A viszonylat a Union Station közelében kezdődik, ahol a sárga vonal járatainak többsége a narancssárga vonalra szerel át. Innen déli irányban az 5., míg északi irányban a 6. sugárúton halad. A Willamette folyón a Tilikum Crossingon átkelve Délkelet-Portlanden keresztül éri el Oak Grove-i végállomását.
A Portland–Milwaukie Light Rail Project kivitelezése a McLoughlin-sugárúti vasútvonalra irányuló több évtizednyi sikertelen próbálkozásokat követően 2011-ben kezdődött. Ez a South Corridor Transportation Project második fázisa (az első a sárga vonal Interstate 205 menti szakasza). A viszonylatot 2015. szeptember 12-én adták át.
Története
Clackamas megyei javaslatok
1975-ben a Tom McCall kormányzó és a CRAG (a Metro regionális kormányzat elődje)[3] által felállított munkacsoport[4] a félbehagyott Mount Hood Freeway út szövetségi támogatásainak felhasználására tömegközlekedési folyosókat javasolt.[5][6] Elsődlegesen autóbusz-viszonylatot terveztek,[7] de alternatívaként szerepelt a Portland és Oregon City közötti vasútvonal is.[8] Az 1973-as[9][10] Federal Highway Act nyomása miatt[11][12] a CRAG a Banfield Transitway kiépítése mellett döntött,[7][13] az Oregon City-i viszonylat megépítését elnapolták.[7] Novemberben a torontói közlekedési bizottság felbontotta[14] a TriMettel a használt villamosok vásárlására kötött opciós szerződést.[15] Ugyan az Oregoni Közlekedési Minisztérium egy buszvonal kialakítását preferálta,[16][17] a szövetségi támogatásokból[18] az 1986. szeptember 5-én átadott kék vonal épült meg.[19]
A MAX átadása előtti hónapokban a Metro újra megvizsgálta a McLoughlin sugárút és az I-205 BRT menti vasútépítési terveket.[20] Ekkorra a TriMet már elkezdte a MAX Westside szakaszának tervezését;[21][22] mivel a szövetségi támogatásokat egyszerre egy projekt finanszírozására lehetett használni, a Metro prioritási sorrendjében az I-205 menti szakaszt a második, míg a McLoughlin sugárút mentit a harmadik helyre sorolta.[23]Clackamas megye tisztviselői nem értettek egyet szövetségi források (köztük az I-205 BRT-re szánt 17 millió dollár) felhasználásáról,[24][25] a Metro ezért 1989 januárjában átdolgozta a fontossági sorrendet.[26]
Ugyan a Westside szegmens prioritást élvezett, a Metro az I-205 és a McLoughlin sugárút menti szakasz terveit is megrendelte;[26][27] 1989-ben Mark Hatfield oregoni és Brock Adams washingtoni szenátorok, a szenátus költségvetési bizottságának tagjai lobbitevékenységének hatására a két projekt kétmillió dollár szövetségi támogatást kapott, és kiegészültek a washingtoni hosszabbítás opciójával.[28][29] Az alternatívák vizsgálatakor a szenátorok a jóval forgalmasabb Interstate 5 menti vonalvezetést támogatták. 1994-re a Metro kidolgozta a Hazel Dell és a Clackamas Town Center bevásárlóközpont közötti negyven kilométeres szakasz,[30] a South/North korridor terveit.[31][32]
A 2,8 milliárdos projekt oregoni önrészét 475 milliós kötvénykibocsátással kívánták rendezni; a novemberben kiírt népszavazáson a javaslatot a megjelentek kétharmada támogatta.[33] A washingtoni 237,5 millió dolláros önrészt a forgalmi adó és a gépjármű-regisztrációs adó 0,3%-os emeléséből finanszírozták volna, de ezt 1995. február 7-én a szavazók 69%-a elutasította, ezzel a projekt megrekedt.[34][35] Mivel a JPACT szerint a washingtoni szakasz kihagyásával az utasszámok nem érnék el a vártat,[36] a Rose Quarter városrészt és a Clackamas Town Center bevásárlóközpontot összekötő alternatív javaslatot dolgoztak ki.[37] A washingtoni önrész pótlására az állami képviselőház 750 milliós támogatási javaslatot fogadott el, amely 375 milliót különített volna el közlekedésfejlesztésre.[38] A Legfelsőbb Bíróság szerint a javaslatcsomag a fejlesztések szempontjából irreleváns pontokat is tartalmazott, ezért alkotmányellenességre hivatkozva megsemmisítette.