Niklaus Wirth
Született	1934. február 15.[1][2][3][4] Winterthur
Elhunyt	2024. január 1. (89 évesen)[5] Zürich
Állampolgársága	svájci
Nemzetisége	svájci
Foglalkozása	mérnök, matematikus, informatikus
Iskolái	Zürichi Műegyetem (–1959, BSc) Laval Egyetem (–1960, MSc) Kaliforniai Egyetem (–1963, PhD)
Kitüntetései	A művészetek és a tudományok érdemrendje Computer History Museum fellow IEEE Emanuel R. Piore Award (1983)[6] Turing-díj (1984)[7][8] honorary doctorate at the Laval University (1987)[9] Computer Pioneer Award (1987) Marcel Benoist-díj (1989) ACM Fellow (1994)[10] a Masaryk Egyetem díszdoktora (1999)[11] Programming Languages Achievement Award (2007)
Niklaus Wirth aláírása
weboldal IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Niklaus Wirth témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Niklaus Wirth, teljes nevénː Niklaus Emil Wirth (Winterthur, 1934. február 15. – 2024. január 1.) svájci professzor, egyetemi tanár, mérnök, matematikus, informatikus, a számítástudomány, azon belül a strukturált és az objektumorientált programozás egyik svájci úttörője, több magas szintű programozási nyelv kidolgozója.

A szakértők többségének véleménye szerint a tíz legfontosabb kutató egyike a számítástudomány eddigi történetében.

Munkásságával párhuzamosan jelentős és sikeres erőfeszítéseket tett a számítástudomány, számítógép-tudomány egyenrangú tudományként való elismertetése érdekében.

Walter Wirth és Hedwig Keller fiaként született. 1959-ben szerzett villamosmérnöki oklevelet a Zürichi Szövetségi Műszaki Egyetemen (ETH Zürich). 1960-ban a kanadai Laval Egyetemen szerzett oklevelet, majd Ford-ösztöndíjasként doktorátust 1963-ban a Berkeley Egyetemen.

1963–1967 között adjunktus volt a Stanford Egyetemen majd a Zürichi Egyetemen. 1968-ban már professzorként tért vissza az ETH-ra, ahol 1999-ig, nyugalomba vonulásáig számítástudományt oktatott és kutatásokat folytatott.

1968-ban kezdték el munkatársaival a Pascal programozási nyelv fejlesztését, és 1970-ben készült el a fordítóprogram első működőképes változata. 1975-ben készült el a Modula, amely azonban nem terjedt el, és inkább kísérletinek tekinthető. 1976–1977, valamint 1984–1985 között a Xerox Palo Altó-i Kutató Központjában (PARC – Palo Alto Research Center) végzett kutatásokat.

1977–1981 között fejlesztették ki a Lilith személyi számítógépet. 1979-ben készült el a Modula-2. Ez lett a Lilith operációs rendszeréhez mellékelt fordítóprogram. Ő tervezte továbbá 1986-ban a Ceres számítógépet. 1988-ban készült el az Oberon nyelv.

Kutatásai ebben az időszakban olyan programozási nyelvek megalkotására irányultak, amelyeknek nyelvi felépítése mintegy automatikusan kikényszerítik a szigorú típusosságot és a strukturált programozási technika alkalmazását a lehetséges programozási hibák lehető legminimálisabbra csökkentése érdekében.

Az első nyelv, amelyet kifejlesztett (Helmut Weberrel), az Euler volt. Az általa később megtervezett nyelvek alapjait vetette meg. Később érdeklődése a csoportmunkát segítő, moduláris programozási nyelv megalkotása felé fordult. Itteni tapasztalatai alapján fordult a személyi számítógépek fejlesztése felé.

Ezt követően az objektumorientált programozási technika és nyelvi támogatása irányában végzett kutatásokat.

• Algoritmusok + Adatstruktúrák = Programok (Algorithms + Data Structures = Programs), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982, ISBN 9631038580, fordította: Lehel Jenő
• Programming in Modula-2, 1982
• Kathleen Jensen – Niklaus Wirth: A PASCAL programozási nyelv – Felhasználói kézikönyv és a nyelv formális leírása, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988, ISBN 9631077357
• Project Oberon, 1992
• Compiler construction, 1996

• Algoritmusok + adatstruktúrák = programok; ford. Lehel Jenő; Műszaki, Bp., 1982
• Kathleen Jensen–Niklaus Wirth: A PASCAL programozási nyelv. Felhasználói kézikönyv és a nyelv formális leírása; ford. Mikolás Zoltán; Műszaki, Bp., 1982
• Kathleen Jensen–Niklaus Wirth: A PASCAL programozási nyelv. Felhasználói kézikönyv és a nyelv formális leírása az ISO Pascal szabvány szerint; 2. bőv. kiad.; Műszaki, Bp., 1988

• 1983 – IEEE Emanuel R. Piore Díj
• 1984 – ACM Turing-díj
• 1988 – IEEE Computer Society, Computer Pioneer Díj
• 1989 – IBM Europe Science and Technology Prize 1988
• 1989 – Marcel Benoist Díj
• 1992 – A Svájci Mérnöki Akadémia (Swiss Academy of Engineering) tagja
• 1994 – Foreign Associate, US Academy of Engieering
• 1996 – Pour le Merite rend (Orden Pour le Merite)
• 1999 – SIGSOFT, Outstanding Research Award in Software Engineering
• 1999 – Leonardo da Vinci Medal. Societe Europeenne pour la Formation des Ingenieurs (SEFI)
• 2002 – Eduard-Rhein Technology-Prize, München
• 2004 – Fellow of the Computer History Museum
• 2007 – SIGPLAN Programming Languages Achievement Díj

• 1978 – York-i Egyetem (University of York, Nagy Britannia)
• 1978 – Ecole Polytechnique Federale, Lausanne, Svájc
• 1987 – Laval Egyetem (Laval University), Quebec, Kanada
• 1993 – Linz-i Johannes Kepler Egyetem (Johannes Kepler Universitaet Linz, Ausztria)
• 1996 – Novoszibirszki Egyetem (University of Novosibirsk), Oroszország
• 1997 – The Open University, Nagy Britannia
• 1998 – Pretoriai Egyetem (University of Pretoria), Dél-Afrikai Köztársaság
• 1999 – Masaryk Egyetem (Masaryk University), Brno, Csehország

• Niklaus Wirth on Teaching Computer Science, az ieeeComputerSociety csatornáján, Niklaus Wirth és Charles Severance (Computer Magazine) beszélgetése. Eredeti címː Niklaus Wirthː The Art of Teaching Computer Science (angolul)
• Reviving a computer system of 25 years ago – Wirth, 2014, Niklaus Wirth előadása az ETH-n (angolul)

• Saját honlapja az ETH-n
• 70 éves a Pascal atyja