PROFILPELAJAR.COM

A pesszárium egy méhnyakra felhelyezhető gumisapka, amely mechanikai úton akadályozza meg a fogamzást.

Kör alakú, peremére kifeszített vékony rugalmas gumiból készült védekezési eszköz. Szexuális együttlét előtt fel kell helyezni a hüvelyen keresztül a méhszájra. A pesszárium felületére, különösen a peremére szoktak spermicid (spermaölő) gélt rakni, ami által a védettség fokozódik. A gumigyűrűt az együttlét után csak 6 órával szabad eltávolítani. Magyarországon 2015 óta kapható változata a Caya pesszárium, egyméretű, korszerű eszköz, alapanyaga orvosi szilikon, hormonmentes. A hozzá ajánlott gélek is természetes hatóanyagúak (tejsav bázisúak), Caya gél és Contragel green a nevük. Elérhető még a hagyományos pesszárium is, amelynél 7 méretből, speciális orvosi mérés alapján választható ki a megfelelő méret.

Alkalmazás

A pesszárium felhelyezése előtt alaposan kezet kell mosni, hogy elkerüljük a bakteriális fertőzéseket.^[1]

Vízbázisú síkosítóval kell bekenni a pesszárium szélét, hogy segítse a felhelyezést. Egy teáskanálnyi (5 ml) spermicid síkosítóval a középső részét és a szélét kenjük be felhelyezés előtt vagy felhelyezés után egy applikátor segítségével.^[2]

A szeretkezés előtt kell felhelyezni és a férfi utolsó magömlése után 6-8 órával kell eltávolítani a hüvelyből.^[3] Minden megismételt szexuális együttlét előtt újabb 5 ml spermicid gélt kell applikátorral a hüvelybe juttatni, de a pesszáriumot nem szabad a helyéről eltávolítani. Amikor legalább 6-8 óra eltelt az együttlét után, akkor el kell távolítani és langyos szappanos vízzel alaposan megtisztítani. 24 óránál tovább nem ajánlott bent hagyni.^[2]

A pesszáriumot olajbázisú termékekkel nem szabad használni. Az olajbázisú síkosítók és az olajtartalmú hüvelyben ható gyógyszerek használatakor a gumiból készült pesszáriumok elszakadhatnak.^[3]

A gumi egy idő után kezd elhasználódni. A használattól és a tárolási körülményektől függően 1-3 évente cserélni kell a gumiból készült pesszáriumokat.^[4]^[5] A szilikonból készült pesszáriumok tovább használhatók, akár 10 évig is.

Több különböző méretű pesszárium létezik. A nőnek megfelelő méret kiválasztását a nőgyógyász végzi el.

A helyesen felhelyezett pesszárium befedi a méhnyakat és a szeméremcsont mögött helyezkedik el. Ha a megfelelő méretű pesszárium helyett kisebb van felhelyezve, akkor nem fedi be teljesen a méhnyakat és közösülés közben elmozdulhat onnan.^[2] Ha nagyobbat használunk, akkor túl nagy nyomást fejt ki a húgycsőre és megakadályozza a húgyhólyag teljes kiürülését, ami megnöveli a húgyúti fertőzések kialakulásának esélyét.^[2] A túl nagy pesszárium megsértheti a hüvely falát és seb alakulhat ki.^[6]

Ha négy kilogrammnál nagyobb mértékben változik a nő testsúlya, akkor meg kell vizsgálnia nőgyógyásznak, hogy a továbbiakban mekkora pesszáriumot kell használni.^[3] A szokásos egészségügyi iránymutatás a nő testsúlyának csökkenésekor az, hogy nagyobb méretű pesszáriumot kell használni. Bár ezt sokan megkérdőjelezték.^[7]

Hüvelyi szülés után nagyobb méretűre kell cserélni.

A nő használhat különböző méretűeket, a menstruációs ciklus változásai szerint. Sokan menstruáció alatt nagyobbat használnak. Ovuláció idején is lehet nagyobbat felhelyezni.^[8]

Sok országban recept nélkül is be lehet szerezni.

Működési elv

A pesszárium fizikai akadályt képez. Teljesen befedi a méhnyakat, ezért a méhszájon keresztül nem tudnak bejutni a spermiumok a méhbe. A pesszárium rugalmas pereme szorosan hozzáér a hüvely falához, ami tovább növeli a biztonságot.

A pesszárium megjelenésétől kezdve sokan úgy gondolják, hogy a spermicidek jelentősen növelik a hatékonyságot. A spermicid nélküli használat hatékonyságának megállapítására kevés vizsgálat történt.^[9]

Előnyei

A pesszárium nem zavarja meg a női ciklust.

