Eredetileg talán az istenanya hiposztázisa volt, de az óbabiloni kortól határozottan önálló alakként szerepel. Kegyes istennő volt, Enlil tanácsadója, segítőtársa, haragjának csillapítója. AssurbanAssur isten – aki ott Enlil és Marduk helyére lépett – felesége volt Istár mellett.
Az i. e. 2. évezred második felében a hurrikakkád és asszír közvetítéssel átvették tiszteletét és meghonosították Anatóliában a hettiták között is. Mindkét területen a népesség változatlanul Ninlil néven tisztelte.
Források
Mitológiai enciklopédiaI–II. Főszerk. Szergej Alekszandrovics Tokarjev. A magyar kiadást szerk. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat. 1988. ISBN 963-282-026-6
Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
Ez a szócikk részben vagy egészben a Ninlil című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.