Szatmárnémetiben érettségizett. Filozófiát és esztétikát tanult a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, Debrecenben és az ELTE-n. Apja Parászka Miklós színházi rendező, anyja Ferencz Ágnes, orvos. Négy gyermek anyja.
Pályáját a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó szerkesztőjeként kezdte, 2003 és 2006 között A Hét című marosvásárhelyi hetilap főszerkesztője volt. Magyarországi és erdélyi lapokban, portálokon: a Hargita Népében, a Romániai Magyar Szóban, a manna.ro-n, a Magyar Narancsban, a Mozgó Világban, a 168 órában, a 2016-ban megszüntetett nagyváradiErdélyi Riportban, az erport.ro oldalán publikált, illetve publikál. 2012 óta a Román Rádiótársaság székelyföldi területi csatornája (Marosvásárhelyi Rádió) munkatársa. Naponta jelentkező kulturális-politikai műsora az Értsünk Szót.
Újságíróként emberi, nő- és kisebbségi jogokkal foglalkozik. Rendszeresen jelennek meg riportjai, elemzései különböző válságövezetekből (Törökországkurdok lakta vidékeiről, a török–görög határövezetről, az európai és az Európán kívüli menekültútvonalakról, Bangladesről, Grúziáról). 2017-ben indította el kollégájával, Fodor Zsuzsannával a 168 Óra honlapján működő Kríziszóna című rovatát, ahol angolul és magyarul publikál.
Az újságírói munkáját ért vádak és támadások
2009-ben a csíkszéki önkormányzatok elöljárói feljelentést tettek ellene az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) a Nesze nektek csabakirályfizás című cikke miatt.[1] Az Országos Diszkriminációellenes Tanács Parászka javára ítélt,[2] a cikket szándékosan félreértettnek, a vádakat alaptalannak minősítette.
2013-ban a Marosvásárhelyi Rádió archívumában negyven órányi, Parászka Boróka által rögzített hanganyagot semmisített meg egy ismeretlen elkövető, vélhetően politikai okokból: az interjúk között romániai és magyarországi ellenzékiekkel, különböző kisebbségi közösségek, valamint az LMBTQ közösség tagjaival készített hanganyagok voltak.
2013 augusztusában a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének tizenöt főállású tagja fordult beadványban a területi stúdió vezetőségéhez, amelyben súlyos szakmai vétségekkel, minősíthetetlen magaviselettel vádolták kollégájukat, és javasolták külsős munkaviszonya megszüntetését. Parászka vádlói nem kaptak választ beadványukra, de a rádió vezetői szerint "személyek közötti problémáknak tulajdoníthatóak a nézeteltérések", és az ellene korábban felhozott vádak nagy része nem állt fenn.[3]
Jogvédő és tényfeltáró munkája miatt évek óta zaklatások, esetenként halálos fenyegetések érték.[4] A Parászka Borókát ért támadások miatt állást foglalt a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete,[5] a támadásokat rögzítette a Mapping Media Freedom[6] és az Index on Censorship.[7] A legutóbbi, halálos fenyegetésekkel járó támadássorozat akkor indult ellene, amikor a magyar kormány erdélyi sajtófinanszírozásáról írt tényfeltáró anyagot A címzett ismeretlen címmel.[8]
↑Farkas Zoltán: Lopott anyagból (.pdf). Mozgó Világ, 2008. január
↑Egyenesen fel, a Parnasszusra. Magyar Újságírók Országos Szövetsége, 2008. április 11. [2018. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 25.)
↑Díjazott szerzők 2011.. Minőségi Újságírásért Alapítvány, 2011. [2016. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 25.)
P. Szűcs Julianna: P. Szűcs Julianna Parászka Borókáról. Magyar Újságírók Országos Szövetsége, 2008. április 11. [2018. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 16.)