PROFILPELAJAR.COM

	Pásztor Árpád
	Pásztor Árpád fényképe és aláírása (1915)
Született	Pikler Árpád; 1877. április 12.; Ungvár
Elhunyt	1940. október 26. (63 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Freund Mária; (h. 1912–1940)
Gyermekei	Pásztor Enikő; Pásztor Lilla
Foglalkozása	újságíró; író; fordító; riporter;
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)
	A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Pásztor Árpád témában.
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztor Árpád témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Pásztor Árpád, született Pikler^[2] Árpád (Ungvár, 1877. április 12. – Budapest, 1940. október 26.^[3]) magyar író, újságíró, riporter, műfordító.

A Magyarország, a Budapesti Napló és az Az Est munkatársa volt. Riportjaiban a világ számos országából tudósította a lapokat.

Élete

Pikler Lipót és Singer Jozefa gyermekeként született zsidó családban. Nevét 1912-ben magyarosította Pásztorra.^[4] A Szentkirályi utca 22-ben lakott a magyar riportirodalom egyik megteremtője. Pályája elején szocialista volt, ő írta az első magyar verset Leninről 1917-ben, ám 1920-ban a Tanácsköztársaságot bíráló regényt írt. Több verskötete, regénye és – tengeren túli útjairól beszámoló – útleírása jelent meg. Számos színművet és operettszöveget írt és fordított. 1944-ben származása miatt indexre került. A regénybeli nagy Pásztort Molnár Ferenc róla mintázta. Atletizált és kiváló futó volt. Csergő Hugó említi, hogy Pikler és Neumann (Molnár) együtt longamétáztak^[5] a Fa téren (ma: Boráros János / Boráros tér)

„A Muzi” című regényében örökítette meg gyermekkori élményeit.

Magánélete

Házastársa dr. Freund Mária (1888–1951)^[6] volt, akivel 1912. május 16-án Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.^[7] 1919 májusában kikeresztelkedtek a református hitre. Gyermekeik: Pásztor Enikő (1916–1984), férjezett Sárdy Károlyné^[8] és Pásztor Lilla (1920–1945).

Könyvei

Jézus; Singer-Wolfner, Budapest, 1899
Niobe. Énekes játék egy amerikai bohózat után; zene Stoll Károly, szöveg Pásztor Árpád; Lampel, Budapest, 1902 (Fővárosi színházak műsora)
Versek. 1899-1902; Lampel, Budapest, 1902
ifj. Ábrányi Emilː A ködkirály. Fantasztikus opera; szöveg Pásztor Árpád; Operaház, Budapest, 1903
Új versek. 1903-1907; A Nap, Budapest, 1907
Tengeren, tengeren túl; Grill, Budapest, 1909 (Magyar írók arany könyvtára)
Nagy Endre–Pásztor Árpád–Tábori Kornélː Humor a politikában. Karcolat; Korvin, Budapest, 191? (Vidám könyvtár)
Pásztor Árpád–Szomaházy István–Tábori Kornél: Pesti krónika; A Nap Ny., Budapest, 1910 (Vidám könyvtár)
Pásztor Árpád–Szomaházy István–Tábori Kornél: Turfhumor. 47 víg eset; Nap Ny., Budapest, 1911 (Vidám könyvtár)
Budapesttől a Föld körül Budapestig; Nyugat, Bp., 1911
Bródy Miksa–Pásztor Árpád–Szomaházy István: Lipótváros. Kis történet; A Nap, Budapest, 1913 (Vidám könyvtár)
Savitri vagy A hitvesi hűség diadala. Költemény 1 felvonásban; Rózsavölgyi, Budapest, 1913
A lányom. Vígjáték; Rózsavölgyi, Budapest, 1913
Pásztor Árpád–Szini Gyula–Szomaházy István: Ravasz alakok. Humoros apróság; Nap, Budapest, 1914 (Vidám könyvtár)
Pásztor Árpád–Szini Gyula–Szomaházy István: Szerelem, házasság. Víg apróság; Nap, Budapest, 1914 (Vidám könyvtár)
Vengerkák. Regény; Dick, Budapest, 1915
Találkozásom Poe A. Edgarral. Költemények, tanulmányok; Dick, Budapest, 1916
Regényalakok; Dick, Budapest, 1916
Góth Sándor–Pásztor Árpád: Vengerkák. Színmű; Dick, Budapest, 1917
Őszi szántás; Dick, Budapest, 1918
Princesz. Történet egy babagyárból; Athenaeum, Budapest, 1919
Kelemenék. Kis regény 1919-ből; Athenaeum, Budapest, 1920
Pintér Mari Amerikába megy. Kisregény; s.n., New York, 1921
New York. Regény; Dick, Budapest, 1922
A színésznő férje. Regény; Dick, Budapest, 1923
Magnetic. Színjáték; Marton, Budapest, 1924 (Marton Sándor színpadi kiadóvállalat könyvtára)
Amerika Kanadától Panamáig; Világirodalom, Budapest, 1924 (A hat világrész. Utazások és fölfedezések)
Walt Whitman (Budapest, 1922)
Tolsztoj tragédiája (Budapest, 1925)^[9]
Gina és Rozamunda (Vajda János életregénye, Budapest, 1927)
A Muzi (regény, 1930). MEK; teljes szöveg
Végzetes kör (regény, Budapest, 1931).

„Ti azt hiszitek, hogy a Múzeumkert egy vasráccsal körülkerített kert, amelynek határa délről a Múzeum-körút, északról az Esterházy-utca [ma: Pollack Mihály tér], kelet felől a Múzeum-utca és nyugatnak a Főherceg Sándor-utca [ma: Bródy Sándor utca], – de mi, akik nem 1930-ban, hanem 1887 körül voltunk tízévesek, nagyon jól tudjuk, hogy a Múzeumkert nem egy vasráccsal körülkerített kert, hanem az egész világ, amelynek határa mindenfelől a végtelenség.”

– A Muzi

Pásztor Árpád Molnár Ferenc regényének, A Pál utcai fiúknak egyik ihletője volt. A Muzi c. könyv szintén ifjúsági regény (alcíme: „A múzeumkerti fiúk”).

Műfordításai

Edgar Allan Poe művei

A fekete macska
A kút és az inga
A Maelström poklában
A Morgue utcai kettős gyilkosság
A Vörös Halál álarca
Az aranybogár
Az áruló szív
Az ellopott levél
Az ovális arckép
Az Usher-ház pusztulása
Beszélgetés egy múmiával
Egy hordó Amontillado
Metzengerstein

Walt Whitman művei

A városi hullaház
Egy asszony vár rám
Egy elbukott európai forradalmárhoz
Győzelmi dal a legyőzötteknek
Hallottalak: ünnepi, édes hangja az orgonának
Ti betörők a törvény előtt
Ős ösztönök

Jegyzetek

↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
↑ Halotti akv-i bejegyzésében Pichler.
↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 708/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
↑ A Belügyminisztérium 1912. évi 59194. sz rendelete.
↑ Ütőfával labdát röptető csapatjáték.
↑ Pásztor Árpádné Freund Mária halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 190/1951. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 598/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
↑ Pásztor Enikő házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 199/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 22.)
↑ Pásztor, Árpád. Tolsztoj tragédiája. Budapest: Athaeneum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, 199. o.. ISBN 978-963-417-152-2

Források

Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter, Budapest, Magyar zsidó lexikon, 1929
Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.

További információk

(1928) Összefoglaló könyvszemle / Pásztor Árpád. Irodalomtörténet 17. évfolyam (7–8. szám), 311–320. o.
Gulyás Pál (1941). Elhunytak (Nekrológ). Irodalomtörténet 30. évfolyam (1. szám), 34–35. o.