Polgármester-választások Ivándárdán
|
Polgármester-választások
|
Ivándárda
|
községben
|
(Baranya vármegye)
|
Polgármesterek 1990 óta
Időszak
|
Polgármester
|
Jelölőszervezet
|
1990-1994
|
Moór János
|
|
–
|
1994-1998
|
1998-2002
|
Toronicza János
|
|
–
|
2002-2006
|
2006-2010
|
2010-2014
|
Deák József
|
|
–
|
2014-2019
|
2019–2024
|
|
1990 és 2019 között nyolc polgármester-választást tartottak Ivándárdán.
A nyolc választás során három polgármester nyerte el a választók többségének bizalmát. 2010 óta Deák József a Baranya megyei község első embere.
A választási részvétel 2010-ig 70-85% között mozgott, azóta nem érte el a 45%-ot. Úgyszintén 2010-ig mindig több jelölt állt rajtvonalhoz, míg az utóbbi két választáson csak egyetlen egy.
Háttér
|
Pozíció Baranya vármegye térképén
|
A két és félszáz fős település Baranya megye déli részén, közvetlenül az országhatár mentén fekszik. A megyén belül többször változott a körzeti hovatartozása, 2013 óta a Mohácsi járás része.[1]
1965-től a Ivándárda a környékbeli Sárok, Bezedek és Lippó községekkel közös tanácsot alkotott. A tanács székhelye a legnépesebb Lippón volt. A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján Mészáros Károly volt a közös tanács elnöke.[2]
Alapadatok
Jelöltek és részvétel
Év
|
Jelöltek
|
Részvétel
|
1994
|
3
|
79%
|
1998
|
3
|
83%
|
2002
|
2
|
76%
|
2006
|
5
|
84%
|
2010
|
3
|
78%
|
2014
|
1
|
44%
|
2019
|
1
|
43%
|
Az önkormányzati választásokon 2010-ig 70% és 85% között mozgott a részvételi hajlandóság, utána viszont 45% alá esett le. 2010-ig mindig több jelölt indult a választásokon, volt olyan eset is, hogy öten, míg 2014 óta csak egy jelölt mérettette meg magát. (Az 1990-es választásokról nem állnak rendelkezésre részletes adatok.)
A település lakóinak a száma 310 és 240 között mozgott és lényegében választásról-választásra csökkent. A község lélekszámából fakadóan a képviselő-testület létszáma előbb 5 fős volt, majd a 2010-es önkormányzati reformot követően 4 fős lett. A választójogosultak száma szintén csökkenő irányt mutat, 1998-ban 230 fölött, 2019-ben pedig 200 közelében járt.
Időközi polgármester-választásra nem került sor.[3]
Alapadatok (1990-2019)[4]
|
Év
|
Nap
|
Lakók[5]
|
Választó- jogosult
|
Szavazó
|
Részvétel
|
száma
|
+/–
|
1990
|
szept.30.
|
308
|
(nincs adat)
|
1994
|
dec.11.
|
288
|
−20
|
223
|
176
|
78,9%
|
1998
|
okt.18.
|
292
|
4
|
232
|
192
|
82,8%
|
2002
|
okt.20.
|
272
|
−20
|
218
|
165
|
75,7%
|
2006
|
okt.1.
|
264
|
−8
|
223
|
188
|
84,3%
|
2010
|
okt.3.
|
253
|
−11
|
208
|
163
|
78,4%
|
2014
|
okt.12.
|
245
|
−8
|
206
|
91
|
44,2%
|
2019
|
okt.13.
|
|
|
202
|
87
|
43,1%
|
Választások
|
Jelölt
|
Szavazat
|
|
Moór János –
|
n.a.
|
n.a.
