Paul Samuelson

Paul Samuelson
Született1915. május 15.[1][2][3][4][5]
Gary[6]
Elhunyt2009. december 13. (94 évesen)[7][1][8][2][3]
Belmont[9][10][11]
Állampolgárságaamerikai[12][13]
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • tiszteleti tag
  • tiszteleti tag
  • Honorary Fellow of the Royal Society
  • tiszteleti tag
  • a Keió Egyetem díszdoktora
  • honorary doctorate from the Pontifical Catholic University of Peru
  • honorary doctor from the NOVA University Lisbon
  • honorary doctorate of the Polytechnic University of Valencia
  • Fellow of the Econometric Society (1944)[14]
  • John Bates Clark-érem (1947)
  • Guggenheim-ösztöndíj (1948)[15]
  • közgazdasági Nobel-emlékdíj (1970)[16]
  • Josiah Willard Gibbs Lectureship (1974)
  • Nemzeti Tudományos Érem (1996)
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Samuelson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Paul Samuelson (eredeti nevén Paul Anthony Samuelson, gyakran említett nevén Paul A. Samuelson) (Gary, Indiana, 1915. május 15. – Belmont, Massachusetts, 2009. december 13.) amerikai közgazdász, a modern közgazdaságtan egyik megalapozója, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) graduális közgazdaságtan tanszékének alapítója, a Brit Akadémia levelező tagja, az Amerikai Közgazdasági Társaság tagja, alelnöke, később elnöke, a Nemzetközi Közgazdasági Társaság tagja, elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke.

Életpályája

Felsőfokú tanulmányait a Chicagói Egyetemen kezdte, de a Harvard Egyetemen fejezte be, ott is szerzett 1941-ben közgazdasági diplomát és doktori fokozatot. 1944 és 1985 között a Massachusetts Institute of Technology-n volt közgazdaságtan professzor, 1945 és 1952 között kormányhivatalnokként többek között Eisenhower tanácsadója is volt.

Már fiatalkorában világhírűvé tette tudományos dolgozata, s az elméleti közgazdaságtanban elért kiemelkedő eredményei. Közgazdász szakmán kívül ismertté tette 'Közgazdaságtan' című tankönyve. A Newsweek-ben közgazdasági rovata volt hosszú ideig, s a kongresszus is gyakran kérte ki véleményét. Tanácsadó volt a FED-nél, a pénzügyminisztériumnál és több nonprofit szervezetnél.

Felfogása

Közel áll a neoklasszikushoz, a jóléti közgazdaságtan nagy hatást gyakorolt rá. Marx tanait elutasította.

A közgazdaságtant igyekezett mindig matematikai úton megoldani, melyeket az elméleti közgazdaságtan kutatásaiban használt fel. Könyvei folytán széles körűvé vált ez a módszer, továbbá a Pareto-nézetek a mikroökonómiában és a Keynes-elméletek a makroökonómiában. (Keynest konzervatív oldalról bírálta.)

Arcképe

Díjai, elismerései

  • Közgazdasági Nobel-emlékdíj – Első amerikaiként, és a világon másodikként a statikai és dinamikai közgazdaságtani elmélet kidolgozásáért, és a közgazdasági elméletben való tudományos elemzések szintjének növeléséért folytatott tevékenységéért (1970)
  • Albert Einstein emlékdíj (1971)
  • 1986-tól kezdve a New York Egyetemen vendégprofesszor, emeritus professzor, számos egyetem díszdoktora
  • Britannica-díj (1989)
  • John R. Commons-díj (2000)

Családja

  • 6 gyermeke (köztük hármasikrek) és 15 unokája született.

Főbb művei

  • 1947. A gazdasági elemzés alapjai (Foundations of Economic Analysis)
  • 1948. Közgazdaságtan (Economics), alapműnek számít, körülbelül negyven nyelvre fordították le. Társszerzője: William D. Nordhaus.
  • 1952. Közgazdaságtani előadások (Readings in Economics) Társszerzői: R. L. Bishop, J. R. Coleman.
  • 1958. Lineáris programozás és gazdasági elemzés (Linear Programming and Economic Analysis) Társszerzői: R. Solow, R. Dorfman.
  • 1966–1987. Collected Scientific Papers of Paul A. Samuelson I-V.
  • 1983. Economics from the Heart

Magyarul

  • Közgazdaságtan; ford. Balogh András, szerk. Fébó László, Szepesi György, tan. Mátyás Antal; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1976
  • Paul A. Samuelson–William D. Nordhaus: Közgazdaságtan, 1-3.; ford. Atkári János; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1987–1988
    • 1. Alapfogalmak és makroökonómia; 1987
    • 2. Mikroökonómia; 1987
    • 3. Alkalmazott közgazdaságtan a mai világban; 1988
  • Közgazdaságtan. Oktatási segédlet, 1-2.; összeáll., szerk. Győri Józsefné, Jávorszki Andrásné, Mach Tamás; Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar Társadalomtudományi Tanszék, Kaposvár, 1990
  • Székelyné Kovács Katalin: Vázlatok Samuelson–Nordhaus: Közgazdaságtan I. című könyvéhez; VEK, Veszprém, 1999
  • Paul A. Samuelson–William D. Nordhaus: Közgazdaságtan; ford. Mezei György, Bock Gyula; KJK-Kerszöv, Bp., 2000
  • Paul A. Samuelson–William D. Nordhaus: Közgazdaságtan; ford. Misz József; bőv., átdolg. kiad.; Akadémiai, Bp., 2012

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Solomon R. Guggenheim Múzeum. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Paul Samuelson obituary, 2009. december 14.
  7. ↑ Nobel economics laureate Samuelson dies at 94, 2009. december 13.
  8. ↑ Paul Samuelson (angol nyelven)
  9. ↑ Remembering Economist Paul Samuelson. The NewsHour with Jim Lehrer, 2009. december 19.
  10. ↑ http://www.examiner.com/x-17945-St-Louis-Personal-Finance-Examiner~y2009m12d13-Famed-economist-Paul-Samuelson-passes-away, dead link, not archived, full citation needed
  11. ↑ Heinz D. Kurz: Aiming for a ‘Higher Prize’Paul Anthony Samuelson (1915–2009), 2010. július 5.
  12. ↑ Maurice Allais, Nobel Winner, Dies at 99 (angol nyelven), 2010. október 12.
  13. ↑ Professor and Columnist Wins Economics Nobel (angol nyelven), 2008. október 14.
  14. ↑ https://www.econometricsociety.org/society/organization-and-governance/fellows/memoriam, 2023. április 6.
  15. ↑ paul-a-samuelson
  16. ↑ The Sveriges Riksbank Prize in Economic Sciences in Memory of Alfred Nobel 1970 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. február 3.)

Források