Piarista templom (Kecskemét)

Piarista templom és rendház
A Piarista templom
A Piarista templom
TelepülésKecskemét
Cím6000, Kecskemét, Jókai u 1.
Építési adatok
Építés éve1729-1765
Rekonstrukciók évei2011-2012
Építési stílusbarokk
TervezőMayerhoffer András
Építész(ek)Mayerhoffer építőmester család
Hasznosítása
Felhasználási területpiarista templom
Elhelyezkedése
Piarista templom és rendház (Kecskemét belvárosa)
Piarista templom és rendház
Piarista templom és rendház
Pozíció Kecskemét belvárosa térképén
é. sz. 46° 54′ 38″, k. h. 19° 41′ 31″46.910648°N 19.691996°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 38″, k. h. 19° 41′ 31″46.910648°N 19.691996°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Piarista templom és rendház témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A templom

A Piarista templom alapkövét 1729-ben helyezték el, hajója már 1742-ben elkészült, tornya csak 1765-ben. Építését 3 évtizeden át maga a házfőnök, Demka Sándor irányította. A négy boltszakaszos templom Privigyéről ideszállított szószékén elhangzott prédikációkat nemcsak diákjaik, tanáraik, városi polgárok hallgatták, hanem pásztorok is. A Felvidékről érkezett a Szentháromságot ábrázoló háromemeletes főoltár. A mellékoltárok közül a Nepomuki Szent Jánosról elnevezett, a Kalazanci Szent József és a Mária-oltár a legrégebbi.

Harangjai

Kalazanczi Szent József harang 350 kg-os, 84,5 cm alsó átmérőjű, b1 hangú. Novotny Antal öntötte Temesváron 1907-ben.

Jézus Szíve lélekharang 40 kg-os, 38 cm alsó átmérőjű, Szlezák László öntötte Budapesten 1930-ben. A harangon évszám nincsen, valószínűleg készen vették meg Szlezák Lászlótól. A II. világháború előtt 4 harangja volt, ebből kettőt elrekviráltak. A toronyban ma is fellelhető jármok méretéből következtetve kb.750 és 200 kg-osak lehettek. A megmaradt két harangot több mint egy évtizede nem hallhatták a kecskemétiek, javításuk tervbe van véve. A rendház udvarán található a kb. 15 kg-os csengettyű, amely díszítése alapján 19. századi lehet, felirat, kép és évszám nélküli.

A rendház

Négy ütemben készült a mai Piarista Rendház és Diákotthon. Az alapkő letételét követő ötödik évben fejezték be a mai kollégiumi szárny építését. Itt működött a rend kecskeméti iskolája

Források

  • Heltai Nándor: Kecskemét – Kecskemét. Kecskeméti Lapok Kft. Kecskemét, 1998. p. 133-134.
  • Juhász István: Kecskemét város építéstörténete. Monográfia Szerkesztőség. Kecskemét, 1998. p.193-217.

További információk