|
|
{{{jelölt2}}} –
|
|
{{{százalék2}}}
|
|
{{{jelölt3}}} –
|
|
{{{százalék3}}}
|
|
{{{jelölt4}}} –
|
|
{{{százalék4}}}
|
|
{{{jelölt5}}} –
|
|
{{{százalék5}}}
|
|
{{{jelölt6}}} –
|
|
{{{százalék6}}}
|
|
{{{jelölt7}}} –
|
|
{{{százalék7}}}
|
|
{{{jelölt8}}} –
|
|
{{{százalék8}}}
|
|
{{{jelölt9}}} –
|
|
{{{százalék9}}}
|
|
további jelöltekről nincs elérhető adat[6]
|
|
|
Jelölt
|
Szavazat
|
|
Moór János –
|
81
|
46,0%
|
|
Toronicza János –
|
79
|
44,9%
|
|
Lőrincz László –
|
16
|
9,1%
|
|
{{{jelölt4}}} –
|
|
{{{százalék4}}}
|
|
{{{jelölt5}}} –
|
|
{{{százalék5}}}
|
|
{{{jelölt6}}} –
|
|
{{{százalék6}}}
|
|
{{{jelölt7}}} –
|
|
{{{százalék7}}}
|
|
{{{jelölt8}}} –
|
|
{{{százalék8}}}
|
|
{{{jelölt9}}} –
|
|
{{{százalék9}}}
|
|
|
|
|
Jelölt
|
Szavazat
|
|
Toronicza János Sándor –
|
135
|
71,1%
|
|
Lovas Józsefné –
|
52
|
27,4%
|
|
Borsics József –
|
3
|
1,6%
|
|
{{{jelölt4}}} –
|
|
{{{százalék4}}}
|
|
{{{jelölt5}}} –
|
|
{{{százalék5}}}
|
|
{{{jelölt6}}} –
|
|
{{{százalék6}}}
|
|
{{{jelölt7}}} –
|
|
{{{százalék7}}}
|
|
{{{jelölt8}}} –
|
|
{{{százalék8}}}
|
|
{{{jelölt9}}} –
|
|
{{{százalék9}}}
|
|
|
|
|
Jelölt
|
Szavazat
|
|
Toronicza János –
|
143
|
90,5%
|
|
Borsics József –
|
15
|
9,5%
|
|
{{{jelölt3}}} –
|
|
{{{százalék3}}}
|
|
{{{jelölt4}}} –
|
|
{{{százalék4}}}
|
|
{{{jelölt5}}} –
|
|
{{{százalék5}}}
|
|
{{{jelölt6}}} –
|
|
{{{százalék6}}}
|
|
{{{jelölt7}}} –
|
|
{{{százalék7}}}
|
|
{{{jelölt8}}} –
|
|
{{{százalék8}}}
|
|
{{{jelölt9}}} –
|
|
{{{százalék9}}}
|
|
|
|
|
Jelölt
|
Szavazat
|
|
Toronicza János Sándor –
|
84
|
44,9%
|
|
Moór Róbert –
|
70
|
37,4%
|
|
Frőhling Györgyné –
|
16
|
8,6%
|
|
Lovas Szilveszter –
|
14
|
7,5%
|
|
Borsics József –
|
3
|
1,6%
|
|
{{{jelölt6}}} –
|
|
{{{százalék6}}}
|
|
{{{jelölt7}}} –
|
|
{{{százalék7}}}
|
|
{{{jelölt8}}} –
|
|
{{{százalék8}}}
|
|
{{{jelölt9}}} –
|
|
{{{százalék9}}}
|
|
|
|
|
Jelölt
|
Szavazat
|
|
Deák József –
|
100
|
61,3%
|
|
Toronicza János Sándor –
|
47
|
28,8%
|
|
Földesi Krisztina –
|
16
|
9,8%
|
|
{{{jelölt4}}} –
|
|
{{{százalék4}}}
|
|
{{{jelölt5}}} –
|
|
{{{százalék5}}}
|
|
{{{jelölt6}}} –
|
|
{{{százalék6}}}
|
|
{{{jelölt7}}} –
|
|
{{{százalék7}}}
|
|
{{{jelölt8}}} –
|
|
{{{százalék8}}}
|
|
{{{jelölt9}}} –
|
|
{{{százalék9}}}
|
|
|
|
|
Jelölt
|
Szavazat
|
|
Deák József –
|
86
|
100%
|
|
{{{jelölt2}}} –
|
|
{{{százalék2}}}
|
|
{{{jelölt3}}} –
|
|
{{{százalék3}}}
|
|
{{{jelölt4}}} –
|
|
{{{százalék4}}}
|
|
{{{jelölt5}}} –
|
|
{{{százalék5}}}
|
|
{{{jelölt6}}} –
|
|
{{{százalék6}}}
|
|
{{{jelölt7}}} –
|
|
{{{százalék7}}}
|
|
{{{jelölt8}}} –
|
|
{{{százalék8}}}
|
|
{{{jelölt9}}} –
|
|
{{{százalék9}}}
|
|
|
|
|
Jelölt
|
Szavazat
|
|
Deák József –
|
83
|
100%
|
|
{{{jelölt2}}} –
|
|
{{{százalék2}}}
|
|
{{{jelölt3}}} –
|
|
{{{százalék3}}}
|
|
{{{jelölt4}}} –
|
|
{{{százalék4}}}
|
|
{{{jelölt5}}} –
|
|
{{{százalék5}}}
|
|
{{{jelölt6}}} –
|
|
{{{százalék6}}}
|
|
{{{jelölt7}}} –
|
|
{{{százalék7}}}
|
|
{{{jelölt8}}} –
|
|
{{{százalék8}}}
|
|
{{{jelölt9}}} –
|
|
{{{százalék9}}}
|
|
|
|
Áttekintő táblázat
|
Év
|
Megválasztott polgármester
|
Szavazat
|
Előny a 2. előtt
|
név
|
szervezet
|
db
|
érv.%
|
db
|
%[7]
|
1990
|
Moór János
|
|
–
|
(nincs adat)
|
1994
|
Moór János
|
|
–
|
81
|
46,0%
|
+2
|
+1%
|
1998
|
Toronicza János
|
|
–
|
135
|
71,1%
|
+83
|
+44%
|
2002
|
Toronicza János
|
|
–
|
143
|
90,5%
|
+128
|
+81%
|
2006
|
Toronicza János
|
|
–
|
84
|
44,9%
|
+14
|
+7%
|
2010
|
Deák József
|
|
–
|
100
|
61,3%
|
+53
|
+33%
|
2014
|
Deák József
|
|
–
|
86
|
100,0%
|
–
|
2019
|
Deák József
|
|
–
|
83
|
100,0%
|
–
|
Kiegészítő adatok
|
Év
|
jelöltek száma
|
HL?