Akik ritkán élnek nemi életet, inkább mechanikus fogamzásgátlókat használnak, mert más fogamzásgátló eszközökkel szemben nem kell minden nap a születésszabályozással foglalkozni.^[1]

Kevésbé költséges más fogamzásgátló módszerekhez képest.^[2]

Kockázatok

Azok a nők vagy partnereik, akik allergiásak a gumira, ne használjanak gumiból készült pesszáriumot!

Magas a húgyúti fertőzések kialakulásának esélye.^[10]

Toxikus sokk szindróma léphet fel.^[2]

Történet

Azért, hogy ne jöjjön létre nem kívánt terhesség, már több ezer éve használnak különböző eszközöket a méhnyak befedésére. Több kultúrában olajos papírból készített tampont vagy megfelezett citromot alkalmaztak erre a célra. Cédrus gyantájából vagy mézből előállított ragadós készítményekkel növelték a hatásfokukat.^[11] Jóval később jelentek meg azok a pesszáriumok, amelyek nem mozdultak el, a perem belsejébe beépített rugónak köszönhetően.

Charles Goodyear 1844-ben feltalálta a gumi vulkanizálását, ami elősegítette a gumiból készült termékek létrejöttét.

Az 1880-as években megjelent Wilhelm Peter Johannes Mensinga német nőgyógyász írása egy olyan gumiból készült fogamzásgátló eszközről, amelynek a peremében rugó van. Mensinga a C. Hasse álnevet használta írásaiban. Hasse-Mensinga néven értékesítették ezt a fogamzásgátló eszközt.^[12]^[13]^[14] Évtizedekig ez volt az egyetlen beszerezhető pesszárium.

Edward Bliss Foote amerikai orvos az 1860-as években a modern pesszárium elődjét tervezte meg és később womb veil néven került forgalomba.^[15]

1940-ben a méhszájsapka népszerűbb volt Európában, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a pesszárium volt a legszélesebb körben használt fogamzásgátló eszköz. Az 1960-ban megjelenő méhen belüli fogamzásgátló eszközök és fogamzásgátló tabletták miatt, a pesszáriumot használó nők száma drasztikusan csökkent.^[14]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Diaphragm (contraceptive) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

↑ ^a ^b Johnson, Jennifer: Diaphragms, Caps, and Shields. Planned Parenthood, 2005. december 1. [2006. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 15.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Allen, Richard (2004. január 1.). „Diaphragm Fitting”. American Family Physician 69 (1), 97–100. o, Kiadó: American Academy of Family Physicians. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. PMID 14727824. (Hozzáférés: 2006. október 15.)
↑ ^a ^b ^c Diaphragm. Feminist Women's Health Center, 2006. január 1. [2006. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 15.)
↑ Ortho-McNeil Pharmaceutical. "After your doctor or health care provider prescribes your Ortho diaphragm" (PDF). Sajtóközlemény. Elérés: 2007-07-22. Archiválva 2007. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2007. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 29.)
↑ S. Marie Harvey, Sheryl Thorburn Bird and Meredith Roberts Branch (2004. december 1.). „A New Look at an Old Method: The Diaphragm”. Perspectives on Sexual and Reproductive Health 35 (6), 270–3. o. DOI:10.1363/3527003. PMID 14744659.
↑ Diaphragms: Management of Side Effects. PocketGuide for Family Planning Service Providers: Barriers and Spermicides. Reproductive Health Online, 2003. [2007. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 15.)
↑ Kugel C, Verson H (1986). „Relationship between weight change and diaphragm size change”. Journal of obstetric, gynecologic, and neonatal nursing : JOGNN / NAACOG 15 (2), 123–9. o. DOI:10.1111/j.1552-6909.1986.tb01377.x. PMID 3517255. Fiscella K (1982). „Relationship of weight change to required size of vaginal diaphragm”. The Nurse practitioner 7 (7), 21, 25. o. DOI:10.1097/00006205-198207000-00004. PMID 7121900.
↑ Weschler, Toni. Taking Charge of Your Fertility, Revised, New York: HarperCollins, 232. o. (2002). ISBN 0-06-093764-5
↑ Cook L, Nanda K, Grimes D (2001). „Diaphragm versus diaphragm with spermicides for contraception”. Cochrane Database Syst Rev (2), CD002031. o. DOI:10.1002/14651858.CD002031. PMID 11406025.
↑ Fihn S, Latham R, Roberts P, Running K, Stamm W (1985). „Association between diaphragm use and urinary tract infection”. JAMA 254 (2), 240–5. o. DOI:10.1001/jama.254.2.240. PMID 3999367. Heaton C, Smith M (1989). „The diaphragm”. Am Fam Physician 39 (5), 231–6. o. PMID 2718900.
↑ A History of Birth Control Methods. Planned Parenthood, 2002. június 1. [2010. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 16.)
↑ Über die facultative Sterilität vom prophylaktischen und hygienischen Standpunkt (Pseudonym C. Hasse), Verlag Louis Heuser, Neuwied/Berlin 1882
↑ Aus dem ärztlichen Leben. Ratgeber für angehende und junge Ärzte (Pseudonym C.Hasse), Verlag Otto Borghold, 1886
↑ ^a ^b (2000. február 1.) „Evolution and Revolution: The Past, Present, and Future of Contraception”. Contraception Online (Baylor College of Medicine) 10 (6). [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 18.)
↑ Robert Jütte, Contraception: A History (Polity Press, 2008, originally published in German 2003), p. 154; Andrea Tone, Devices and Desires: A History of Contraceptives in America (MacMillan, 2001), p. 57 online;

[pp-1] Johnson, Jennifer: Diaphragms, Caps, and Shields. Planned Parenthood, 2005. december 1. [2006. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 15.)

[afp-2] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Allen, Richard (2004. január 1.). „Diaphragm Fitting”. American Family Physician 69 (1), 97–100. o, Kiadó: American Academy of Family Physicians. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. PMID 14727824. (Hozzáférés: 2006. október 15.)

[fwhc-3] Diaphragm. Feminist Women's Health Center, 2006. január 1. [2006. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 15.)

[OrthoPI-4] Ortho-McNeil Pharmaceutical. "After your doctor or health care provider prescribes your Ortho diaphragm" (PDF). Sajtóközlemény. Elérés: 2007-07-22. Archiválva 2007. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2007. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 29.)

[old_method-5] S. Marie Harvey, Sheryl Thorburn Bird and Meredith Roberts Branch (2004. december 1.). „A New Look at an Old Method: The Diaphragm”. Perspectives on Sexual and Reproductive Health 35 (6), 270–3. o. DOI:10.1363/3527003. PMID 14744659.

[6] Diaphragms: Management of Side Effects. PocketGuide for Family Planning Service Providers: Barriers and Spermicides. Reproductive Health Online, 2003. [2007. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 15.)

[7] Kugel C, Verson H (1986). „Relationship between weight change and diaphragm size change”. Journal of obstetric, gynecologic, and neonatal nursing : JOGNN / NAACOG 15 (2), 123–9. o. DOI:10.1111/j.1552-6909.1986.tb01377.x. PMID 3517255. Fiscella K (1982). „Relationship of weight change to required size of vaginal diaphragm”. The Nurse practitioner 7 (7), 21, 25. o. DOI:10.1097/00006205-198207000-00004. PMID 7121900.

[tcoyf-8] Weschler, Toni. Taking Charge of Your Fertility, Revised, New York: HarperCollins, 232. o. (2002). ISBN 0-06-093764-5

[vs_spermicide-9] Cook L, Nanda K, Grimes D (2001). „Diaphragm versus diaphragm with spermicides for contraception”. Cochrane Database Syst Rev (2), CD002031. o. DOI:10.1002/14651858.CD002031. PMID 11406025.

[10] Fihn S, Latham R, Roberts P, Running K, Stamm W (1985). „Association between diaphragm use and urinary tract infection”. JAMA 254 (2), 240–5. o. DOI:10.1001/jama.254.2.240. PMID 3999367. Heaton C, Smith M (1989). „The diaphragm”. Am Fam Physician 39 (5), 231–6. o. PMID 2718900.

[pp2-11] A History of Birth Control Methods. Planned Parenthood, 2002. június 1. [2010. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 16.)

[12] Über die facultative Sterilität vom prophylaktischen und hygienischen Standpunkt (Pseudonym C. Hasse), Verlag Louis Heuser, Neuwied/Berlin 1882

[13] Aus dem ärztlichen Leben. Ratgeber für angehende und junge Ärzte (Pseudonym C.Hasse), Verlag Otto Borghold, 1886

[evolution-14] (2000. február 1.) „Evolution and Revolution: The Past, Present, and Future of Contraception”. Contraception Online (Baylor College of Medicine) 10 (6). [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 18.)

[15] Robert Jütte, Contraception: A History (Polity Press, 2008, originally published in German 2003), p. 154; Andrea Tone, Devices and Desires: A History of Contraceptives in America (MacMillan, 2001), p. 57 online;

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

PROFILPELAJAR.COM

Pesszárium

Alkalmazás

Működési elv

Előnyei

Kockázatok

Történet

Fordítás

Jegyzetek

Read other articles:

Скандинавия

ويتني بوينت (نيويورك)

Tanaka Giichi

Sect

The Witch of Portobello

Синелобый амазон

Colorado Attorney General

Rocco Mediate

Lobopodia

Niranjan Sengupta

2020年夏季奧林匹克運動會波蘭代表團

Verrius Flaccus

Dhives Akuru

欧洲温泉疗养胜地

Marja van Bijsterveldt

彩禾苑

Kent Brockman

Pommera

鉄のラインバレル

Samuel Clarke