Nyom (kriminalisztika)

A nyom a bűncselekmény elkövetésének folyamatában a nyomképző tulajdonságainak a vizsgált cselekmény eseményeivel kölcsönhatásban létrejött visszatükröződése.

Nyomképző tárgynak nevezzük azt, amely az elkövetés helyszínén visszatükröződik; a nyomhordozó tárgy pedig az, amely az elkövetés helyszínén visszatükröz.

Nyomok osztályozása

Nyomképződés szerint

Nyomok keletkezésében jelentkező hatások szerint

  • mechanikus (ütés, szúrás, vágás)
  • termikus (hőhatás)
  • vegyi
  • fotokémiai
  • statikus
  • dinamikus
  • vegyes
  • összetett hatásnak kitett

A nyomhordozó szerint

  • térfogati nyom
  • domborzati nyom
  • háromdimenziós nyom
  • felületi nyom
  • kétdimenziós nyom.

Nyomrögzítő eljárások

  • leírása
  • rögzítése fényképezéssel
  • eredetben való rögzítés
  • fóliapapíron rögzítés
  • rajz, vagy megmintázás (fantomkép).

Nyomrögzítés szabályai

  • minden észlelt nyomot rögzíteni kell
  • mindig többfajta nyomrögzítő eljárást kell alkalmazni (először azt az eljárást kell alkalmazni, amely nem okozza a nyom elváltozásását)
  • a nyomba tilos nyomképző tárgyat beleilleszteni
  • a nyomot mindig eredetben kell rögzíteni
  • a nyom felkutatását mindig a helyszíni szemle során kell végrehajtani
  • a helyszíni szemle során mérethelyes vázlatot, vagy kisméretarányi térképet kell használni, a nyomokat ezen kell bejelölni

Levonható következtetések

  • az elkövetés módja: Megállapítható, hogy mit vittek el a helyszínről, a nyomokat eltüntették -e, más helyszínt állítottak -e be, mint az eredeti helyszín volt. Leírhatóak az uralkodó időjárási viszonyok, hogy milyen és mennyi nyom található, a nyomok elhelyezkedése, hogy nyomkövetésre alkalmas-e a nyom (forró nyom), milyen a behatolás, érkezés, távozás útvonala.
  • az elkövető személye: Az elkövető mozgása a helyszínen, mihez ért hozzá, mit fogott meg, ismerős volt-e a helyszínen, mennyi ideig tartózkodott ott, mikor követték el a bűncselekményt, hány személy volt, volt-e munkamegosztás, az elkövető neme, kora, fizikuma, jobb-, vagy balkezessége, egészségügyi állapota, szakismerete.

Ujjnyom azonosítás tételei

  • az emberi bőr fodorszálainak rajzolata változatlan marad
  • az emberi bőr fodorszálainak rajzolata egyedi és nem ismétlődő
  • a bőrfodorszálak sajátosságai osztályba sorolhatók
  • a bőrfodorszálak rajzolata leképezhető

Ujjlenyomat láthatóvá tétele

Alkalmazható eszközök: előhívóporok, helyszíni jódgőzölő berendezés, polaroid ujjnyom-fényképezőgép, poliészter füstölőrúd, argentorátorpor, grafitpor, gázkorom, keményítő+jód, ólomoxid, cinkoxid, rézoxid, vasoxid, ezüst-nitrát, ninhidrines, ozmium-tetroxid.

Kapcsolódó szócikkek

Lásd még: daktiloszkópia

Lábnyomcsapás

A lábnyomcsapás értékelése során fontos információk tudhatók meg az elkövetőről, az elkövetés módjáról.

  • megállapítható adatok: a lábnyomcsapás irányvonala, talptengely, járásvonal, lépéshossz, lépés szélessége
  • levonható következtetések: testi fogyatékosság (sántítás), az okozó neme, súlya, az okozó cipelt-e valamit, személy gyorsasága, elkövetők száma, helyszín megközelítésének iránya

Gumiabroncs-nyom

A nyom értékelésénél megállapítható:

  • első és a hátsó kerék fesztávolsága
  • egy tengelyen lévő kerekek nyomközépvonalainak távolsága
  • kerekek száma
  • tengelytávolság
  • gépjármű fajtája, típusa
  • gépjármű állapota, a menetirány
  • logikai úton következtetni lehet a cselekmény lezajlására
  • esetlegesen előforduló egyedi azonosítási pontok ( sérülés a gumiköpenyen )