Rajk Szakkollégium (Rajk College for Advanced Studies)
Alapítva	1970
Névadó	Rajk László Szakkollégium
Hely	Magyarország, Budapest
Mottó	Ajtókat nyitunk a világra!
Típus	szakkollégium
Oktatók száma	40
Hallgatói létszám	100
Igazgató	Barta Márton, Főző Zsolt, Simonovits Gábor
Elérhetőség
Cím	Horánszky utca 6.
Elhelyezkedése
Rajk Szakkollégium Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 04′ 04″47.492415, 19.06789347.492415°N 19.067893°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 04′ 04″47.492415, 19.06789347.492415°N 19.067893°E
A Rajk Szakkollégium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajk Szakkollégium témájú médiaállományokat.

A Rajk Szakkollégium 1970-ben alakult a Budapesti Corvinus Egyetem (akkori nevén Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) hallgatóinak kezdeményezésére, Chikán Attila vezetésével. Az intézmény alapításakor a szakkollégiumok angolszász és francia példáit vették alapul, ahol a tehetséges diákok személyre szabott tutorálásban részesültek. Emellett a NÉKOSZ tehetséggondozó hagyományaira is építettek, hogy elősegítsék a kiemelkedő hallgatók szakmai és közösségi fejlődését, valamint a társadalmi mobilitást.

A Rajk Szakkollégium demokratikus működése révén a hallgatók aktívan alakítják közösségük jövőjét, miközben elmélyítik szakmai tudásukat és fejlesztik vezetői készségeiket. Rajkosok közül sokan váltak meghatározó szereplőkké a gazdaságban, tudományban és közéletben, ami jól mutatja a Szakkollégium elkötelezettségét a szakmai kiválóság és a társadalmi felelősségvállalás iránt.

A Rajk Szakkollégium az 1970-es évek elején jött létre, a Kádár-korszak enyhülő politikai légkörében, hogy elősegítse a tehetséges hallgatók szakmai, közösségi fejlődését és társadalmi mobilitását. A kollégium már alapításától fogva az önszerveződésre épített, ami lehetővé tette, hogy a diákok maguk alakítsák ki a legkorszerűbb oktatási tartalmakat. Ennek köszönhetően Magyarországon először a Rajkban tanulhattak olyan innovatív tantárgyakat, mint az ökonometria, a programozás és a vállalatértékelés.

Az 1980-as években a Rajk Szakkollégium nemcsak szakmai, hanem politikai téren is egyre jelentősebb szerepet vállalt. Számos politikai fórumot szervezett, köztük a Szarvasi találkozót(mára már NYATA) , amely az ellenzéki politizálás egyik kulcsfontosságú eseménye volt. A kollégium támogatta az ellenzéki szerveződéseket, és aktívan részt vett a Szakkollégiumi Mozgalom megszervezésében. Az alakuló Fidesz alapítói között is számos Rajkos hallgató szerepelt.

A politikai aktivitás mellett a Rajk folyamatosan fejlesztette szakmai programját. Az önszerveződő diákok által kialakított kurzusrendszer szigorú beszámolási követelményeket támasztott, és kiemelt hangsúlyt fektetett a TDK-dolgozatok elkészítésére.

A kollégium közreműködött további szakkollégiumok létrehozásában is, mint a Bibó István Szakkollégium, a Széchenyi István Szakkollégium és a Társadalomelméleti Kollégium Budapesten, valamint a Mikó Imre Szakkollégium Kolozsváron.

Az 1980-as évek végére a Rajk Szakkollégium meghatározó szereplővé vált a rendszerváltás előkészítésében, miközben megőrizte innovatív, önszerveződő szellemiségét és hozzájárult a magyar felsőoktatás fejlődéséhez.

A Rajk Szakkollégium közössége az önszerveződés és az önkormányzatiság alapelvein nyugszik, melyek révén a hallgatók közössége irányítja a kollégium mindennapjait. A Kollégiumi Gyűlés, ahol minden tag szavazati joggal rendelkezik, a legfelsőbb döntéshozó testület, amely biztosítja a demokratikus működés alapjait. Az itt hozott döntések tükrözik a közösség akaratát, és meghatározzák a kollégium jövőbeli irányvonalát.^[1]

A hallgatók önállóságát a Diákbizottság (DB) vezeti, amely évente megválasztott tagokból áll. Ez a testület felelős a kollégium napi működésének biztosításáért, a szakmai és közösségi programok szervezéséért, valamint a tagok közötti együttműködés elősegítéséért. A DB titkárának és tagjainak kiemelkedő szerepe van a közösségi élet fenntartásában és az innovatív kezdeményezések támogatásában. A titkár személye különösen fontos, mivel ő a kapcsolat a különböző hallgatói csoportok és a vezetés között, és feladata, hogy a kollégium minden lényeges ügyét napirenden tartsa.

A Szakmai Munka Tanácsa (SZMT) felelős a Rajk szakmai életének irányításáért. Az SZMT biztosítja, hogy a hallgatók a legkorszerűbb tudásra tegyenek szert: a kollégium kurzusrendszere minden évben változik az igényeknek megfelelően, így jön létre évente akár 40-50 kurzus a 100 fős tagság számára. Az SZMT munkája révén a Rajk Szakkollégium szakmai színvonalát folyamatosan fenntartják és fejlesztik.

A felvételi eljárás lebonyolítását a Felvételi Bizottság (FEB) végzi, amelynek szintén hallgatói tagjai vannak. Ez a bizottság felelős a legtehetségesebb diákok kiválasztásáért, biztosítva ezzel a kollégium magas színvonalának fenntartását. A FEB által hozott döntések nem csupán a kollégium szakmai színvonalát határozzák meg, hanem a közösség jövőbeli összetételét is.

Bár a Rajk Szakkollégiumot nagyrészt a hallgatók vezetik, a „felnőttek”, a volt szakkollégisták – azaz az igazgatók, nevelőtanárok és más idősebb tanácsadók – szerepe is jelentős. Ők nemcsak iránymutatást és támogatást nyújtanak a diákok számára, hanem biztosítják, hogy a kollégium autonómiája és hagyományai megmaradjanak. Chikán Attila, a kollégium alapítója és jelenlegi elnöke, hosszú évtizedek óta segíti a Rajk működését, és az ő személye biztosítja a kollégium értékrendjének folytonosságát.

A Rajk szervezeti struktúrája tehát egy dinamikusan változó rendszer, ahol a hallgatói kezdeményezések és a közösségi elvek folyamatosan formálják a kollégium működését. A „felnőttek” és a hallgatók közötti együttműködés pedig biztosítja, hogy a kollégium a változások ellenére is megőrizze alapvető értékeit és céljait.

A Rajk Szakkollégium szakmai rendszere az intézmény egyik legfontosabb alapköve, amely a hallgatók szakmai fejlődését támogatja és egyedülálló módon integrálja a diákok önálló kezdeményezéseit, a közösségi szellemet és az innovációt. A rendszer lényege, hogy a hallgatók aktívan alakíthatják saját tanulási útjukat, miközben a legmagasabb színvonalú oktatást és szakmai mentorálást kapják.

A Rajkban a diákok minden félévben maguk választhatják meg, hogy milyen kurzusokat vesznek fel a kollégiumban, így biztosítva, hogy tanulmányaik a saját érdeklődési körükhöz igazodjanak. A kurzusok szervezése az SZMT (Szakmai Munka Tanácsa) feladata, amely minden tavasszal összegyűjti a kollégisták javaslatait, majd felkéri az oktatókat a kurzusok megtartására. Az SZMT munkája során arra törekszik, hogy a kurzusok tematikája és formája megfeleljen a hallgatók érdeklődésének és a kollégium szakmai elvárásainak.

A kurzusok általában kis létszámúak, 4-8 fő részvételével zajlanak, ami lehetővé teszi a hallgatók számára a mélyebb elmélyülést az adott témában és az intenzív személyes kapcsolatot az oktatókkal. A kurzusok hetente egyszer, kétórás alkalmak keretében zajlanak, amelyeket jelentős egyéni felkészülés egészít ki. A félév végén a hallgatók egyéni produktumot készítenek, amely lehet írásbeli dolgozat, prezentáció vagy más kreatív alkotás, és amelyet a kurzusvezető és az SZMT bírál el.

A kurzusok tematikája rendkívül széles spektrumot ölel fel. A közgazdaságtan és más társadalomtudományok mellett helyet kapnak művészeti, történeti, módszertani és gyakorlati jellegű kurzusok is. Az SZMT igyekszik biztosítani, hogy a hallgatók mind széles körű általános szakmai műveltséget, mind elmélyült tudást szerezzenek egy-egy szűkebb szakterületen.

A Rajkban nemcsak hagyományos féléves kurzusok, hanem különleges, blokk-kurzusok is vannak, amelyek rövidebb idő alatt, intenzívebb formában kerülnek megtartásra. Ezeket gyakran neves külföldi előadók vezetik, akik speciális tudásukat osztják meg a hallgatókkal. Az ilyen kurzusok különleges alkalmakat kínálnak a nemzetközi tudományos életben elismert szakemberek megismerésére és a velük való közvetlen eszmecserére.

A szakmai munka egyik kiemelkedő eleme a Neumann-, Simon- és Andorka-díjasokhoz kapcsolódó mesterkurzusok. Ezek a díjak a világ legnevesebb tudósainak ítélt elismerések, akik a díjátadó másnapján egy szűk, 10-20 fős csoport számára mesterkurzust tartanak. Ezek a szemináriumok különösen fontosak, mert a hallgatók közvetlenül a tudományos élet élvonalába tartozó kutatóktól tanulhatnak, miközben aktívan részt vesznek a szakmai párbeszédben.

A Rajk Szakkollégium szakmai rendszere szoros kapcsolatban áll a különféle szakmai versenyekkel és díjakkal. A kollégium belső díjai, mint a Heller Farkas-díj és a Kreatív Díj, ösztönzik a hallgatókat a kiemelkedő teljesítményre és az innovációra. A Heller Farkas-díjat évente legfeljebb egy végzős hallgató kaphatja meg, aki tartósan magas színvonalú szakmai munkát végzett, és ezt a közösség is elismerte. A Kreatív Díj pedig azokat a hallgatókat jutalmazza, akik a leginnovatívabb és legeredetibb kurzusbeszámolókat készítik el.

Emellett a kollégium külső elismerései is fontos szerepet játszanak a szakmai közösség életében. A John von Neumann-díj, a Herbert Simon-díj és az Andorka Rudolf-emlékérem olyan neves tudósoknak ítélt díjak, akik jelentős hatást gyakoroltak a társadalomtudományok területén, és közvetve vagy közvetlenül hozzájárultak a szakkollégisták szakmai fejlődéséhez. Ezek a díjak nemcsak a tudományos kiválóságot ismerik el, hanem elősegítik a szakkollégium nemzetközi kapcsolatait és szakmai hírnevét is.

A Rajkban a hallgatóknak lehetőségük van egyéni vagy csoportos kutatási tevékenységet folytatni, amelyet az SZMT aktívan támogat. A kutatási tevékenységek eredményeit a Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) mutathatják be, amely a szakkollégiumi plakett megszerzésének egyik feltétele is. A TDK-n való részvétel nemcsak a tudományos közösségbe való belépést jelenti, hanem hozzájárul a hallgatók szakmai elismertségéhez és fejlődéséhez is.

