Otto von Camphausen

Otto von Camphausen
Született1812. október 21.[1][2][3]
Hünshoven[4][3]
Elhunyt1896. május 18. (83 évesen)[2][3]
Berlin[4][3]
Állampolgársága
Foglalkozása
  • politikus
  • jogász
Tisztsége
  • assessor (1837–1840)
  • unskilled worker (1840–)
  • assessor (1840. december – )
  • assessor (1842. február – )
  • a porosz képviselőház tagja (1849–1852)
  • elnök (1854–, Preussische Staatsbank)
  • a porosz felsőház tagja (1861–)
  • pénzügyminiszter (1869. október 26. – 1878. március 23., Poroszország)
  • alelnök (1873. november 9. – 1878. március 23.)
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeAlter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin
A Wikimédia Commons tartalmaz Otto von Camphausen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Otto von Camphausen (Geilenkirchen, 1812. október 21.Berlin, 1896. május 18.) porosz jogász és pénzügyminiszter, Ludolf Camphausen öccse.

Élete

Jogi tanulmányait Bonnban, Heidelbergben, Münchenben és Berlinben elvégezvén, 1834-ben porosz állami szolgálatba lépett és bátyjának ösztönzésére kereskedelmi és pénzügyi kérdések tanulmányozásához fogott. 1845-ben mint előadó tanácsost a pénzügyminisztériumba hívták és ezen minőségben elkészítette az 1847-es országgyűlés elé terjesztett jövedelmi adóra vonatkozó törvényjavaslatot. 1869-ben Bismarck megtette pénzügyminiszterré. Ez állásában szerencsésen működött; elenyésztette a deficitet és a francia háború után bekövetkezett pillanatnyi pénzbőséget felhasználta az államadósság egy részének törlesztésére, a tisztviselők fizetésének emelésére, adóelengedésre stb. Ezen intézkedései, valamint alkotmányos érzelme és magatartása népszerűvé tették és 1873. november 9-én Albrecht von Roon visszalépése után a porosz államminisztérium alelnökévé nevezték ki. Bismarck herceget is gyakran helyettesítette. De amikor 1877-ben a viszonyok megváltoztak, a fölösleg az államháztartásban eltűnt és komoly kereskedelmi válság nehezedett Poroszországra, a védvámosok és agráriusok a kedvezőtlen fordulatért a szabadkereskedelem elvének hódoló Camphausent vádakkal kezdték elhalmozni és amikor Bismarck is cserben hagyta és a liberálisok is hevesen megtámadták, Camphausen 1878 februárjában lemondott. Ezután csak mint az urakházának tagja vett részt a politikai életben.

Források

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  2. a b Brockhaus (német nyelven)
  3. a b c d Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven). nem ismert. (Hozzáférés: 2022. szeptember 27.)
  4. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2022. szeptember 27.)
  5. a b Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven). nem ismert. (Hozzáférés: 2022. szeptember 28.)