PROFILPELAJAR.COM

	Laval Egyetem
Alapítva	1852
Alapító	François de Montmorency-Laval
Névadó	François de Montmorency-Laval
Hely	Kanada, Cité-Universitaire
Típus	állami fenntartású kutatóegyetem; nyílt hozzáférést biztosító kiadó; québeci egyetem;
Tanulólétszám	45 000 (2020)
Rektor	Sophie D'Amours
Tagság	U Sports; Kutatókönyvtárak Szövetsége; Canadian Association of Research Libraries; U15 Group of Canadian Research Universities; Universities Canada; ORCID; Confederation of Open Access Repositories; Kutatókönyvtárak Központja; Agence universitaire de la Francophonie; Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition; Digital Research Alliance of Canada; Canadian Federation for the Humanities and Social Sciences; Canadian Research Knowledge Network;
	Elhelyezkedése
	Laval Egyetem Pozíció Kanada térképén
	é. sz. 46° 46′ 48″, ny. h. 71° 16′ 29″46.780000°N 71.274722°WKoordináták: é. sz. 46° 46′ 48″, ny. h. 71° 16′ 29″46.780000°N 71.274722°W
	A Laval Egyetem weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Laval Egyetem témájú médiaállományokat.

A Laval Egyetem (franciául: Université Laval, ULAVAL) Amerika egyik legrégebbi egyeteme, Kanada egyik legnagyobb kutatóegyeteme, székhelye Quebec Cityben van.

Története

Alapítási éve 1663, s kezdetben a kanadai-francia papság irányította. Ma állami egyetem, amelyet nagyrészt a québeci oktatási minisztérium finanszíroz. Ez egyben Amerika legrégebbi frankofón egyeteme és Kanada hatodik legrégebbi egyeteme. A Laval nevű aszteroidát (14424) róla nevezték el 2003-ban.

Alapítása

Québec első katolikus püspöke, François de Montmorency-Laval, aki „de Laval”-nak nevezte magát, XIV. Lajos jóváhagyásával megalapította a Québeci Szemináriumot Új-Franciaországban. Királyi hozzájárulással 1852-ben átnevezték Université Lavalra, amely 1878-ban fiókegyetemet nyitott Montréalban, és 1919-ben a Montréali Egyetem lett. A Laval Egyetem az észak-amerikai kontinens francia nyelvű oktatásának univerzális központjává fejlődött.

Az egyetemi vezetés

1991-ben kétkamarás testületet hoztak létre az egyetem irányítására, amely akadémiai tanácsból és egy vezetői csoportból áll. A rektort ötévente választják, és csak egyszer lehet újraválasztani.

Az irányító testületek a következőkből állnak:

egyetemi igazgató
az egyetem rektora
hat alelnök, különböző felelősségi területekkel
főtitkár
egy igazgatóhelyettes

A campus

Az egyetemi campus több mint 1,2 km²-en terül el, amelyen 30 épületegyüttes és pavilon áll. Ezeket egy 10 km hosszú gyalogos alagútrendszer köti össze. Az egyetem alatti alagútépítés elsősorban az egyetemi tagok mobilitását hivatott biztosítani a kemény québeci tél idején. Hasonló konstrukciók találhatók Montréalban, Torontóban és más kanadai egyetemeken.

A négy lakótérben 2300 diák fér el, és van egy nagy társadalmi és gazdasági komplexum is, az Alphonse-Desjardins/Maurice-Pollack épület. Ezen túlmenően az egyetem tulajdonában vannak egyes épületek Québec városában, amelyek célja a közösséggel való kapcsolattartás, beleértve az Építészeti Iskolát és a „Vizuális Művészeti Iskolát”.

Kutatás és nemzetközi együttműködés

A kutatás és a nemzetközi együttműködés fontos szerepet játszik az oktatási megbízatás teljesítésében. Az egyetemnek 125 kutatóintézete van, amelyekben körülbelül 1200 professzor dolgozik. Az egyetem a Kanadai Nemzetközi Fejlesztési Központ fő partnere is.

Az egyetem csereprogramokat tart fenn a Mannheimi Egyetemmel, a Müncheni TU-val, a Passaui Egyetemmel, az FU Berlin-vel, a Hamburgi Egyetemmel és a WHU – Otto Beisheim Menedzsment Karral.

Alkalmazottak és hallgatók

2018-ban több mint 43 000 diplomás képzési célú hallgató tanult az egyetemen mintegy 500 képzési tárgyban és programban. Közülük több mint 6000 külföldi diák volt, és több mint 1000 diák Kanada többi tartományából származott.

Körülbelül 3200 professzor (vendégprofesszor is) és más tanár, valamint több mint 9600 teljes és részmunkaidős alkalmazott felügyelte őket.

2016–2017-ben 5557 alapképzési, 2197 mesterképzési és 345 doktori fokozatot adtak ki.

Jogi kar
Építészeti és Vizuális Művészeti Főiskola
Geomatika és Erdőtudomány
Irodalmi Kar
Orvos- és Fogorvostudományi Kar
Filozófiai Kar
Zeneművészeti Egyetem
Gyógyszerészeti Főiskola
Közigazgatás-tudományi Kar (Vállalkozásigazgatás)
Mezőgazdaság és élelmiszer
Neveléstudomány
Ápolónőiskola
Társadalomtudományok
Teológiai Kar
Egyetemi könyvtár (könyvek, videók és filmek) és internet

Személyiségek (válogatás)

Roberto Andorno a Zürichi Egyetem bioetikusa
Richard Beaulieu, okleveles testnevelő tanár és sporttudós
Marie-Claire Blais (1939–2021), író
Louis–Joseph–Napoléon Bruchési dogmatika professzor és Montréal érseke
Alain Buogo a Térinformatikai és Földrajzi Információs Rendszerek (KOGIS) koordinációs vezetője, Svájc
Auriélie Campana politológus
Patricia Hewes Corry musical- és operaénekesnő
Hamidou Dia filozófus és író
Calixte Duguay költő és zenész
François Faucher képzőművész
Alexandre Gilbert fizikus és közgazdász
Gustave Guillaume (1883–1960) egyetemi oktató, francia nyelvész
Hélène Guilmette szoprán operaénekes
Adalbert Gauthier Hamman a szentségi teológia professzora
Kevin Hébert szociológus
Michael Hengartner (* 1966) a Zürichi Egyetem rektora
Theodor Heuss (1884–1963), a Német Szövetségi Köztársaság első elnöke, díszdoktor
János luxemburgi nagyherceg (1921–2019
Alain François de Krassny (* 1942) mérnök
Christophe Lacroix az élelmiszer-biotechnológia professzora
Eva Leonardi kommunikációtudós
Claude Lévi-Strauss (1908–2009) etnológus és antropológus
Clive Staples Lewis (1898–1963) író és irodalomtudós, az irodalom tiszteletbeli doktora
Pauline Marois (1949) politikus, a québeci nemzetgyűlés tagja
Jean Piché (1951) kanadai zeneszerző és videóművész
Werner Ruhnau (1922–2015) építész; professzor a Laval Egyetemen
Werner Schuessler (1955) filozófus
Susanne Sehili nyelvész
Elzéar-Alexandre Taschenreau (1820–1898) az első kanadai bíboros és a Laval Egyetem társalapítója
Vincent Tran tam Tinh (1929), klasszikus régész
Hans Wolff (1938), matematikus
Georges M. Saad Abi Younes (1948), mexikói maronita püspök
Alexandre Vachon (1885–1953) az egyetem rektora és Ottawa érseke

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Universität Laval című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.