Prokopp Gyula (Esztergom, 1903. május 19. - Esztergom, 1983. augusztus 13.) levéltáros.
Családja és származása
Apja dr. Prokopp Gyula (1860–1925) esztergomi ügyvéd, az Esztergom és vidéke lap kiadója és tulajdonosa, főszerkesztője, majd városi főügyész,[2] anyja Brenner Irma (1868-1952). Apai nagyszülei Prokopp János (1825-1894) városi és érseki építész és Trenker Amália (1837-1900) voltak.[3] Anyai nagyszülei Brenner József (1835-1913) esztergomi fűszer -és gyarmatáru kereskedő, a "Vörös Rák" üzletház vezetője, és Nitter Róza (1843–1931) voltak.[4][5]
Brenner Józsefné Nitter Róza szülei Nitter Ferenc (1800-1885), fűszerkereskedő, Esztergom városi tanácsosa, az Esztergomi Takarékpénztár igazgatója és Magyar Róza voltak.[6] Brenner József szülei Brenner Károly (1802–1866) esztergomi vendéglős,[7] és Pachl Alojzia (1817–1849) voltak.[8]
Anyai nagybátyja dr. vitéz Bánomy (Brenner) Antal (1883–1966), Esztergom városa gazdasági tanácsnoka, polgármester-helyettese, főjegyzője, jogász.[9] Brenner Józsefnek az elsőfokú unokatestvére Lakner Alojzia (1810–1879),[10] akinek a férje Schandl János (1799–1881), Győr szabad királyi város képviselője az 1848-as szabadságharc alatt, Győr város tanácsosa, győri bérháztulajdonos, gyümölcs- és gabonakereskedő, kasznár, dunaszentpáli földbirtokos.
Élete
A bencés gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot hallgatott. 1925-1926-ban a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa lett. 1926-tól jogi doktor. 1926-1927 között ügyvédjelölt volt Esztergomban, majd bírói vizsgát tett és Székesfehérvárott lett joggyakornok. 1928-tól a budapesti büntető, majd a pestvidéki törvényszék joggyakornoka. 1935-ben megnősült, a királyi ítélőtáblán jegyző, majd titkár lett. 1937. év végén Esztergomban lett járásbíró. 1942-ben behívták Székesfehérvárra újoncképzésre. 1943 nyarán a székesfehérvári honvéd ügyészségnél szolgált. 1944. július. 20-án behívták katonai szolgálatra, december 9-ig az orosz fronton volt.
Hazatérve járásbíró lett Esztergomban, majd 1950. év végén létszámcsökkentésre hivatkozva nyugdíjazták. 1951-ben rövid ideig üzemi jogtanácsos, majd az év végén a városi levéltárban lett leltározó.
1943-tól a Balassa Bálint Múzeum félmunkaidős teremőre. Ekkor kezdte tudományos munkásságát. 1957-től félmunkaidőben prímási levéltáros. 1978-1979 között főlevéltáros. Feldolgozta és az Országos Levéltárban restauráltatta a középkori okleveleket, illetve rendezte az Ipolyi-gyűjtemény leveleit.
Lánya Prokopp Mária (1939) művészettörténész, egyetemi tanár.
Művei
- 1981 Az esztergomi „királyi város” a 18. században.
- 1983 Régi esztergomiak. Esztergom Évlapjai.
Cikkei a Vigiliában, Levéltári Közleményekben, Építés és építészettudományban és a Levéltári Szemlében jelentek meg.
Jegyzetek
Források
