Preza

A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Prezë, illetve Preza.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Preza
A prezai vár északkeleti fala az egykori óratoronnyal
A prezai vár északkeleti fala az egykori óratoronnyal
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeTirana
KözségVora
AlközségPreza
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 25′ 38″, k. h. 19° 40′ 22″41.427114°N 19.672870°EKoordináták: é. sz. 41° 25′ 38″, k. h. 19° 40′ 22″41.427114°N 19.672870°E
Sablon • Wikidata • Segítség
A bektási kútház, háttérben a vár délnyugati tornya

Preza[1] falu Közép-Albánia nyugati részén, Tiranától légvonalban 16, közúton 21 kilométerre északnyugati irányban, a Tirana(wd) folyó bal partját kísérő Gërdeci-dombságban. Tirana megyén(wd) belül Vora községben található, Preza alközség székhelye.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 4727 fő,[3] de ebben a számban az alközség hat további településének lakossága is bennfogaltatik. A falu fő nevezetessége 15. századi vára.

Fekvése

Preza Alacsony-Albánia középső részén, a Tiranai-síkot(wd) és a Tirana(wd) folyó bal partját kísérő Gërdeci-dombság keleti oldalán fekszik. Prezától keletre fut a Vorát Fushë-Krujával összekötő SH52-es főút, amelyről egy másodrendű út vezet fel a faluba.[4]

Története

Marin Barleti 16. század eleji krónikája szerint – amelyben a latin Pressia néven utalt a településre – az ókorban az illírek közé tartozó parthinok éltek ezen a vidéken, akik a mai Preza mellett erősséget is emeltek. Ezt a római hódítás után Iulius Caesar romboltatta le i. e. 48-ban.[5] Ennek az ősi erődítésnek a helyén, a Tirana folyását kísérő dombok tetején épülhetett fel a 15. században a prezai vár. Kis mérete miatt és a közeli krujai, durrësi és petrelai(wd) erődítések árnyékában az elkövetkező századokban kiemelkedő stratégiai szerep nem jutott a várnak, elsődleges feladata a Szkutari, Kruja és Durazzo közötti útvonal ellenőrzése volt. [6] Ugyanakkor a közép-albániai síkvidéket szegélyező dombvidék részeként Preza gyakran vált helyi jelentőségű villongások központjává. 1914-ben például a közép-albániai felkelés egyik gócpontja volt, ahonnan Prenk Bibë Doda 1914. június 27-én verte ki a lázadókat.[7] Az első világháborúban, 1916. február 8-án az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege foglalta el, és az elkövetkező időszakban a 211. népfelkelő dandár nagyváradi és nagykanizsai katonái is állomásoztak Prezában és környékén.[8] 1920-ban a lushnjai kongresszus döntései ellen szegülő Esat Toptani hívei fészkelték be magukat Prezába Osman Bali vezetésével, csapatukat április 13-án Bajram Curri kergette szét.[9] A második világháború végóráiban, 1944. szeptember 8-a után az Albán Kommunista Párt partizánjai ellen harcoló, Krujából kivert Abaz Kupi Prezába helyezte át a bázisát. Szeptember 21-én ide szervezett gyűlést antikommunista politikusok részvételével, akik megállapodtak egy Midhat Frashëri vezette nacionalista egységkormány megalakításáról. Végül 1944. október 15-én a kommunista partizánok összehangolt támadást intéztek Kupi fegyveresei ellen, és kiszorították őket Prezából.[10]

Nevezetességei

A 15. századi prezai vár Fushë-Preza északi részén ma is jó állapotban van, látogatható. A 20. század során több ízben renoválták, az ismét működő vármecset minaretjét és a vár óratornyát rekonstruálták.[11] A vár közelében található az egykori bektási tekkéhez tartozó, kőkupolás kútház (Pusi e Teqesë, ’a tekke kútja’ vagy Pusi me Kupole, ’a kupolás kút’).[12] Prezában, a vár közelében magas kéntartalmú termálvíz fakad a föld mélyéből, amelynek jótéteményeit a közeli, szállodával is rendelkező gyógyfürdő hasznosítja.[13]

Jegyzetek

  1. ↑ A Preza név alatt informálisan Preza és Fushë-Preza csaknem összeépült településeit érti az albán köztudat; a prezai vár például ténylegesen nem Prezában, hanem Fushë-Preza északi részén található.
  2. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Tiranë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  4. ↑  Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  ; Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  5. ↑ Bakiu 2014 :22. Vö. Pollo & Puto 1981 :41.
  6. ↑ Bakiu 2014 :21.; Gilkes 2013 :224.
  7. ↑ Pearson 2004 :71.
  8. ↑ Hortobágyi 2010 :85., 97.
  9. ↑ Pearson 2004 :144.
  10. ↑ Pearson 2005 :385., 389., 398. Vö. Bakiu 2014 :23.
  11. ↑ Bakiu 2014 :23.
  12. ↑ Bakiu 2014 :21.
  13. ↑ Dienes 2017 :45.

Források

  • ↑ Bakiu 2014: Gazmend A. Bakiu: Tirana e vjetër: Një histori e ilustruar. Bot. i dytë, i plotësuar. Tiranë: Mediaprint. 2014. ISBN 9789928081018  
  • ↑ Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
  • ↑ Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  
  • ↑ Hortobágyi 2010: Események a balkáni hadszíntéren az első világháborúban: Az elfelejtett zászlóalj: Kutatási jegyzetek. Írta és szerkesztette Hortobágyi Ferenc. Nagykanizsa: Czupi. 2010. ISBN 9789639782143  
  • ↑ Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • ↑ Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
  • ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X