A római időkbenvízvezeték elzáró fürdő volt a helyén. A 4. század végén vagy az 5. század elején Ursus püspök építtette az 1734-ban lerombolt nagy bazilika részeként. Az 5. század végén Neon püspök fejeztette be, ekkor kerültek fel a mozaikdíszítések is. Az eredeti földszintje ma kb. 3 méterrel a földfelszín alatt van, így az épület eredeti alakja nem látható. A szinte összes korai keresztelőkápolnánál megfigyelhető nyolcszögletű alaprajz a hét napjait és a Feltámadás Napját és az örök életet jelképezi.
A mozaikok
Római stílusú kupolamozaik díszíti, mely Jézus Krisztuskeresztelését ábrázolja antik felfogásban. Megjelenik rajta a tizenkét apostol alakja és templomi helyiségek ábrázolása is. Mindez az egyházat jelképezi. Az ablakoknál arabeszkek közt próféták mozaikképei láthatók.