A Nagy-Pietrosz csúcsaGímszarvasokVaddisznó malacokkalTörpe kankalin (Primula minima)Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifolium)
A Radnai-havasok Nemzeti Park a Keleti-Kárpátok északi csoportjának legnagyobb természetvédelmi területe, Beszterce-Naszód megyében található. Területe 47 227 hektár, amelyből 3300 hektár 1979 óta védettség alatt áll. A park Borsa felőli bejáratánál található a Cailor-vízesés vagy Lóhavasi-vízesés, a környékbeli sziklák pedig az alpinisták kedvelt gyakorlóhelye.
Története
A Radnai-havasok egyes részei már több mint 70 éve részesülnek valamilyen fokú védettségben. A hegység első természetvédelmi területét ugyanis még 1932-ben hozták létre, botanikai ritkaságok védelmére. A következő lépés 1979-ben történt, az UNESCO ekkor nyilvánította a Nagy-Pietroszt és szűkebb környezetét „Ember és Bioszféra” rezervátummá. 2000 óta pedig végre nemzeti park státuszt élvez a hegység nagyobb része, mintegy 46 000 hektár.
Növény- és állatvilága hasonló összetételű, mint a Kárpátok többi magashegysége, de több sehol máshol elő nem forduló (endemikus) növényfaj is él itt, mint amilyen például a radnai habszegfű(Lychnis nivalis) is.
A Radnai-havasok zergeállománya sajnos a mértéktelen orvvadászat miatt a 20. század elejére kiveszett a hegységből. Az 1960-as és 1970-es években megkezdődött a faj visszatelepítése, ezáltal az 1980-as évek végére egy egészséges populáció alakult ki. Azonban az 1990-es években megfelelő védelem híján a nagyarányú orvvadászat miatt az állomány ismét drasztikusan megfogyatkozott. Mára a zergék száma ismét 100 fölé emelkedett, ez azonban még mindig csak a fele annak, amit a rendelkezésre álló terület nagysága megengedne.
.svg){kind=small}
