1928-ban végzett kertészként a budapesti Kertészeti Tanintézetben, s 1940-ig szakmájában dolgozott. Ezt követően a budapesti Vetőmagvizsgáló Intézet munkatársa volt 1945-ig, miközben 1941-ben kertészeti szaktanár végzettséget szerzett a Műszaki Egyetem mezőgazdasági és állatorvosi karán. 1946–1949 között gyakorlatvezetőként tanított a Magyar Agrártudományi Egyetem szőlő- és kertgazdaságtudományi karán, majd 1950-ben az Országos Természetvédelmi Tanácshoz (később Hivatal) került, ahol 1963-ig szakértői feladatokat látott el. 1964-ben a szigligeti Alkotóház arborétumának vezetője lett, ahonnan 1972-ben nyugdíjba ment.
Munkássága
Cikkeiben és könyveiben főleg dendrológiával és természetvédelemmel foglalkozott, emellett növény- és állatvilággal kapcsolatos bibliográfiákat is készített, valamint szótárak és lexikonok munkatársa, mint például az 1941-ben kiadott Magyar Turista Lexikon főmunkatársa is volt.
Botanikai munkásságának jelentős eredménye a mátrai juhar első példányának felfedezése Parádsasvár közelében, melyet mátrai ősjuhar néven írt le akkor.[4]
Társasági tagságai, elismerései
A Magyar Turista Szövetség (MTSz) túravezetője, vezetőképző tanfolyamának tanára, 1939 és 1941 között természetvédelmi bizottságának tagja, a Magyar Turista Egyesület (MTE) Tátra Asztal nevű osztályának titkára, 1943-ban pedig a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület (BETE) választmányi tagja volt. 1975-ben Pro Natura emlékéremmel díjazták természetvédelmi munkásságát.
Kék tó, tiszta tó… (A Plitvicai tavak mellett) (Turisták Lapja, 50. évf. 639–649. o., 7 kép, 1938)[5]
A Lotus uliginosus Magyarországon és néhány új florisztikai adat. Új adatok hazánk edényes növényeinek ismeretéhez (Botanikai közlemények, 45. évf., 3-4. sz., 267–271. o., 1954)[4][7]
Mátrai ősjuhar – Acer acuminatilobum J. Papp (Az erdő, 7.(93.) évf., 1. sz., 29–31. o., 1958)[4]
Vas megye természeti értékeivel foglalkozó irodalom bibliográfiája I-II. (Szombathely, 1962–1964)
A Bakony növénytani bibliográfiája (Veszprém, 1965)
Védett területek, növény- és állatritkaságok (Budapest, 1967)[8]
3. átdolgozott kiadás: Magyarország védett területei. Növény- és állatritkaságok (Budapest, 1975)
A Bakony állattani bibliográfiája (Veszprém, 1971)
↑Bibliográfia. In Bánhidy László et al: Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza. Balogh Kata – Bárdos István (szerk.). Tatabánya: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézet. 1993. 46 (36–60). o. ISBN 963-04-3391-5 Hozzáférés: 2017. január 6.
Polgárdy Géza (szerk.): Magyar Turista Lexikon, Budapest 1941., 161. o. In: Papp József (1900–?). A magyar hegymászás és turizmus arcképcsarnoka. (magyarul) Budapest: Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség (2006. október 3.) (Hozzáférés: 2017. január 6.) (htm) arch
Papp József (?–?). A magyar hegymászás és turizmus arcképcsarnoka. (magyarul) Budapest: Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség (2006. október 3.) (Hozzáférés: 2017. január 6.) (htm) arch
László Ilona: Mint hatalmas kar, úgy fonnak át népet, történelmet... : Papp József vallomása hazáról és botanikáról (Búvár, 1975. 10. sz., 466–467. o.)
A Magyar Nemzet 1985. augusztus 5-i száma a halálozási adatának forrása (Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában)