Prückler Ignác Eduárd Jakab (Pest, 1809. március 8. – Budapest, 1876. május 14.) fűszerkereskedő, pezsgőgyáros, pesti választott polgár, a magyar kereskedelmi bank, az osztrák nemzeti bank, az első hazai takarékpénztár valamint az első magyar általános biztosító társulat igazgató tanácsosa, Budapest fővárosi bizottsági tag, bérpalota-tulajdonos. A "Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára" alapítója és tulajdonosa, az iparegyesületnek ezüst érdempénzes koszorúsa.[1] Ipari úttörő a pezsgőkészítésben az országban gyári szinten.
Az alsó-bajorországi Schwarzenbachból származó római katolikus jómódú pesti patriciusPrückler családban született. Apja idősebb Prückler József Kalazancius (1778–1848) pékmester, választott pesti polgár, császári királyi százados és három bérpalota tulajdonosa.[2] Anyja a szintén polgári pesti származású Ottinger Klára (1781–1826) volt. Egyik fivére, Prückler József (1804–1866) pékmester, pesti polgár, bérház-tulajdonos, az 1848-as szabadságharc alhadnagya;[3] a másik fivére, Prückler János (1816–1897), fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, pesti választott polgár, bérház-tulajdonos. Apai nagyszülei Prückler Jakab (1744–1798), pékmester, háztulajdonos, aki 1776. február 7.-én szerezte meg a pesti polgárságot és Hochecker Anna voltak. Anyai nagyszülei Ottinger József (1736–1805) pékmester, pesti polgár és Stentenmacher Klára (1749–1804) voltak. Ottinger József, pékmester, az alsó-ausztriai Lanzendorfból származott és 1773. január 11-én szerezte meg a pesti polgárságot;[4] Prückler Ignác unokahúga, Prückler József lánya, Prückler Klára (1833-1907), akinek a férje, Topits József (1824–1876), Topits József fia Első magyar gőztésztagyár alapítója és tulajdonosa;[5] Topits József és Prückler Klára fia, Topits Alajos József (1855-1926), tésztagyáros, a Ferenc József-rend lovagja, az Országos Ipar Tanács tagja, Országos Iparegyesület Igazgatóságának a tagja volt.
Élete
A fiatal Prückler Ignác nem követte atyja nyomdokait a pék szakmában; bátyja, ifjabb Prückler József vette át a családi üzemet. 1834. június 21.-én szerezte meg a pesti polgárjogot.[6] Ugyanabban az évben 1834-ben, alig 25 évesen ő alapította meg az ország első pezsgőgyárat a Soroksári utca 30-as (ma: Ráday utca 30-as) szám alatt.[7] A cég neve hivatalosan Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára volt. 1848-ban Prückler Ignác Pesten lakott, „a’ fejér farkashoz, kecskeméti utcán”.[8] 1848-ban, apja halála után az adósságok levonása után maradt 30 300 forintnyi örökség, amelyet a három fiú között egyenlő arányban osztottak fel;[1] ezzel Prückler Ignác továbbfejlesztette a gyárat, és már 1873-ban igen előkelő helyen szerepelt a legnagyobb pesti adózók között, ami nagy vagyonát tükrözte.[1][9]1868-ban Prückler Ignác az apjától örökölt Károly körút 16-os egyszintes házát Hild Károly építész tervezésével 3 emeletes bérházzá alakította át.[10]1870-ben Prückler Ignác ismét Hild Károly építész tervezésével a Kecskeméti utcai 15-ös bérházát, amely egyben a pezsgőgyár raktára is volt, átalakította három szintes bérházzá.[11]
A jómódú és híres pezsgőgyáros Pesten1876. május 14-én hunyt el. Pezsgőgyárát két fia, ifjabb Prückler Ignác és Prückler László vette át. A cég 1888 és 1918 között viselte az „császári és királyi udvari szállító” címet. 1887-re Prückler Ignácz pezsgőgyára nem csak az ország legrégebbi, de évi 400 000 palack gyártásával a legnagyobb termelő képességű is volt.[1][12]
Házassága és leszármazottjai
Feleségül vette 1836. május 8.-án a soproni római katolikus Szent György plébánián a polgári családból való Wagner Alojziát (*Sopron, 1813. június 10.–†Budapest, 1883. november 15.),[13] akinek a szülei Wagner Vitusz, soproni mészáros, kereskedő, városi tisztviselő, és Marent Magdolna voltak.[14] A házasságukból öt gyermek érte el a felnőttkort:
