Persay Sándor

Persay Sándor
Született1818. október 12.
Újkécske,
Elhunyt1885. április 4.(66 évesen)
Cegléd,
Nemzetiségemagyar
HázastársaRigler Anna (18271876)
Foglalkozásagyógyszerész
SablonWikidataSegítség

Persai Persay Sándor Antal Mihály (Újkécske, 1818. október 12.Cegléd, 1885. április 4.) okleveles gyógyszerész, ceglédi gyógyszertár tulajdonos, a "Magyar képzőművészeti társulat rendes tagja", a Lovaregylet tagja.

Családja és származása

A Persay család címere (rajz)

A Pest vármegyei nemesi származású persai Persay család sarja. Apja Persay Sándor (17881850), abonyi uradalmi ispán, anyja brezányi Brezányi Zsuzsanna (17881830). Az apai nagyszülei Persay István (17421820) uradalmi tiszttartó Abonyban és lipcsei Sartory Borbála (17541835) voltak. Az anyai nagyszülei brezányi Brezányi János (17511824), törteli földbirtokos és léczfalvi Kanyó Klára (17551836) voltak;[1] Brezányi Jánosnak az apai felmenője Brezányi Miklós 1630. január 23-án nyert nemesi adományt II. Ferdinánd magyar királytól.[2] Persay Sándor gyógyszerésznek a fivére persai Persay János (18131870), áporkai földbirtokos, a Lovaregylet tagja, akinek nejétől tornóczi Szalay Terézia (18191857),[3] született fia Persay Gyula (18551924) gyógyszerész, gyógyszertár-tulajdonos, a "Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság" vezérigazgatója, a Tulipán Szövetség novai fiók társelnöke.[4]

Élete

Persay Sándor 1848-ban szerezte a gyógyszerészi diplomáját és Cegléden vitte tovább a megtanult szakmáját; apja örökségével 6 100 forinttal gyógyszertárat működtetett. Ahogy fivére Persay János is Persay Sándor a "Magyar képzőművészeti társulat rendes tagja" volt;[5] az 1859-ben kiadott Szent István Társulat névkönyvében, pedig Sándor szerepelt mint a társulat egyik rendes tagja. Persay Sándor korában a gyógyszertár fogalma fellendült az országban és már segédet és gyakornokot is tudott tartani. 1858-ban a Magyar Királyi Helytartótanács megadta a ceglédi patikának a reáljogot, és az 1798-ban megalapított "Szentlélek" néven szereplő patikát (cegléd második gyógyszertára) sikeresen tovább működtette. 1882-ben a gyógyszerész-egylet Pest megyében az 1882. év folyamán Katona Zsigmond az I. kerület 2. járásának elnöke lemondott, helyébe Persay Sándor-t választották, aki azonban nem fogadta el a tisztséget.[6]

1885-ben meghalt Persay Sándor és 1886-ban megtörtént a ceglédi Persay patika átruházása, és az új tulajdonosa Bohus József okleveles gyógyszerész lett. Hazafi Veray János, fűzfapoéta, 1882 tavaszán Ceglédre érkezett és a Persay családnál megszállt. Ekkor Persay Sándor úr étellel és pénzzel ellátta a költő vendégét, aki azt jegyezte fel, hogy "Tek.(intetes) Persay gyógyszerész urnál láttak még szivesen, Egy hétig szállás kosztolás még hozzá frt, megjegyzem. Jó hazafi uri családnál maradt a piczula zsebemben”.[7] Egy évtizeddel később, 1896-ban, Persay Sándor és Rigler Anna fia, Persay Elek (1856-1908) gyógyszerész, Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemen megkapta az engedélyt, hogy Cegléden a harmadik gyógyszertárát megnyithassa, ekkor jött létre a ceglédi "Megváltó".[8]

Házassága és gyermekei

Persay Sándor 1851. október 8-án Cegléden vette feleségül Rigler Anna Terézia (*Vác, 1827. november 27. – †Cegléd, 1876. szeptember 22.) kisasszonyt, akinek a szülei Rigler Ferenc (17951880) a nyitrai püspöki uradalom főpénztárnoka,[9] és Tresler Anna (1807–?) voltak.[10] Tresler Anna szülei Tresler János (17541823), Vác városnak a szenátora és Rieck Terézia (17641841) voltak.[11][12] Persay Sándorné Rigler Anna leánytestvére Rigler Karolina, akinek a férje dr. Pernyey Alajos, Cegléd városi orvosa, képviselője volt. Persay Sándor és Rigler Anna frigyéből született:

Jegyzetek

  1. familysearch.org Brezányi Jánosné Kanyó Klára halála - Törtel- boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  2. Verseghy Ferenc Könyvtár. Brezányi család. [2018. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
  3. familysearch.org Persay Gyula keresztelő adatlapja
  4. Boldogfai Farkas Ákos András. A Persay család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2021. XVII. Évfolyam. Budapest.) 191.o.
  5. A magyar képzö-müvészeti társulat évkönyve. 1864. Pest. Nyomatott Kertész Józsefnél. 1865. 128. o.
  6. Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)Első részI. Az egylet megalakulása és szervezete
  7. A vendégszeretô patikusnál
  8. A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli kerületében /1746 - 1950/ Gyógyszerészdoktori értekezés Írta: Ébel Zita okleveles gyógyszerész. 1984. Semmelweis egyetem. [2015. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  9. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Rigler Ferencz
  10. familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Vácszentmihály - Tresler Anna római katolikus keresztelője - 1807. márc. 30.
  11. familysearch.org Tresler János halála - (Vácszentmihály)
  12. familysearch.org Tresler Jánosné Rieck Terézia halála- (Vácszentmihály)
  13. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Persay Elek
  14. familysearch.org - Budapest XII. kerület - halottak - üzvegy Badeskó Dánielné Persay Róza halála - 1945. jún. 24.