozott. Segítsd a királyt című színpadi művét, verses drámáját a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház mutatta be 1985-ben. Rövid betegség után 1989-ben hunyt el Debrecenben.

Szellemi és művészi teljesítményének emlékére a nagykállói középiskola Ratkó József Irodalmi Napokat, 2001 óta pedig ennek keretében Országos Ratkó József Vers- és Prózamondó Versenyt rendez a Magyar Versmondók Egyesülete és tagszervezete, az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület szakmai segítségével. 1993-ban Ratkó József díjat alapított a Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány. Személyére és költészetére a Magyar Versmondók Egyesületének tagjai emlékeztek 2006-ban, születésének 70. évfordulóján. Testvéröccse, Dr. Ratkó István matematikus, rendszeresen szervezett előadóesteket a tiszteletére, ahol maga is előadott testvére verseiből.

Ratkó József édesapjának testvére, a »ratkó-gyerekek« névadója, Ratkó Anna 1949 és 1953 között népjóléti, majd egészségügyi miniszter volt. A költő róla szóló gyilkos gúnyú versének címe: Nagynéném, a miniszterasszony.^[1]

Művei

Félelem nélkül ( versek, próza, Bp., 1966) Magvető, Új termés-sorozat ;
Fegyvertelenül (versek, Bp., 1968);
Egy kenyéren (versek, Bp., 1970);
Törvénytelen halottaim (versek, Bp., 1975);
Gyerekholmi (gyermekversek, Keresztes Dórával, Bp., 1980);
Félkenyér csillag (vál. versek, Bp., 1984);
Segítsd a királyt! (dráma, Nyíregyháza, 1985);
A kő alól (versek, Bíró Zoltán előszavával, Görömbei András interjújával, Bp., 1987)
Ratkó-breviárium; szerk. Magyar József; Váci Mihály Városi Művelődési Központ, Nyíregyháza, 1993
Segítsd a királyt! Történelmi dráma 3 felvonásban; Inter Leones, Bp., 1995
Új évszak kellene. Összegyűjtött versek; összeáll., szerk., utószó Márkus Béla; Felsőmagyarország, Miskolc, 1995
Ratkó József összes művei 1-3.; szerk., jegyz. Babosi László, szöveggond. Ratkó Lujza; Felsőmagyarország, Miskolc, 2000-2014
Végtelen évszak. Válogatott művek; összeáll., ford. Gencso Hrisztozov; Hollósy Galéria, Bp., 2008 ("Versek és képek")

Irodalom

Bibliográfia. Ratkó József művei és a róla szóló irodalom; összeáll. Dobó Istvánné, Ficskovszky Ilona; Krúdy Gyula Könyvtár–Szabolcs Megyei Lapkiadó, Nagykálló–Nyíregyháza, 1975
Ratkó József bibliográfia; összeáll. Babosi László, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza, 2010
"... a múlt idő nem délibáb". Válogatás Ratkó József: Segítsd a királyt! című drámájának kritikáiból; szerk. Cs. Nagy Ibolya; Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza, 1986
A rászedettek fejedelme. Lírai vallomások Ratkó Józsefről; gyűjt., vál., szerk., bev., jegyz. Bényei József; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Alapítvány, Nyíregyháza, 1992 (Koszorú)
Kondor Jenő: A félelem és a remény költészete. Ratkó József; Nagykállói Városi Könyvtár, Nagykálló, 1993 (Helytörténeti füzetek, 4.)
Jánosi Zoltán: "Kő alatti fény". Ratkó József és "két" nemzedéke; Felsőmagyarország, Miskolc, 2005 (Vízjel sorozat)
Cs. Jónás Erzsébet: Alakzatok és trópusok a műfordításban. Ratkó József Viszockij-fordításainak elemzése orosz eredeti szövegmellékletekkel; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006 (Az alakzatok világa)
Cs. Jónás Erzsébet: Kettős portré villanófényben. Ratkó József Viszockij-fordításainak elemzése; Krúdy, Nyíregyháza, 2008
"Leszek haláltól ronthatatlan". Olvasókönyv Ratkó József életművéhez; vál., szerk., bev. Jánosi Zoltán; Írott Szó Alapítvány–Magyar Napló, Bp., 2010
Jánosi Zoltán: Ratkó József; MMA, Bp., 2016 (Közelképek írókról)
Kiss Ferenc: Életérdekű halottsiratók (Fölrepülni rajban, Bp., 1984);
Ablonczy László: Segítsd a királyt! István drámák és Ratkó József. műve (Tiszatáj, 1985. 4. sz.);
Olasz Sándor: Az ének megmarad, Ratkó József. portréjához (Népszava, 1985. febr. 23.);
Görömbei András: Mélyből jött költészet (G. A.: „Ki viszi át… ”, Bp., 1986);
Bíró Zoltán: Sors és szerep. Arcképvázlat az ötvenéves Ratkó József. költészetéhez (Napjaink, 1986. 8. sz.);
Ágh István: Koporsófelirat: Ratkó József élt 53 évet (Kortárs, 1989. 12. sz.);
Ilia Mihály: Ratkó József. (Tiszatáj, 1989. 11. sz.);
Kabdebó Lóránt: Költészetté vált sors. Ratkó József. (Új Írás, 1989. 1 1. sz.);
Nagy Gáspár: In memoriam Ratkó József. (Hitel, 1989. 20. sz.);
Vasi Géza: Hajnal és halál igézete. Ratkó József. halálon túli életéhez (Napjaink, 1989. 12. sz.);
Buda Ferenc: Ratkó József. élt 53 évet (Forrás, 1989. 12. sz.);
Laczkó András: Ratkó József lírájának rétegei (Dunatáj, 1990. 1. sz.).

