PROFILPELAJAR.COM

Az *International Paper Company* amerikai papíripari vállalat Kraft papírmalma Georgetown, South Carolina városban. Felépítésekor ez volt a világ legnagyobb papírmalma.

A papírmalom a papír előállítását végző üzem (régies) megnevezése, manapság jobban elterjedt a papírgyár kifejezés. A papírmalomban végzik a papírgyártás nagyüzemi műveleteit.

Története

A papírmalom kifejezés onnan ered, hogy a papír gyártásához rengeteg vízre van szükség, ezért ezeket az üzemeket igyekeztek vízfolyások mellé telepíteni. A vízimalomhoz hasonlóan az alapanyag előkészítéséhez, felaprításához felhasználták a víz erejét.

A papírt feltaláló kínaiak, majd a technológiát átvevő muzulmán országok a középkorban általában emberi vagy állati erővel működtették a papírgyártáshoz szükséges gépeket, a víz felhasználására nincs egyértelmű bizonyíték.^[1]^[2]^[3]^[4]

A történészek bebizonyították, hogy 794−795 körül papírüzemek működtek az Abbászida-dinasztia fővárosában, Bagdadban, de vita tárgya, hogy ezeket papírmalomnak lehet-e nevezni.^[5]Ibn Battúta 400 "papírgyártó malomkőről" számolt be a marokkói Fez városában, de egyrészt nem is említi a víz felhasználását, másrészt nehéz elképzelni, hogy elegendő víz állt volna rendelkezésre ennyi malom meghajtásához, ezért a történészek szerint ez állati vagy emberi erővel hajtott malmokat takar.^[3]^[6]

Az első, vízzel hajtott papírmalomra vonatkozó utalás 1282-ből származik, a mai Spanyolország területén található Aragóniai Királyságból.^[7] III. Péter aragóniai király egyik rendeletében utal a királyi papírmalom ("molendinum") megalapítására Xàtiva városban, amely a korabeli papírgyártás egyik fontos központja volt.^[7] A dokumentum szerint a helyi – muzulmán – papírgyártók ellenezték a technológiai újítást bevezető papírmalom megjelenését, mivel külön garantálta számukra a jogot, hogy folytassák a hagyományos (azaz kézi) úton történő papírgyártást, illetve felmentette őket az új malomban való munka alól.^[7]

Észak-Európában az első állandó papírmalmot 1390-ben alapította Nürnbergben Ulman Stromer, a malmot később a gazdagon illusztrált Nürnbergi Krónika is megörökítette.^[8] A 14. századtól kezdve Európában jelentős haladás történt a papírgyártás gépesítése terén.^[9]

A középkori Magyarország területén az első papírmalom Lőcse város területén kezdte meg működését, feltehetőleg 1515 előtt. A malmot Tamás mester irányította, aki feltehetően német területről érkezett. 1530. november 24-én reggel 9 órakor zsoldosok megrohanták Lőcsét és más épületekkel együtt felégették a papírmalmot is.

A 17. században 27, a 18. században 103, a 19. században 42, míg a 20. században 20 papírmalmot, illetve -gyárat alapítottak Magyarország területén.^[10]

Kialakítása

A papírmalom lehet teljesen integrált vagy nem integrált. Az első esetben a papírmalom területén történik az alapanyagok pépesítése és áztatása is. A nem integrált papírmalmok viszont a máshol előállított (általában fa-)rostot előkészítve kapják meg és azt dolgozzák fel.

A modern papírmalmok jelentős mennyiségű vizet és energiát használnak fel a papír előállítása során, ezért napjainkban is előszeretettel települnek nagy vízfolyások mellé.

Jegyzetek

↑ Tsien, Tsuen-Hsuin 1985, pp. 68−73
↑ Lucas 2005, p. 28, fn. 70

↑ ^a ^b Burns 1996, pp. 414f.:

„Általánossá vált a papír"malom" kifejezés használata (vagy utalás 400 papírmalomra Fezben!), az iszlám társadalmakban létrehozott, víz erővel működtetett eszközökkel kapcsolatban. Azonban minden rendelkezésre álló bizonyíték a kézi erővel előállított papírra utal, ugyanis a papírt kis vízfolyások mellett, folyóktól távol gyártották, nehogy utóbbit beszennyezzék.”

↑ Thompson 1978, p. 169:

„Az európai papírgyártás abban különbözött elődeitől, hogy gépesítették a folyamatot és a gépek hajtására a víz energiáját használták fel. Jean Gimpel, a La Revolution Industrielle du Moyen Age ("A középkori ipari forradalom") című művében rámutat arra, hogy a kínaiak és az arabok csak emberi vagy állati erőt használtak fel. Gimpel szerint: "Meggyőző bizonyítéka ez annak, hogy a korabeli európapiak milyen műszaki gondolkodásúak voltak. A papírgyártás technológiája szinte a fél világot átszelte, de útközben egyetlen kultúra sem változtatta vagy gépesítette előállításának folyamatát."'”

↑ Burns 1996, p. 414
↑ Tschudin 1996, p. 423
↑ ^a ^b ^c Burns 1996, pp. 417f.
↑ Stromer 1960
↑ Stromer 1993, p. 1
↑ Magyar Országos Levéltár: Papírmalmok Magyarországon^{[halott link]}

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Paper mill című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmuskori történetének vázlata (XVI-XVII. század); Intreprinderea, Cluj, 1962
Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmuskori történetének vázlata, 2. 1712–1848; Intreprinderea, Cluj, 1964
Wolfgang Schlieder: Régi papírmalmok rizsmanyomatai; szerk. Karczag Gábor; PNYME, Bp., 1980 (Az Ipari Hagyományok Védelmét Szervező Bizottság közleménye)
Koncz Pál: Pápa XVIII. századi papírmalma; PNYME, Bp., 1986 (Papíripari Hagyományok Védelmét Szervező Bizottság közleménye)
Koncz Pál: Igal, Pápa, XIX. századi papírmalma; PNYME, Bp., 1987 (Papíripari Hagyományok Védelmét Szervező Bizottság közleménye)
Koncz Pál: Sólyi papírmalom, 1790–1851; PNYME, Bp., 1989 (Papíripari Hagyományok Védelmét Szervező Bizottság közleménye)
Pelbárt Jenő: Teplic papírmalom vízjelvilága; előszó Diószegi György Antal; Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság, Bp., 2013