A Rajk Szakkollégium szakmai rendszere szorosan kapcsolódik az egyetemi tantervhez, de attól jelentősen eltér is. Míg az egyetemi oktatás inkább az átlagos diákra összpontosít, addig a szakkollégium a legtehetségesebb hallgatókra épít, akik az egyetemi tanulmányaikon túl is magas színvonalú szakmai munkát végeznek. A szakkollégiumi kurzusok kiegészítik és gazdagítják az egyetemi képzést, gyakran olyan témákat és módszereket kínálva, amelyek az egyetemi oktatásban nem, vagy csak korlátozottan elérhetők.

A Rajk Szakkollégiumban rendszeresen szerveznek nyílt előadásokat és fórumokat, ahol a hallgatók tudományos, társadalmi és politikai témákról cserélhetnek eszmét. Ezek az események lehetőséget kínálnak arra, hogy a diákok mélyebb betekintést nyerjenek az aktuális kérdésekbe, és fejlesszék kritikai gondolkodásukat. A külső meghívottak előadásai mellett a hallgatók maguk is szerveznek szakmai vitákat, amelyekben különböző nézőpontok ütköztetése révén gazdagodnak.

A Rajk Szakkollégium 1994-ben alapította a Neumann János-díjat, amely évente kerül kiosztásra. A díj célja, hogy elismerje azokat a kiemelkedő tudósokat, akik az egzakt társadalomtudományok területén jelentős hozzájárulást tettek, és munkásságukkal meghatározó hatást gyakoroltak a kollégium kutatási irányaira és a hallgatók szakmai fejlődésére.

A díj különlegességét az adja, hogy a teljes kiválasztási folyamat diákok által irányított. A díjazottakat a szakkollégium diákjainak közössége választja ki egy előzetesen meghatározott választási mechanizmus alapján. Ez a demokratikus folyamat egyedivé teszi a díjat a tudományos elismerések között, mivel a döntés teljes egészében a diákok kezében van.

A díjazottak között számos világhírű tudós szerepel, akik közül sokan Nobel-díjasok, ezzel is erősítve a Rajk Szakkollégium nemzetközi hírnevét és szakmai kapcsolatait. A díjazott tudósokat a kollégium vendégül látja, ahol a Neumann Lecture keretében nyilvános előadást vagy előadássorozatot tartanak, amelyen a kollégium közössége és a szélesebb szakmai közönség is részt vehet. Ezen a rendezvényen a díjazottak egy Neumann János munkásságát szimbolizáló emlékplakettet vehetnek át.

Az évek során a Neumann János-díjat az alábbi neves tudósok nyerték el:

Ez a díj nemcsak a tudományos kiválóság elismerése, hanem a Rajk Szakkollégium diákjainak szakmai irányultságát és intellektuális fejlődését is tükrözi.

A Herbert Simon-díjat 2004-ben alapította a Rajk László Szakkollégium, hogy elismerje azon elméleti szakembereket, akik munkásságukkal kiemelkedően hozzájárultak a gyakorlati gazdasági problémák megoldásához, valamint jelentős hatást gyakoroltak a kollégisták szakmai fejlődésére és gondolkodására.

A díj névadója, Herbert Simon, a 20. század egyik legnagyobb polihisztora volt. Széles körben elismert munkássága a szervezeti döntéshozataltól a problémamegoldás pszichológiájáig terjedt, és meghatározó szerepet játszott a kreatív folyamatok számítógépes szimulációjában is. Simon 1978-ban elnyerte a közgazdasági Nobel-díjat, amelyet a korlátozott racionalitás elméletének kidolgozásáért kapott, megkérdőjelezve a racionális gazdasági ember alapvető közgazdasági feltevését. Herbert Simon 1988-as magyarországi látogatása során a Rajk László Szakkollégiumban is tiszteletét tette, ami hozzájárult ahhoz, hogy a kollégium a díjat az ő nevéről nevezte el.

A Neumann János-díj mintájára alapított Herbert Simon-díj létrehozását az üzleti tudományok iránti növekvő érdeklődés inspirálta a szakkollégiumon belül. Míg a Neumann-díj az egzakt társadalomtudományok terén kiemelkedő tudósokat jutalmazza, a Herbert Simon-díj célja az, hogy olyan szakembereket ismerjen el, akik a gazdasági és üzleti problémák gyakorlati megoldásában értek el kiemelkedő eredményeket.

A díjat minden évben a Kollégiumi Gyűlés ítéli oda, a döntési folyamat pedig teljes egészében a kollégium diákjai által irányított. Ez a demokratikus választási mechanizmus különbözteti meg a Herbert Simon-díjat más hasonló elismerésektől, hiszen a díjazottat maguk a hallgatók választják ki, figyelembe véve, hogy a jelölt munkássága mennyiben járult hozzá az ő szakmai fejlődésükhöz és gondolkodásuk formálásához.

A Herbert Simon-díj átadása mindig kiemelt esemény a kollégium életében. A díjazott meghívására kerül sor, aki előadást és mesterkurzust tart a kollégiumban. Ez az alkalom lehetőséget biztosít a hallgatóknak, hogy közvetlenül tanuljanak a díjazottól, és mélyebb betekintést nyerjenek annak kutatási területeibe. Emellett a kollégisták egy különleges gyűjteményt is összeállítanak és fordítanak le magyarra a díjazott műveiből, amelyeket a mesterkurzus és az előadások során felhasználnak.

Az alábbi táblázatban látható a Herbert Simon-díj eddigi díjazottjainak listája, akik világszínvonalú kutatási eredményeikkel gazdagították a kollégium közösségét:

A Herbert Simon-díj elnyerése nemcsak egy elismerés, hanem lehetőség is arra, hogy a díjazott közvetlenül hozzájáruljon a Rajk László Szakkollégium tagjainak fejlődéséhez, egyedülálló szakmai élményt biztosítva a jövő közgazdászainak és üzleti vezetőinek.

A Rajk László Szakkollégium 2020-ban alapította az Andorka Rudolf Medált, amelyet olyan kiemelkedő társadalomtudósoknak ítélnek oda, akik jelentős hatást gyakoroltak a szakkollégisták szakmai fejlődésére és gondolkodására. A medál Andorka Rudolf, a magyar szociológiatudomány meghatározó alakja előtt tiszteleg, aki a szociológia és a demográfia területén végzett munkásságával alapvetően formálta a magyar társadalomtudományi gondolkodást. Andorka Rudolf, aki 1931. április 30-án született, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora is volt, és maradandó hatással volt a magyar akadémiai életre.^[2]

Az Andorka Rudolf Medál célja, hogy elismerje azokat a tudósokat, akik nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a társadalomtudományokban, és inspirációt nyújtottak a szakkollégium diákjai számára. A díjat a kollégium közössége ítéli oda, és az első díjazott Robert D. Putnam, a Harvard Egyetem professzora volt, aki a COVID járvány miatt 2022-ben vehette át az elismerést.

Robert D. Putnam, a Harvard Egyetem John F. Kennedy School of Government közpolitikáért felelős professzora, világszerte ismert kutatásai révén vált a társadalomtudományok meghatározó alakjává. Legismertebb munkája, a Bowling Alone: The Collapse and Revival of American Community című könyv, amely a társadalmi tőke fontosságát és az amerikai közösségek hanyatlását vizsgálja. Putnam kutatásai rávilágítottak arra, hogy a társadalmi kapcsolatok és a kölcsönös bizalom milyen kulcsszerepet játszanak a sikeres és virágzó társadalmak kialakulásában

2023-ban Philippe Bourgois, az amerikai University of California, Los Angeles antropológusa kapta meg a medált, aki munkásságával a társadalmi marginalizáció és integráció kérdéseit vizsgálja. Bourgois 2024 áprilisában látogatott el a szakkollégiumba, hogy mesterkurzust tartson, ahol a hallgatók különböző magyar relevanciájú antropológiai kutatásokat folytattak az ő munkalapján.

