Az arabeszket a hagyomány szerint Rafaello fedezte fel Rómában, a romok között, míg más nézetek szerint a 16. században, egy régi római barlangra hasonlító épületből kerültek napvilágra, és nevüket is innen kapták (a grotta szóból). Kőarabeszkeket Európában már a 15. században alkottak, ezeket a római sírokban talált stukkók és gipszmodellek alkották. Giuliano Romano, Rafaello és tanítványaik leghíresebb arabeszk alkotásai a vatikáni galériák és loggiák. Rafaello után Giovanni de Udine is készített arabeszkeket.
Az építészetben az arabeszkek nehezebb és egyszerűbb formát vettek fel az épületek alsó részén, valamint a nehezebben megmunkálható anyagokban, míg felül és a könnyebb, nemesebb anyagoknál légiesebb és szövevényesebb formát alkottak. Észak-Itáliában és Spanyolországbanezüstből készítették az arabeszkeket, majd az urbinói majolikákon, a milánói vérteken, a firenzei szőnyegeken és a mantovai illuminált kéziratokon jelentek meg.
A reneszánsz korszakában szimmetrikusak voltak az arabeszkek, és megjelentek az emberi alakok, a különböző állatok – halak, madarak –, virágok, növények is.
A növényi arabeszk csak növényi elemekből áll. Ezek geometriai formát alkotnak, amely az ágak és a levelek kúszónövényszerű, szalagmintás részeiből tevődik össze. A nyomdászatban ornamentumként (ékítményként) használják.
A groteszk arabeszk növényi és állati formákat egyaránt tartalmaz, és ezek nem geometriai, hanem természethű formába illeszkednek. Mivel ember-és állatformákat tartalmaz, csak a nyugati kultúrákban használták. A nyomdászatban dekorációként (díszítményként) jelenik meg.
Arabeszk a heraldikában
arabeszk
Bronz arabeszkeken álló sas pajzstartók az Andrássy család grófi címerében
Az arabeszk a heraldikában ornamentális díszítés. Viszonylag ritkán használják, mert ez a fogalom nagyjából megegyezik a damaszkolással.
Ettől eltérő értelemben csak akkor indokolt alkalmazni, ha nem a pajzs ornamentális díszítéséről van szó, hanem a pajzson kívüli alakzatok megnevezésére szolgál és a pajzstartók számára egyfajta talajt képez. Így például egyes szerzőknél a gróf Andrássy család címerében a pajzstartó sasok bronz arabeszken, a báró sárvári Eötvös család pajzstartói arany "arabeszklépcsőn", a báró Fejérváry család pajzstartó oroszlánjai "arabék lépcsőkön", a báró Gutmann család pajzstartói "bronzszínű arabeszk állványon", a báró Jeszenszky család pajzstartói "arab ékezetű aranylépcsőn" állnak.[1]