Ohlsdorf területe eredetileg a Bajor Hercegség keleti határvidékén feküdt, a 12. században került át Ausztriához. Az Osztrák Hercegség 1490-es felosztásakor az Enns fölötti Ausztria része lett.
A köztársaság 1918-as megalakulásakor Ohlsdorfot Felső-Ausztria tartományhoz sorolták. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, az Oberdonaui gau része lett; a második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához.
Lakosság
Az ohlsdorfi önkormányzat területén 2018 januárjában 5209 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 94,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,5% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 81,1%-a római katolikusnak, 7,6% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 8,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 12 magyar élt a községben. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (95,8%) mellett a szerbek alkották 1,4%-kal.
2016
5 172
2018
5 209
Látnivalók
a Szt. Márton-plébániatemplom kéthajós, késő gótikus épület, barokk főoltára 1680-90 között készült. A Szűz Máriát ábrázoló oltárképet Christian Degenhardt festette 1657-ben.
az aurachkircheni ún. Római templom a 12. században épült román stílusban, szentélye késő gótikus.
a neogótikus Lourdes-kápolna 1893-ból
a neves osztrák író, Thomas Bernhard múzeummá átalakított háza. Bernhard 1965-ben költözött a községbe és 15 éven át élt itt.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Ohlsdorf (Oberösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
