Az ombudsman (svéd eredetű szó), magyar nevén országgyűlési biztos, olyan saját hivatallal rendelkező, a parlamentek által megválasztott köztisztviselő, aki tevékenységében más állami szervektől független, és csak az őt megválasztó országgyűlésnek tartozik felelősséggel.
Az ombudsman feladata elsősorban a közigazgatásban, de az igazságszolgáltatás kivételével valamennyi állami szervnél, panasz alapján vizsgálat indítása, a jogsértőnek talált gyakorlatról a szerv értesítése és a panaszos jogainak képviselete. Az ombudsman nem hozhat kötelező intézkedéseket, nem alkalmazhat jogi szankciókat.
Ombudsmanok kisebb társadalmi egységekben, például iskolákban is működhetnek. Itt feladatuk a konfliktuskezelés.
Az intézmény elterjedése
Az ombudsmansvéd kifejezés. Az intézmény a svéd abszolutizmus során született, XII. Károly király hozta létre 1713-ban Őfelsége Legfőbb Ombudsmana néven, hogy a közigazgatást és a törvénykezést távolléte alatt is ellenőrzése alatt tartsa. Magát az intézményt az 1809. évi alkotmány rögzítette Svédországban.[1]
Bár a gondolat már az 1970-es években felmerült, csak az 1991. évi maastrichti szerződés 138e pontja egészítette ki úgy a Római szerződést
(megállapítva annak jelenlegi 195. pontját), hogy létrehozta az Európai ombudsman intézményét. Az először 1995-ben megválasztott ombudsman jogosult „az Unió bármely polgárától, illetve a valamely tagállamban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személytől érkező, a közösségi intézmények vagy szervek – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró bíróságot és az elsőfokú bíróságot – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokra (maladministration) vonatkozó panaszok átvételére.”
Az Európai Parlament által megválasztott Ombudsman hivatali ideje egybeesik az Európai Parlamentével; kizárólag a bíróság mentheti fel, a Parlament kérelmére.
Az első Ombudsman 1995 és 1999 között, majd újraválasztásával 2003-ig a finnJacob Söderman volt. Jelenleg Emily O'Reilly tölti be a tisztséget.
(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.
(2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
(3) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(4) Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(5) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg.
Magyarországon az Alkotmány1989. évi módosításáig szó sem lehetett olyan független ellenőrző szervek létrehozásáról, mint az ombudsman, az Alkotmánybíróság vagy az Állami Számvevőszék, mivel az alkotmány a hatalom egységének elvét hirdette, és nem a hatalommegosztást.
Az alkotmány módosítása után az ombudsmanok tevékenységének részletes szabályozására megalkották az 1993. évi LIX. törvényt az országgyűlési biztosokról. A (4) bekezdés szerinti jogával élve az Országgyűlés külön biztost állított fel az adatvédelem területének felügyeletére. Az adatvédelmi biztosnak joga van a törvénybe ütköző adatbázisok megsemmisítéséhez.
Az ombudsman ellenőrzési tevékenysége főként azért fontos, mert jogi szakértelemmel képes az egyének vagy más panaszosok olyan jogsérelmeinek orvoslását elősegíteni, amely jogsérelmek az adott állami szervek normális működése során nem kapnak orvoslást.
Az „Állampolgári jogok biztosának általános helyettese” tisztségét az Országgyűlés2007-ben megszüntette.
A második Orbán-kormány a négy ombudsmani hivatal helyett egyetlen „alapvető jogok biztosa” tisztséget hozna létre;[3] az ombudsman alatt két helyettese, az úgynevezett különbiztosok dolgoznának. Az átmeneti időszakban Szabó Máté általános ombudsman (korábban állampolgári jogok biztosa) mandátumának 2013-as lejártáig a mostani kisebbségi és a jövő nemzedékeket képviselő ombudsman különbiztosi beosztásban dolgozhatna tovább[4] (a jövő nemzedékek ombudsmanja megszűnne[5]).
"Félhivatalos" civil ombudsman kísérletképpen egyszer működött Magyarországon, 2009-2011 között, az állatvédelmi civil ombudsman. Szabó Máté a civiljog professzora, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a Fehérkereszt Állatvédő Liga ötletét felkarolta azzal, hogy erre vonatkozó, 2009. január 14-én kelt levelében kifejtette, "Dr. Czerny Róbert állatvédelmi jogász személyében egy elhivatott, szakmájában elismert és független szakember látja el ezt a megbízatást." A Fővárosi Ítélőtábla egy 2015-ös ítéletében megállapította, hogy a civil ombudsman közszereplőnek minősül.
Magyar ombudsmanok
Állampolgári jogok biztosa
Állampolgári jogok biztosának általános helyettese (2007-ig)