Narin tartomány (kirgizül: Нарын областы) Kirgizisztán legnagyobb tartománya (oblast). Fővárosa Narin. A tartomány 1939. november 21-én alakult meg Tien-San tartomány néven. 1962. december 20-án a tartományt megszüntették, de 1970. december 11-én újjáalakult. 1988. október 5-én egyesítették Iszik-köl tartománnyal, végül 1990. december 14-én nyerte el végleges területét és mai nevét.[1]
Narin tartományban 99%-ban kirgizek élnek. Legfontosabb gazdasági tevékenységük az állattenyésztés (juh, ló, jak), főbb termékeik a gyapjú és a hús. A különböző ásványi kincsek bányászata, amely virágzott a Szovjetunió idején, gyakorlatilag abbamaradt, gazdaságtalanná vált. A tartomány napjainkban az ország legszegényebb régiója, egyszersmind a legtipikusabb kirgiz tartomány. Hegyei, hegységei csodálatosan szépek, magashegyi legelőin és a Szong-köl tó mellett hatalmas birkanyájak és ménesek legelnek a nyári hónapokban; a helyi juhászok és csikósok előszeretettel állítják itt fel jurtáikat.
Gazdaság, társadalom
Népesség: 271,000 (2009. január 1-i felmérés) ebből 17,4% - városlakó, 82,6% - falusi lakos[2]
Földrajzportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez a járásról, megyéről, tartományról vagy más közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
.svg){kind=small}