Román katona RPK golyószóró használatában segít az amerikai tengerészgyalogosnak, az általános NATO fegyverismereti program keretében Babadagban, Romániában.Az Iraki Szabadság hadművelet során lefoglalt RPK és Al Quds golyószórók.
Az RPK (oroszul: РПК – Ручной пулемёт Калашникова [Rucsnoj pulemjot Kalasnyikova]) az elavult RPD leváltására készült, az AK–47/AKM gépkarabélyon alapuló szovjet 7,62 mm-es golyószóró. GRAU-kódja6P2.
Történet
A Kalasnyikov tervezőiroda 1961-ben kapott megbízást a Gyegtyarjov féle RPD-t leváltó fegyver tervezésére. Az első prototípus már 1961-ben elkészült, a sikeres lőtéri próbákat követően az Izsevszki Gépgyár még ugyanebben az évben megkezdte a sorozatgyártást. A Szovjet Hadsereg1964-ben rendszeresítette a fegyvert RPK néven, nyilvánosság előtt az 1966. május 1-jei felvonulás során mutatták be. A hadrendbe állítást követően a golyószóró széles körben elterjedtté vált a szovjet érdekszférához tartozó országok körében, a szovjet export és a licenc alapján gyártott változatoknak köszönhetően. A könnyű gyártás és karbantartás miatt a fegyver népszerűvé vált az elmaradottabb országok között is, több háborúban is bevetették.
A vietnámi háború alatt a Vietnámi Néphadsereg és a Vietkong rendelkezésére álló kézifegyverek jelentős része a 7,62 mm-es köztes lőszert használta, ezáltal a lőszerutánpótlás jelentősen könnyebbé vált. A Vietnámi Néphadsereg támogató fegyverként az RPD és RPK golyószórókat alkalmazta, míg a Vietkong főleg RPD és DP golyószórókat használt. Az afrikai kontinensen lezajlott háborúk során a kommunista berendezkedésű államok (Angola, Mozambik) alkalmazták, az afganisztáni háború alatt a szovjet gépesített alakulatok szolgálatában bukkant fel.
A Szovjet Hadsereg az 1970-es években átállt az új, 5,45 × 39 mm-es (74M) típusú köztes lőszer használatára. Az új lőszert használó fegyvereket, az AK–74 gépkarabélyt és az RPK–74 golyószórót 1974-ben rendszeresítették. Az addig raj szintű fegyverként szolgáló RPK-t az 1970-es évek végén váltotta le az 5,45 mm űrméretű RPK–74, a golyószóró gyártása 1978-ban fejeződött be. Az RPK az Orosz Hadsereg tartalékos alakulatainál napjainkban is megtalálható, emellett számos terrorista csoport, és a harmadik világ haderői is alkalmazzák.
Műszaki jellemzők
Az RPK golyószóró gázelvezetéses, automata sorozatlövő fegyver. Szerkezete teljes mértékben megegyezik az AK–47 gépkarabéllyal. Csöve 176 mm-rel hosszabb, és a pontosabb célzás érdekében a csőre szerelt villaállványt kapott. Mivel az AK-47-es alapjaira épül, az RPK képes befogadni annak 30 és 40 töltényes ívtárait, ezen kívül használható 75 és 100 töltényes csigatár is. A tűzváltókar kibiztosított, félautomata és automata állásba állítható. A fegyver tusáját fából állították elő, alakja hasonlít az RPD golyószóró tusájához. Az RPKSZ változat légideszant-csapatok részére készült, a tok bal oldalára behajtható fatusával rendelkezik. Irányzéka nyílt, a nézőke 100 és 1000 m között, 100 m-es osztásokkal, a széljárásnak megfelelően állítható. Az RPKSZN változatát egy oldalsó sínnel látták el, amelyre optikai vagy éjszakai irányzék (NSZP–2) rögzíthető.