Az alábbi táblázatban találhatóak az Andorka Rudolf Medál díjazottjai, akik társadalomtudósként kiemelkedő hatással voltak a Rajk közösségére és a társadalomra:

Az Andorka Rudolf Medál a Rajk Szakkollégium legújabb elismerése, amely tiszteleg Andorka Rudolf emléke előtt, és tovább erősíti a társadalomtudományok és a szakkollégium közötti kapcsolatot.

A Rajk Szakkollégium eredetileg Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Szakkollégiuma néven alakult, de 1973-ben a kollégisták úgy döntöttek, hogy az intézmény Rajk László kommunista politikusról nevezi el magát. Ez a döntés a Kádár-korszak idején merész lépésnek számított, mivel Rajk neve és sorsa – különösen az ellene folytatott koncepciós per és 1949-es kivégzése – a rezsim számára kényes téma volt. A név felvétele egy egyetemista diákközösség kritikája volt a rendszer felé, amely kifejezte a kommunista rezsimhez való kritikus hozzáállásukat.^[2]

A név mára már inkább a Szakkollégium több mint 50 éves történetének szimbólumává vált, elválva az eredeti személytől. 2018-ban a kollégium úgy döntött, hogy elhagyja a keresztnevet, és Rajk Szakkollégium néven folytatja tovább, ezzel is kifejezve, hogy elhatárolódik Rajk László személyétől, de tiszteli a kollégium szellemiségét és múltját.^[2]

• Budapesti Corvinus Egyetem
• Eötvös Loránd Tudományegyetem
• EVK Szakkollégium
• Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága
• Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma
• Heller Farkas Szakkollégium
• Széchenyi István Szakkollégium
• Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium
• Társadalomelméleti Kollégium
• Bibó István Szakkollégium
• Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium
• Herbert Simon-díj
• Neumann János-díj

• 20 éves a Rajk László Szakkollégium; szerk. Sass Magdolna; MKKE Rajk László Szakkollégium, Bp., 1990
• 25 éves a Rajk László Szakkollégium. Jubileumi kiadvány; szerk. Horváth Ágnes; BKTE, Bp., 1995
• Látószögek. Interjúkötet a Rajk László Szakkollégium megalakulásának 25. évfordulója alkalmából; szerk. Bíró Gergely et al.; Aula, Bp., 1996
• Transz. Rajk László Szakkollégium, 1995–2000; szerk. Bálint Eszter et al.; Rajk László Szakkollégium, Bp., 2000
• Re: 35. Harmincöt éves a Rajk László Szakkollégium, 2000–2004; szerk. Jánka Adrienn, Szolnoki Pálma; Rajk László Szakkollégium, Bp., 2005
• Ki kicsoda? A Rajk László Szakkollégium VOSZKosainak névsora; szerk. Kiss Zsófia, Nagy Eszter; Rajk László Szakkollégium Alapítvány, Bp., 2006
• Green label. Negyven éves a Rajk László Szakkollégium, 2005–2010; szerk. Kovács Máté; Rajk László Szakkollégium Alapítvány, Bp., 2010
• Lebegő tetők. Életképek és elmélkedések a kollégiumról. 1990–2000; szerk. Édes Balázs; Rajk László Szakkollégium, Bp., 2010
• Új ablakon kitekintve. Életképek és elmélkedések a kollégiumról. 2000–2010; szerk. Baranyi László, Drabant Béla; Rajk László Szakkollégium, Bp., 2010
• Repedező falak között. Életképek és elmélkedések a kollégiumról. 1970–1990; szerk. Kézdi Gábor; Rajk László Szakkollégium, Bp., 2010