Szépirodalmi feldolgozások

G. Nagy Ilián: Árvaság ugyanaz marad (vers, Alföld, 1987. 11. sz.);
Vincze Dezső: Ratkó József halála (vers, Palócföld, 1990. 2. sz.);
Magyar József Koszorútöredék. Ratkó Józsefnek (vers, Hitel, 1989. 22. sz.);
Szentmihályi Szabó Péter: In memoriam Ratkó József., Serfőző Simon: Búcsúvers (versek, Élet és Irod., 1989. 39. sz.).

Díjai, elismerései

Ratkó József-díj

A Ratkó József díjat 1993-ban alapította a Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány Ratkó József szellemi és művészi teljesítményének emlékére. A kuratórium tagjai minden esetben olyan alkotókat kívántak elismerni, akiknek életműve, esztétikai és erkölcsi értékrendje megkérdőjelezhetetlen, s a tájhoz, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez sajátos kötődésük van. A civil kezdeményezésre létrejött díjat – 100 000 forintot, König Róbert grafikusművész által metszett oklevelet, és Kő Pál szobrászművész plakettjét – 1996-ig Balázs József író (1993), Nagy Gáspár költő (1994), Aczél Géza költő (1995) és Szöllősi Zoltán költő (1996) vehette át. 1996-tól a Ratkó József díjat nem adta ki a kuratórium. Úgy vélték, hogy ha a megfelelő színvonal nem tartható, inkább szüneteltetni kell a díj kiadását. 2006-ban (Ratkó József születésének 70. évfordulójának évében) civil kezdeményezők kérvényt nyújtottak be a Megyei Közgyűléshez Ratkó József kitüntető díj kiadásának támogatásáról. [1]^{[halott link]} A Díjat 2006 őszén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat határozatával „örökbe fogadta”, és szeptember 15-ei határozatával megteremtette a Ratkó József díj működésének anyagi feltételeit. 2007-től tehát a megye rangos irodalmi-művészeti díjaként újjászülethetett ez a hagyomány.[2]

2007 óta

2012-ben a díjat nem adták ki. 2007 óta a díjat az alábbi személyek vehették át:

Vári Fábián László költő, néprajzkutató (2007),
Elek Tibor irodalomtörténész, esszéíró, kritikus, szerkesztő (2008)
Tóth Erzsébet költő, kritikus (2009)
Jánosi Zoltán irodalomtörténész, szerkesztő (2010)
Babosi László könyvtáros, bibliográfus (2011)
Márkus Béla irodalomtörténész, kritikus (2013)
Gencso Hrisztozov költő, műfordító (2014)
Antall István kulturális-újságíró, szerkesztő-riporter (2015 – posztumusz)
Oláh András költő, író (2016)
Nagy Zsuka költő, író (2017)
Buda Ferenc költő, műfordító (2018)
Nagy Gábor költő, író, irodalomtörténész (2019)
Dupka György író, újságíró, szerkesztő, kisebbségi és kultúrpolitikus, civilszervezeti vezető, történész (2023)