|
Rész- vétel
|
Érvényes szavazat
|
Érvény- telen
|
1990
|
n.a.
|
?
|
(nincs adat)
|
1994
|
3
|
✓
|
79%
|
176
|
0,0%
|
1998
|
3
|
✗
|
83%
|
190
|
1,0%
|
2002
|
2
|
✓
|
76%
|
158
|
4,2%
|
2006
|
5
|
✓
|
84%
|
187
|
0,5%
|
2010
|
3
|
✓
|
78%
|
163
|
0,0%
|
2014
|
1
|
✓
|
44%
|
86
|
5,5%
|
2019
|
1
|
✓
|
43%
|
83
|
4,6%
|
Összehasonlító táblázat (1994-től)[4]
|
Év
|
Polgármester-jelölt
|
#.
|
Szavazat
|
név
|
szervezet
|
db
|
jogosultak arányában
|
szavazók arányában
|
érvényes szavazatok arányában
|
1994
|
Moór János
|
|
–
|
1.
|
81
|
36,3%
|
46,0%
|
46,0%
|
Toronicza János
|
|
–
|
2.
|
79
|
35,4%
|
44,9%
|
44,9%
|
Lőrincz László
|
|
–
|
3.
|
16
|
7,2%
|
9,1%
|
9,1%
|
1998
|
Toronicza János Sándor
|
|
–
|
1.
|
135
|
58,2%
|
70,3%
|
71,1%
|
Lovas Józsefné
|
|
–
|
2.
|
52
|
22,4%
|
27,1%
|
27,4%
|
Borsics József
|
|
–
|
3.
|
3
|
1,3%
|
1,6%
|
1,6%
|
2002
|
Toronicza János
|
|
–
|
1.
|
143
|
65,6%
|
86,7%
|
90,5%
|
Borsics József
|
|
–
|
2.
|
15
|
6,9%
|
9,1%
|
9,5%
|
2006
|
Toronicza János Sándor
|
|
–
|
1.
|
84
|
37,7%
|
44,7%
|
44,9%
|
Moór Róbert
|
|
–
|
2.
|
70
|
31,4%
|
37,2%
|
37,4%
|
Frőhling Györgyné
|
|
–
|
3.
|
16
|
7,2%
|
8,5%
|
8,6%
|
Lovas Szilveszter
|
|
–
|
4.
|
14
|
6,3%
|
7,4%
|
7,5%
|
Borsics József
|
|
–
|
5.
|
3
|
1,3%
|
1,6%
|
1,6%
|
2010
|
Deák József
|
|
–
|
1.
|
100
|
48,1%
|
61,3%
|
61,3%
|
Toronicza János Sándor
|
|
–
|
2.
|
47
|
22,6%
|
28,8%
|
28,8%
|
Földesi Krisztina
|
|
–
|
3.
|
16
|
7,7%
|
9,8%
|
9,8%
|
2014
|
Deák József
|
|
–
|
1.
|
86
|
41,7%
|
94,5%
|
100,0%
|
2019
|
Deák József
|
|
–
|
1.
|
83
|
41,1%
|
95,4%
|
100,0%
|
Polgármesterek
Jegyzetek
- ↑ A XX. század első felében a Baranyavári járáshoz tartozott, majd az annak átnevezéséből megszülető Villányi járáshoz. Az ötvenes évek közepe óta Mohács környékéhez tartozik, 1994 és 2014 között a Mohácsi kistérség tagja volt.
- ↑ A közös tanács létrejöttéről: „Újabb községi tanácsokat vonnak össze Baranyában”, Dunántúli Napló, 1964. december 25., 2. oldal (Hozzáférés: 2020. február 25.) , a tanácselnökről: „A lippói példa”, Dunántúli Napló, 1979. június 17., 3. oldal (Hozzáférés: 2020. február 26.) , „Tanácsdíjasok: Karasz László”, Dunántúli Napló, 1980. november 30., 8. oldal (Hozzáférés: 2020. február 25.) .
- ↑ A rendelkezésre álló adatok szerint 1998 óta biztosan nem volt, a sajtóhírek között pedig 1998 előtti időközi választásra sem található utalás.
- ↑ a b Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 25.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014. Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében az adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. A 2006-os és 2010-es jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E) mező. A 2014-es jegyzőkönyvekben sorrendben ugyanezek az adatok az (A) és (B) mezőknek felelnek meg.
- ↑ A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Az 1990-es őszi önkormányzati választásokról nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, a megyei napilap tudósításából pedig csak a választás győztese derül ki. „Községi polgármesterek Baranyában”, Új Dunántúli Napló, 1990. október 2., 3. oldal (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Az előny az érvényes szavazatok arányára vonatkozik. (A %-ban kifejezett adatok százalékpontot jelentenek.)
Források
Kapcsolódó szócikkek
|
|