[39][40] 1996 februárjában új javaslatot nyújtottak be, azonban a vasútvillamos ellenzői népszavazáson megakadályozták a források felhasználását.[39][41] A korábban a viszonylatot támogató észak-portlandiek bizalmának visszaszerzésére[42] és a szövetségi támogatások elnyerésére 1997 februárjában a Lombard utcától a Clackamas Town Centerig tartó 24 kilométeres vonal tervezetét mutatták be.[43] Néhány hónappal később a képviselő-testület az északi végállomást másfél kilométerrel távolabb, a Lombard utca helyett Kenton kerületbe helyezte át.[44] Júliusban a Metro közzétette a környezeti hatástanulmány első fázisát, amely tartalmazta a 34 kilométeres washingtoni meghosszabbítás lehetőségét is.[45] A tanulmány megszövegezése miatt 1998. november 3-ára új referendumot írtak ki,[46] ahol a szavazók 52%-a elutasította a javaslatot.[47]
1999-ben észak-portlandi lakosok és vállalkozók a TriMettől a projekt felélesztését kérték,[48] így 2004-ben az Interstate sugárút mentén átadták a sárga vonalat.[49][50]
Finanszírozása
2001 májusában a JPACT a korábbi javaslatokat felülvizsgálta,[51] egy hónap múlva pedig bejelentette a 8,8 millió dolláros South Corridor tanulmány elkészítését,[52] amelyben 2003 januárjára öt lehetséges alternatívát neveztek meg: mindkét vonal megépítése, egy vonal megépítése egy buszjárattal kiegészítve, bus rapid transit létesítése, illetve buszsávok kijelölése.[53] A szervezet az első opciót preferálta: a viszonylatokat két részletben építenék meg; az I-205 menti 2009-ben,[54] a Portland–Milwaukie vonal pedig öt évvel később nyílna meg.[55] Mivel az I-205 menti korridor már létezett, adót pedig nem emelhettek, ezért ezt választották első fázisnak.[56] A sikeres népszavazást[57][58] követően az illetékesek 2003 áprilisára megkezdték a South Corridor projekt kidolgozását,[54][59] októberre pedig elkészültek a kivitelezési tervek, melyek szerint első lépésként a vasutat bevezetik a Portland Transit Mallra.[60] Az első fázis (a Portland Transit Mall átépítése, a zöld vonal átadása[61][62] és a sárga vonal nyomvonal-korrekciója) 2009-re készült el.[63]
2008 júliusában a tervezett Portland–Milwaukie viszonylat déli végállomásaként az Oak Grove-i Park sugárutat nevezték meg (2003-ban még csak a Lake útig tervezték a vonalat).[64][65] A Hawthorne hídon kialakuló forgalmi dugóktól tartva[66][67] a vasút számára új hidat (Tilikum Crossing) terveztek.[68][69] A végső környezeti hatástanulmányt 2010 októberében tették közzé.[70]
Az 1,49 milliárd dolláros projektből 745,2 milliót szövetségi forrásokból fedeztek;[71] ugyan a TriMet 60%-os hozzájárulást igényelt, a Szövetségi Közlekedési Hatóság csak 50%-ot (minden korábbi MAX-vonalnál kevesebbet) biztosított.[72] Oregon 355,2 milliós hozzájárulását az állami szerencsejáték-bevételekből finanszírozták, míg a fennmaradó részt a Metro, a TriMet, valamint Clackamas megye, Portland és Milwaukie önkormányzatai fedezték. A TriMet és a közlekedési hatóság szerződését 2012 májusában írták alá.[71] Clackamas megye 25 milliós hozzájárulása egy vasútellenes népszavazást követően 22,6 millióra csökkent.[73] A referendum kötelezte a megyét, hogy minden vasútfinanszírozási javaslatról népszavazást írjanak ki.[74] Miután a szavazók 60%-a támogatta a javaslatot,[75] Clackamas megye megpróbált kihátrálni a javaslatból és kérték a TriMettől, hogy a végállomás Southeast Tacoma/Johnson Creek megállóhelynél, a megyehatáron legyen. A TriMet keresetet nyújtott be, és 2013 júliusában a fellebbviteli bíróság elrendelte a projekt befejezését.[76]
Építése és megnyitása
A Szövetségi Közlekedési Hatóság 2011. április 5-ei döntésével[77][78] a TriMet megkezdhette a szükséges földterületek és építőanyagok vásárlását.[77] A kivitelezés június 30-án kezdődött a Tilikum Crossing (ideiglenesen Portland–Milwaukie vasúti híd)[79] építésével,[69] később pedig közműkiváltásokkal folytatódott.[80][81] A Clackamas megyei munkálatok 2013-ban kezdődtek.[82] Délkelet-Portlandben és Milwaukie-ban a gyalogosbiztonsági beruházások mellett csendes zónákat jelöltek ki, ahol a szabályoktól eltérően a vasúti átkelőkbe érve sem a MAX járműveinek, sem a tehervonatoknak nem szükséges kürtjüket használni.[83] 2013. júliusában elérték az 50%-os készültséget,[84] 2014 áprilisában pedig a beérkezett kilencezer javaslatból kiválasztották a vasúti híd végleges nevét.[85] A viszonylatra vásárolt 18 darab Siemens S70 (Type 5) jármű első példányát a gyártó szeptemberben szállította.[86] A projekt végleges költsége az előirányzotthoz képest negyvenmillióval kevesebb volt; Jeff Merkley szenátor indítványára a szövetségi hatóság hozzájárult további 3,6 millió dollár értékű, korábban kihagyott fejlesztés (például váltófűtés, további esőbeállók) megvalósításához.[87]
A 2015. május 15-ei első járaton az ötszáz utas között volt Jeff Merkley mellett Kate Brown kormányzó is; a szerelvény a 11,7 kilométeres Portland–Milwaukie szakaszon lassújelek nélkül közlekedhetett.[88] A teljes viszonylatos próbamenetek augusztus 30-án kezdődtek,[89] a vonalat pedig szeptember 11-én, délelőtt 11 órakor adták át.[90][91] A sárga és narancssárga vonal a Portland Transit Mallon átszerel egymásba; a TriMet a két különálló vonalat az eltérő járatsűrűséggel magyarázta (a narancssárga vonalon a sárgánál nagyobb utazási igény jelentkezik).[92]
Műalkotások a vonal mentén
A megállóhelyeken illetve azok környezetében az alábbi alkotásokat helyezték el:[93]
Orange Lining: Art Starts Now (ideiglenes)
Impressed Concrete
Journey Through Time
Trio
Flooded Data Machine
Tilikum Light
Sonic Dish
We Have Always Been Here
Intersection
Velosaurus
Passage
Along These Lines
Tri It
Crystallization
Kerf
Threshhold
Flow-Zone
Bower
Allogamy
To Grandmother's House
Bear Catching Salmon
Phylogeny
Flow
Sewn
One Tree Trestle
Tervezett fejlesztések
A távlati tervek között szerepel a vonal meghosszabbítása a 99E út (McLoughlin Boulevard) mentén Oregon Cityig.[94][95]
A MAX hálózata, vörössel jelölve a narancssárga vonal
A narancssárga vonal önállló szakaszán a 11,7 km hosszú Portland–Milwaukie szegmensen közlekedik.[* 1] A Portland Union Station közelében a narancssárga viszonylat csak déli irányban, az 5. sugárúton közlekedik; az északi, 6. sugárúti irányt a sárga vonal járművei használják.[96][97] A PSU South megállópártól délre a pálya a Lincoln utca elválasztósávjában Lincoln Street/Southwest 3rd Avenue megállóig keletre halad,[98] majd a Naito Parkwayt csomópontja után a Harbor Drive-ot és a River Parkwayt egy viadukton keresztezve South Waterfront városrészbe érkezik. A Tilikum Crossingon a vonatok a Portland Streetcar A és B viszonylataival közös pályát használnak.[99][100]
A Tilikum Crossing délkelet-portlandi hídfőjénél a vágányok elágaznak; a MAX vonatai innen a Union Pacific Railroad tehervágányival párhuzamosan haladnak a 17. sugárútig,[101] ahol a pálya dél felé fordul.[102][103] Milwaukie-ba érve[104] a Kellogg hídon áthaladva a 22. sugárúthoz érkezik,[99] majd a McLoughlin sugárút mentén utcaszinten haladva a Park sugárúton található háromvágányos végállomáson ér véget.[105]
SE Park Ave felé
Union Station/NW 6th & Hoyt felé
Union Station/NW 6th & Hoyt – NW 6th Ave – SW 6th Ave – SW Lincoln St – SW Harbor Viaduct – Tilikum Crossing – Willamette River – SE Tilikum Way – OMSI/SE Water – SE 17th Ave & Rhine – SE 17th Ave – SE Bybee Blvd – Johnson Creek – SE McLoughlin Blvd – SE Park Ave
