A palota egyes részei ma múzeumként funkcionálnak.
Leírása
A palota tetején ma is ott található a bíborosi kalap a címerdísz fölött. A homlokzaton Ernst Zmeták mozaikja látható az érseki címeren kívül, mivel az eredeti freskók az idők folyamán tönkrementek. A palota oromzatán megtalálható Minerva, valamint a becsületességre, hittudásra, hazaszeretetre, és a papi méltóságra emlékeztető allegorikus szobrok. Az épület Orsolya utca (ma: Uršulínska ulica) felőli oldalán látható Paracelsus emléktáblája, a világhírű orvos - alkimista 1537-es pozsonyi látogatásának emlékére. Továbbá láthatunk egy vízszintes vonalat is „1850. febr-5” dátummal, amely a megáradt Duna aznapi vízszintjét jelöli.
A palotába egy háromtengelyű előcsarnokon juthatunk be, ahonnan a díszlépcsőn keresztül a főtermekhez juthatunk. A térre néz a főemelet, amely a palota keleti szárnyában elhelyezett díszteremmel is közvetlen összeköttetésben van. A tágas díszterem falain tükrök vannak elhelyezve, ezért hívják Tükörteremnek.
A palota legfontosabb látnivalója a 17. századi angol gobelinek gyűjteménye, amely (görög mitológiai) Leanderosz és Hero szerelmi történetét ábrázolja.
A palota bejárati csarnokából egy belső négyszögletű udvarra lehet kijutni, amelynek közepét a Szent György szökőkút foglalja el, amelynek központi alakja a híres lovagot ábrázoló barokk szoborcsoport. Szent György harca a sárkánnyal a katolikus egyházreformáció elleni harcát jelképezi.
Jobboldalt hátul található a Szent László kápolna, melynek freskóján a csodatévő Szent László látható. A kápolna bejárata fölött egy 17. századból származó Madonna dombormű található.
Története
A korábbi palota akkor épült, amikor el kellett hagynia az Esztergomi érsekségnek a törökök által elfoglalt Esztergomot. Az 1590-es tűzvész után átépítették és kibővítették. 1611 és 1662 között mind itt nyomtatták a Pozsonyban megjelent könyveket továbbá a régi püspöki háznak is volt Szent László király tiszteletének szentelt kápolnája.
A mai palotát 1778 és 1781 között Heffele Menyhért udvari építész építette az egykori püspöki ház helyén, Batthyány Józsefesztergomi érsek rendeletére és költségére.
A kastély Szent György szökőkútja eredetileg Forgách Ferencérsek díszkertjéből került ide, amelynek hírnevét Lippay György érsek alapozta meg. A kert megszüntetése után a szökőkút először egy polgári családi ház kertjében kötött ki, később a város ajándékba kapta, végül a palota udvarán helyezték el.
1902. augusztus 30-án az egész épületet megvásárolta a város, és hozzálátott annak felújításához, hogy városi hivatalokat, múzeumot és közkönyvtárat létesítsen benne. A felújítások során előkerültek a Napóleon katonái elől elrejtett, és később feledésbe merült gobelinek. Az értékes angol gobelineket eredetileg Batthyány Józsefhercegprímás vásárolta Mazarin bíborostól. Az esztergomi érsekség ezek után vissza akarta perelni a Mortlake-gyár értékes falikárpitjait, de végül Vaszary Kolos esztergomi érsek megegyezett a várossal. A megállapodás tartalmazta, hogy a gobelinek a palota szerves részét képezik, nem lehet őket eladni vagy kivinni a palotából, és hozzáférhetővé kell tenni őket a nyilvánosság számára.
1968. augusztus 3-án hat szocialista és kommunista testvérpárt írt alá itt egy nyilatkozatot, amelyben rögzítették a szocializmus vívmányainak megőrzéséről és megvédéséről szóló együttműködési szerződést. A szerződés aláírását követően „internacionalista segítségnyújtás” címén ezek a testvéri szocialista országok elfoglalták Csehszlovákiát 18 nappal később.
Irodalom
Varga Erzsébet: Pozsony (Madách-Posonium, 1995)
Glatz Ferenc: Magyarok a Kárpát medencében (Pallas, 1988)
Illés György: Végek dicsérete (Móra, 1985)
Jan Lacika: Bratislava - Pozsony (DAJAMA, 2000)
Ortvay Tivadar: Pozsony város utcái és terei (Püski-Regio, 1991)
