A Pcsela–1T (oroszul: Пчела[1]) az oroszJakovlev vállalat által kifejlesztett harcászati felderítő pilóta nélküli repülőgép (UAV). Az orosz Fegyveres Erőknél áll rendszerben. Fő feladata a harctéri felderítés, megfigyelés, célpontok azonosítása, de légicélként is használható. Hatósugara 60 km, maximális bevetési ideje két óra. A repülőgépen elhelyezett kamera valós idejű képet közvetít az irányító járművébe.
Fejlesztése az 1990-es évek első felében kezdődött a Jakovlev-tervezőirodában. 1997-ben rendszeresítették az orosz hadseregben.
Jellemzői
A rendszer részei a BTR–D-n alapuló lánctalpas indító és irányító jármű, egy Ural–4320 tehergépkocsin kialakított kiszolgáló–műszaki jármű, valamint egy GAZ–66-ból kialakított szállító és utántöltő jármű. Egy-egy rendszerhez tíz db repülőgép tartozik. Az irányító jármű egyidejűleg két repülőgép irányítására képes. A teljes rendszer neve Sztroj–P.
A Pcsela–1T két db startrakétával indul. Menethajtóműve egy P–032 típusú kéthengeres kétüteműbenzinmotor, mely egy csőlégcsavart hajt. Repülés után ejtőernyővel tér vissza a földre. A földet érés során rugózó lábak csillapítják a gépet érő ütést. Egy gép élettartama tíz bevetés.
Alkalmazása
Az akkor még nem rendszeresített gépet tesztelési célból az 1995-ös csecsenföldi harcokban vetették be. Öt gépet használtak az orosz erők. Ezek összesen 10 bevetést hajtottak végre, ebből 8 harci bevetés volt. A gépek legnagyobb alkalmazási távolsága 55 km volt, a repülési magasság a bevetések során jellemzően 600–2000 m között változott. Az öt bevetett gépből a csecsen erők kettőt lelőttek.
Műszaki adatai
A Pcsela–1T az indító–irányító lánctalpas járművön