SE Park Ave – SE Mcloughlin Blvd – Johnson Creek – SE Bybee Blvd – SE 17 Ave – SE 17th Ave & Rhine – OMSI/SE Water – SE Tilikum Way – Willamette River – Tilikum Crossing – SW Harbor Viaduct – SW Lincoln St – SW 5th Ave – NW 5th Ave – Union Station/NW 6th & Hoyt
Megállóhelyei
A Portland–Milwaukie Light Rail Project keretében tíz megálló (a Lincoln St/SE 3rd Ave és a SE Park Ave között) épült.[1] A Portland Transit Mall megállóin a viszonylat a sárga és zöld vonalakkal fonódik.[97]
2015-ben a Hop Fastpass fizetési rendszer tesztjeként két megállóban fizetőkapukat telepítettek,[106] de ezeket nem használják.[107][108]
Narancssárga vonal (Union Station/SW 6th & Hoyt◄►SE Park Ave)
Milwaukie-i Gimnázium, Milwaukie-i Művészeti Akadémia
SE Park Ave végállomás
32, 33, 99
Forgalom
A viszonylat üzemideje napi 21,5 óra. Hétköznapokon az első déli irányú vonat Union Station/Northwest 5th & Glisan megállótól 5:02-kor, az első északi irányú pedig Southeast Park Avenue-tól 6:14-kor indul. A végállomástól végállomásig utazás körülbelül 35 percig tart.[110] Csúcsidőben egyes vonatok a Portland Transit Mall hurokvágányain visszafordulnak Milwaukie felé,[92] a többi a sárga vonalon közlekedik tovább. Az utolsó Milwaukie irányú vonat Union Station/Northwest 5th & Glisantől 0:02-kor, az utolsó Portland irányú Southeast Park Avenue-tól pedig 0:56-kor indul. Hétvégén az üzemidő rövidebb.[110] A MAX viszonylatai a TriMet „Frequent Express” szolgáltatásának része, ahol a nap részében legalább 15 perces követési időt biztosítanak; a követési idő csúcsidőben 15, azon kívül pedig 30 perc.[111]
Késő esténként a vasúttal párhuzamosan a 291-es jelzésű éjszakai busz közlekedik hétköznapokon kettő, hétvégéken egy indulással.[112]
Utasszámok
A narancssárga vonal a hálózat legkevésbé kihasználtabb viszonylata. A Covid19-pandémia miatt a napi utasszámok a 2019. szeptemberi 11 500-ról 2020 szeptemberére 3480 főre estek vissza.[113] Az előzetes becslések 2016-ra napi 17 000 utast jósoltak,[114] de októberben csak napi 11 000-en használták a járatokat.[115]
Megjegyzések
↑ abA TriMet publikációiban csak a Portland–Milwaukie szakasz hossza van megadva. A viszonylat teljes hossza nem ismert.[1]
↑A Portland Transit Mallon a narancssárga viszonylat vonatai csak déli irányban közlekednek, északi irányban többségük a sárga vonalra átszerelve halad tovább.[109]
↑Stan Federman: All aboard! MAX on track; ride free. (angolul) The Oregonian, (1986. szeptember 5.) 1. o.
↑Where's east side light rail going next? (angolul) The Oregonian, (1986. április 3.) 2. o.
↑Vince Kohler: Joint efforts of business, government could spur rail line; both groups need to finance, back line along I-205, panel says. (angolul) The Oregonian, (1988. május 23.) B5. o.
↑Harry Bodine: Panel puts top priority on mass transit, major highway projects. (angolul) The Oregonian, (1987. október 27.) B4. o.
↑Ashbel Green: County officials debate light-rail routes. (angolul) The Oregonian, (1988. október 6.) W1. o.
↑Vince Kohler: Clackamas County seeks federal money for rail line. (angolul) The Oregonian, (1991. január 17.) C2. o.
↑ abHarry Bodine: Metro OKs $1.5 billion transit plan. (angolul) The Oregonian, (1989. január 14.) D1. o.
↑James Mayer: Tri-Met looks to the future: The success of MAX sparks dreams of expanding. (angolul) The Oregonian, (1989. április 1.) A1. o.
↑Vince Kohler – Bill Stewart: Light-rail proposals gain ground in Congress; senate panel approves transportation funding bill, aiding plans for new Oregon City, Vancouver lines. (angolul) The Oregonian, (1989. szeptember 10.) C2. o.
↑Bill Stewart: County light-rail project gains momentum. (angolul) The Oregonian, (1993. január 12.) B2. o.
↑Norm Maves Jr: 25-mile route encompasses hundreds of steps. (angolul) The Oregonian, (1994. október 27.) 1. o.
