PROFILPELAJAR.COM

	Palermói kő
Tartalma	évkönyvek
Méret	34,5 cm × 25 cm; (legnagyobb töredék); 2,2 m × 61 cm ; (eredeti magasság)
Anyag	bazalt vagy diorit
Állapot	töredék, hét darabban
	Története
Felfedezés; helye és ideje	1895, 1914
Felfedező(k)	William Flinders Petrie
Kora	IV.–V. dinasztia; (i. e. kb. 2600–2350)
Nyelv	ókori egyiptomi
Írás	hieroglif
Található	Palermo, London, Kairó

A palermói kő a legkorábbi egyiptomi évkönyv feljegyzéseit megörökítő hatalmas diorit vagy fekete bazalt^[1] kőtábla töredéke. Feltehetőleg a legrégebbi ókori egyiptomi történelmi szöveg. Eredetileg valószínűleg 2,2 méter hosszú, 0,61 méter széles és 6,5 cm vastag lehetett, de nagy része hiányzik.^[2] Jelenleg hét töredéke ismert, közülük a legnagyobbat 1866 óta a palermói régészeti múzeum őrzi, nevét is innen kapta. Ez a töredék 43,5 cm magas és 25 cm széles, mindegyik oldalán hiányos. A kő eredeti helye nem ismert, az adhat némi támpontot, hogy egyik töredékét Memphiszben találták meg.

Tartalma

A tábla egyik oldalán a legrégebbi időktől a IV. dinasztiáig terjedő, a másikon az V. dinasztia uralkodási ideje alatt történt események évkönyvi adatai vannak feljegyezve. Az események felsorolása (elsősorban kultikus cselekmények, építkezések, egy-egy hadi vállalkozás stb.) az V. dinasztia korához közeledve egyre bővebbé válik. A ránk maradt részen a dinasztikus, történeti kort megelőző időkből alsó-egyiptomi uralkodóknak szájhagyomány útján megőrzött nevei szerepelnek, minden közelebbi megjegyzés nélkül. Párhuzamos sorok közt, az „év” hieroglif jele által elválasztott rubrikákban találhatóak a történeti kor uralkodóinak egy-egy uralkodási évéhez fűződő események. A felsorolások alatt vonással elválasztva szerepelnek a Nílus vízmagasságának adatai is, mint Egyiptom életében jelentős eseménynek megörökítése.

A kő minden bizonnyal egyike volt azoknak a dokumentumoknak, melyek segítségével Manethón összeállította dinasztikus kronológiáját. Az első két dinasztiára vonatkozó sok adat a szöveg töredékes volta miatt elveszett.

Töredékei

A Petrie-féle, ún. annales-töredék (Petrie Museum, London) a Haszehemui- és a Sznofru-regiszterrel

A kőnek jelenleg hét töredéke ismert. (Valamennyi megtekinthető itt.)

Maga a palermói kő (P) a legnagyobb darab. Ezt 1895-ben „fedezte fel” a palermói múzeumban egy francia tudós, helyesebben ő ismerte fel először jelentőségét. Az első publikációt Heinrich Schäfer írta róla 1902-ben.
Petrie-féle töredék (annales-töredék, londoni töredék) - A kisebb, de jó állapotú töredéket 1914-ben vásárolta Sir William Flinders Petrie a kairói régiség-piacon, jelenleg a londoni University College-ben található, a róla elnevezett Petrie Museum of Egyptian Archaeologyban, melynek ő ajándékozta.
C1 - A másik nagyobb töredék.
C2 - Kisebb töredék, a C1-gyel együtt 1903 után vásárolták a kairói régiségpiacon.
C3 - Egy memphiszi ásatáson előkerült kisebb töredék.
C4 - 1963-ban a kairói régiségpiacon felbukkant kisebb töredék.
C5 - Kisebb töredék. Valamennyi „C” jelű (= Cairo fragments) a kairói múzeum tulajdona.

Szövege

Az asszuáni Elephantine-szigeten található nílométer, amivel a Nílus vízmagasságát mérték

(kiemelve az eredeti szöveg, szögletes zárójelben a modern kiegészítések)

[X uralkodó 9. (rubrika szerint meghatározott) uralkodási éve:]

A det-ünnep megünneplésének első alkalma.

[A Nílus magassága:] 4 könyök, 1 tenyér.^[3]

[X uralkodó x+7. uralkodási éve:]

A kötél kifeszítése „Az istenek székhelye” nevezetű ház számára, Szesat papja által. [Nílusmagasság:] 4 könyök, 2 tenyér

Sznofru [x+2] éve:

„Mindkét ország^[4] dicsérete” nevű, meru-fából készült, 100 öl hosszú hajó építése...

Neheszi^[5] szétverése. 7000 fogoly és 200 000 nagyobb-kisebb állat hozatala.

Dél és Észak országai „Sznofru házai”^[6] nevű falainak építése.

40 cédrushajó hozatala

[Nílusmagasság:] 2 könyök, 2 ujj.

Uszerkaf [x+2] éve:

Alsó- és Felső-Egyiptom uralkodója, Uszerkaf adott emlékként^[7] a Heliupolisi Lelkek részére 20 áldozatot minden ... ünnepre 36 arura^[8] földet ... Uszerkaf birtokából;

Resep szentélye istenei részére 24 arura földet … 2 ökröt és libát naponta;

Ré isten részére 44 arura földet az északi kerületekből;

Hathor istennőnek 44 arura földet az északi kerületekből;

Debaut temploma istenei részére 54 arura földet...

Nehbet istennő részére a „Dél istenházá”-ban 10 áldozatot naponként;

Uadzset istennőnek ... 10 áldozatot naponként;

A „Dél istenházai” istenei részére 48 áldozatot naponként. Az állatok (adó) számlálásának harmadik alkalmával.

[Nílusmagasság:] 4 könyök, 2,5 ujj.

Jegyzetek

↑ Pontos meghatározást nem végeztek, így a forrásokban mindkettő szerepel.
↑ A teljes rekonstrukció itt látható, a legutolsó képen.
↑ 1 könyök kb. 0,52 méter, 1 tenyér 0,075 méter.
↑ Egyiptom
↑ Núbia
↑ erődjei
↑ alapítványként
↑ régi egyiptomi területmértékegység, 2735 négyzetméter.

Források

Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5

További irodalom

Schäfer, Heinrich: Ein bruchstück altägyptischer Annalen, mit Beiträgen von Ludwig Borchardt und Kurt Sethe, Berlin, 1902
Breasted, J. H.: Ancient Records of Egypt, vol. I, sect. 76-167. (angol fordítás)
Wilkinson, Toby A. H.: Royal annals of ancient Egypt: the Palermo stone and its associated fragments, London, 2000. (A legutóbbi és legteljesebb kutatási eredmények.)