PROFILPELAJAR.COM

	Párizsi békeszerződés
	A békeszerződés első oldala
Megszövegezve	1782. november 30.
Aláírás dátuma	1783. szeptember 3.
Aláírás helye	Párizs, Franciaország
Aláírók	David Hartley; John Adams; Benjamin Franklin; John Jay
Életbelépés	1784. május 12.
Nyelvek	angol
	A Wikimédia Commons tartalmaz Párizsi békeszerződés témájú médiaállományokat.

„Párizsi békeszerződés” lehetséges további jelentéseiről lásd: párizsi béke (egyértelműsítő lap).

A párizsi békeszerződést Párizsban írták alá az Egyesült Államok és III. György brit király képviselői, 1783. szeptember 3-án. A megállapodás hivatalosan véget vetett az amerikai függetlenségi háborúnak és az általános konfliktusnak a két ország között. Ez a békeszerződés állapította meg a határokat Brit-Észak-Amerika (később Kanada) és az Egyesült Államok között, ezt a rendelkezést a britek „rendkívülien nagylelkűnek” tartották.^[1]

A szerződések, melyek békét hoztak az Egyesült Államok támogatói és az Egyesült Királyság között, párizsi béke néven ismertek.^[2]^[3] A békeszerződés pontjai közül napjainkra csak az első maradt hatályban.^[4]

Pontok

Preambulum: kijelenti, hogy mindkét fél célja, hogy „elfelejtse múltbéli félreértéseit és különbségeit” és „örökös békét és harmóniát biztosítson.”

Britannia elismeri az Egyesült Államokat (New Hampshire, Massachusetts Bay, Rhode Island and Providence Plantations, Connecticut, New York, New Jersey, Pennsylvania, Delaware, Maryland, Virginia, Észak-Karolina, Dél-Karolina, és Georgia), mint szabad, szuverén és független államok és, hogy a Brit Korona és annak utódjai feladják igényüket a kormányra, a tulajdonára és területi jogaira, és így annak egészére,
Az Egyesült Államok határainak felállítása, beleértve, de nem csak az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között, a Mississippi folyótól a déli gyarmatokig. Britannia feladja korábban tulajdonolt földjeit,
Az Egyesült Államok halászai halászati jogot kapnak a Grand Banks területén, Új-Fundland partjai mentén és a Szent Lőrinc-öbölben,
A törvényesen létrehozott és létező adósságok elismerése és kifizetése a hitelezőknek mindkét oldalon,
A Konföderáció Kongresszusa „komolyan fogja javasolni” állami törvényhozásoknak, hogy elismerjék az elkobzott földek jogos tulajdonosait és „biztosítsák az összes vagyon és birtok kártérítését, jogok visszaállítását, amiket a brit állampolgároktól (lojalisták) elkoboztak,”
Az Egyesült Államok megakadályozza a lojalisták vagyonának jövőbeli elkobzását,
Mindkét oldal elengedi hadifoglyait. Minden brit vagyon, ami az Egyesült Államokban van, ott is marad,
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is kap állandó hozzáférést a Mississippi folyóhoz,
Területek, amiket bármely fél a békeszerződés után szerez meg, vissza lesz juttatva ellensúlyozás nélkül,
A békeszerződés ratifikációja az aláírást követően hat hónapon belül megtörténik.

Záró rendelkezés: „Elkészülve Párizsban, ezen harmadik napján szeptembernek, az Úr ezerhétszáznyolcvanharmadik évében.”

Jegyzetek

↑ American foreign relations: A history, to 1920. Cengage Learning, 20. o. (2014. január 1.). ISBN 978-1305172104
↑ Richard B. Morris. The Peacemakers: the Great Powers and American Independence (angol nyelven). Harper and Row (1965)
↑ Jeremy Black. British foreign policy in an age of revolutions, 1783–1793 (angol nyelven). Cambridge University Press, 11–20. o. (1994. április 13.). ISBN 978-0521466844
↑ Treaties in Force A List of Treaties and Other International Agreements of the United States in Force on January 1, 2016 (angol nyelven) (PDF). United States Department of State. (Hozzáférés: 2023. március 14.)

Irodalom

Bemis, Samuel Flagg. The Diplomacy of the American Revolution. Indiana University Press (1935)
Dull, Jonathan R.. Chapters 17-20, A Diplomatic History of the American Revolution. Yale University Press (1987). ISBN 978-0-300-03886-6
Foreign affairs and the founding fathers: from Confederation to constitution, 1776–1787. ABC-CLIO, 199. o. (2011). ISBN 9780313398261
Harlow, Vincent T.. The Founding of the Second British Empire 1763–1793. Volume 1: Discovery and Revolution. UK: Longmans, Green (1952)
Hoffman, Ronald. Diplomacy and Revolution: The Franco-American Alliance of 1778. University of Virginia Press (1981). ISBN 978-0-8139-0864-9
Hoffman, Ronald. Peace and the Peacemakers: The Treaty of 1783. University of Virginia Press (1986). ISBN 978-0-8139-1071-0 Specialized essays by scholars
Kaplan, Lawrence S. (1983. szeptember 1.). „The Treaty of Paris, 1783: A Historiographical Challenge”. International History Review 5, 431–442. o. DOI:10.1080/07075332.1983.9640322.
Morris, Richard B. (1983). „The Great Peace of 1783”. Massachusetts Historical Society Proceedings 95, 29–51. o. JSTOR 25080922. „a summary of his long book”
Morris, Richard G, The Peacemakers; The great powers and American independence (1965) online, a standard scholarly history
Perkins, James Breck. Negotiations for Peace, France in the American Revolution. Houghton Mifflin (1911)
Ritcheson, Charles R. (1983). „The Earl of Shelbourne and Peace with America, 1782–1783: Vision and Reality”. International History Review 5, 322–345. o. DOI:10.1080/07075332.1983.9640318.
Stockley, Andrew. Britain and France at the Birth of America: The European Powers and the Peace Negotiations of 1782–1783. University of Exeter Press (2001)

Elsődleges források

Franklin, Benjamin. The Papers of Benjamin Franklin: January 21 Through May 15, 1783 (Vol. 39. Yale University Press, 2009)
Franklin, Benjamin. The Writings of Benjamin Franklin. The Macmillan company, 108. o. (1906)