↑Gordon Oliver: One down, more to go for reality of north–south rail line. (angolul) The Oregonian, (1994. november 10.) C10. o.
↑Gordon Oliver: Clark County turns down north–south light rail. (angolul) The Oregonian, (1995. február 8.) 1. o.
↑Gordon Oliver: Light-rail rejection stirs doubt on project. (angolul) The Oregonian, (1995. február 9.) C1. o.
↑Osker Spicer – Wade Nkrumah: Left behind? (angolul) The Oregonian, (1995. március 2.) D2. o.
↑Gordon Oliver – Bill Stewart: MAX may skip Clark County, N. Portland. (angolul) The Oregonian, (1995. március 1.) B1. o.
↑Ashbel S. Green – Jeff Mapes: Legislature is finally working on the railroad. (angolul) The Oregonian, (1995. augusztus 24.) A1. o.
↑ abSome light-rail history. (angolul) The Oregonian, (1996. október 7.) A8. o.
↑Osker Spicer: Light-rail expansion would be good for areas. (angolul) The Oregonian, (1996. január 31.) C2. o.
↑Gordon Oliver – Brent Hunsberger: Tri-Met still wants that rail line to Clackamas County. (angolul) The Oregonian, (1996. november 7.) D1. o.
↑Gordon Oliver: South–North light-rail issue keeps on going. (angolul) The Oregonian, (1997. február 12.) A1. o.
↑Gordon Oliver: Returning to light rail. (angolul) The Oregonian, (1997. február 12.) A20. o.
↑Bill Stewart: Portland officially maps a South–North rail line. (angolul) The Oregonian, (1998. június 19.) B3. o.
↑Gordon Oliver: Metro votes advance South–North light rail. (angolul) The Oregonian, (1998. július 24.) D6. o.
↑Gordon Oliver: Tri-Met will put rail plan on ballot. (angolul) The Oregonian, (1998. augusztus 6.) B1. o.
↑Gordon Oliver: South–North Line backers find themselves at a loss after election day defeat. (angolul) The Oregonian, (1998. november 7.) B1. o.
↑Gordon Oliver: Tri-Met adds detail to proposal to build light rail in north. (angolul) The Oregonian, (1999. május 3.) C2. o.
↑Fred Leeson: The Yellow Line: Open for business. (angolul) The Oregonian, (2004. április 25.) B5. o.
↑Fred Leeson: Yellow Line: They came, they rode, they offered opinions. (angolul) The Oregonian, (2004. május 4.) B1. o.
↑Joseph Rose: New MAX plan tries to the double-team approach. (angolul) The Oregonian, (2001. május 8.) D1. o.
↑Joseph Rose: Metro planners will study two south light-rail lines. (angolul) The Oregonian, (2001. június 6.) E3. o.
↑Laura Oppenheimer: New MAX plans arrive for input; a revived bid to expand light rail to Milwaukie, one of five transit proposals, may fare better now that former critics are on board. (angolul) The Oregonian, (2003. január 27.) E1. o.
↑ abFred Leeson: TriMet board agrees to plan for southeast light-rail lines. (angolul) The Oregonian, (2003. március 27.) C2. o.
↑Laura Oppenheimer: South Corridor MAX plan unveiled. (angolul) The Oregonian, (2003. február 17.) E1. o.
↑Kara Briggs: Metro considers transit options along I-205. (angolul) The Oregonian, (2002. július 24.) D2. o.
↑Dennis McCarthy: Happy Valley-area leaders mostly argue for light rail. (angolul) The Oregonian, (2002. február 25.) B2. o.
↑Andy Parker: Polls say you like light rail: What say you? (angolul) The Oregonian, (2004. március 22.) B1. o.
↑Laura Oppenheimer: Metro gives final OK to MAX lines. (angolul) The Oregonian, (2003. április 18.) D6. o.
↑Dylan Rivera: Thousands on MAX go Green Festivities and free rides draw takers for the new downtown–Clackamas Town Center line. (angolul) The Oregonian, (2009. szeptember 13.)
↑New MAX line opens downtown (angol nyelven). Portland Tribune, 2009. augusztus 27. [2015. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
↑Final Environmental Impact Statement, i. m. S–7, S–11. o.
↑Clinton/SE 12th Ave Station (angol nyelven). TriMet, 2014. október. [2021. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
↑Elliot Njus: Predicted riders not showing up. (angolul) The Oregonian, (2016. október 16.) A4. o.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a MAX Orange Line című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.