PROFILPELAJAR.COM

	Possonyi László
Született	1903. május 3.; Nagyvárad
Elhunyt	1987. július 17. (84 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író; felelős kiadó; újságíró; közgazdász; lapszerkesztő;
Sírhelye	Farkasréti temető
	Sablon • Wikidata • Segítség

Possonyi László (Nagyvárad, 1903. május 6. – Budapest, 1987. július 17.) író, újságíró, aranydiplomás közgazdász, a VIGILIA alapító főszerkesztője, az ÚJ EMBER nyugalmazott főmunkatársa, több regény és színmű alkotója, műfordítója.^[2]

Életpályája

Nagyváradon végezte el a középiskolát. 1921-ben Budapestre költözött. Budapesten közgazdasági diplomát szerzett. Egy ideig a Magyar Írás budapesti szerkesztője volt, majd a Korunk Szava (1931–1938) című folyóirat irodalmi és kulturális rovatát irányította, s az „ifjú katolikusok” reformköveteléseihez csatlakozott. 1935-ben Balla Borisz és Aradi Zsolt mellett ultimátumot intézett a lap főszerkesztőjéhez, Széchenyi Györgyhöz, aki nem teljesítette követelésüket. Ezért megalapították az Új Kor című folyóiratot, amely eleinte nyíltan Gömbös Gyula reformterveit támogatta, s ezért a kor vezető személyiségei is elítélően nyilatkoztak törekvéseikről. 1935-ben nagy anyagi áldozatok árán megalapította a Vigiliát, melynek 1944-ig szerkesztője volt. 1940-ben Just Bélával együtt két kiadásban is megjelentette A mai katolikus irodalom kincsesháza (1942) című gyűjteményt. 1944-ben a németek bevonulása után megszüntette lapját, és bujkálnia kellett. 1945 után az Új Ember című katolikus hetilap munkatársa lett, a Vigiliában rendszeresen jelentek meg a Színházi őrjárat című rovatban szellemes bírálatai.

Munkássága

Pályakezdő regénye, az Üldözni fognak titeket (Budapest, 1938) a magyar neokatolicizmus komoly tehetségének ígérte. Fontos tevékenységet fejtett ki különféle gyűjtemények válogatójaként és szerkesztőjeként. Kaleidoszkóp (Budapest, 1940) címmel elbeszélésantológiát szerkesztett. Szépirodalmi művet kevesebbet írt ezekben az években, elsősorban az Új Emberben közölt színes riportokat. „Legendásított” önéletírása Tettenérés (Budapest, 1980) címmel jelent meg. Ebben némi nosztalgiával, öniróniával idézte fel hányattatott pályafutása történetét, s azokat a szellemi mozgalmakat, melyekben része volt. Átköltötte Calderon: A nagy világszínházát (1938), s néhány jó színvonalú fordítása is maradandó (Mauriac: A Frontenac-misztérium, 1934).

Temetése a Farkasréti temetőben zajlott.^[2]

Művei

A történeti regény (regény, 1935)
Üldözni fognak titeket… (regény, Budapest, 1938)
Kaleidoszkóp (elbeszélés-antológia, fordítások, Budapest, 1940)
Az árnyék (regény, Budapest, 1940)
XII. Pius (tanulmány, Budapest, 1941)
Szilágyi Irma (regény, Budapest, 1942)
Játék az apostolokról (dráma, Budapest, 1947)
Bűnbak és áruló (Kuthy Lajos életregénye, Budapest, 1968)
Tettenérés (önéletrajzi regény, Budapest, 1980)
A testben való ember (Bécs, 1981)

Műfordításai

R. Garrold: A Fekete Szövetség (ifjúsági regény, 1930)
F. Mauriac: A Frontenac-misztérium (regény, 1934)
R. Schneider: Las Casas és a császár (regény, 1941)
E. Kiel: A szeretet nagy szentje, Árpádházi Erzsébet (1970)

Színházi munkái

Szerzőként

Szilágyi Irma (1943)

Műfordítóként

Strindberg: Húsvét (1938, 1940)
Calderón de la Barca: A nagy világszínház (1938)
Bourdet: Rab lélek (1946)

Jegyzetek

↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ ^a ^b Gyászjelentése

Források

Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
Magyar katolikus lexikon
A magyar irodalom története 1945-1975
Kortárs magyar írók

További információk

Makay Gusztáv: Katolikus regényírók (Vigilia, 1940)
Ijjas Antal: Possonyi László: Szilágyi Irma (Vigilia, 1942)
Thurzó Gábor: Színházi krónika (Vigilia, 1943)
Magyar Ferenc: Possonyi László: Bűnbak és áruló (Vigilia, 1969)
Rónay György: Possonyi László köszöntése (Vigilia, 1973)
Hegyi Béla: A Vigilia beszélgetése Possonyi Lászlóval (Hegyi Béla: A magunk vallomásai, portrék és beszélgetések, Budapest, 1979)
Rónay László: Possonyi László: Tettenérés (Vigilia, 1981)
Vásárhelyi Miklós: Korunk szava (Vigilia, 1986)
Búcsú Possonyi Lászlótól (Vigilia, 1987)
Pásztai Ottó-Gerhardt László: Jeles egykori premontrei diákok. Nagyvárad. 2008. Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete.
Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély. 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének … évi jelentése. Budapest, 1940-1943.
Magyar irodalmi lexikon II. (L–R). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.
Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8
Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1