Ifj. Nagy István, születési nevén Nagy István Lajos (Budapest, Kőbánya, 1875. február 14.[1] – Budapest, Erzsébetváros, 1950. augusztus 14.)[2] építész, fővárosi képviselő.
Életútja
Nagy István építőmester és Csehoh (Csehov, Csehók)[3] Rozália fiaként született Kőbányán. A Zerge (ma Horánszky) utcai főreáliskolában érettségizett 1894-ben.[4] A Magyar Királyi József Műegyetemen folytatott építészeti tanulmányokat, azonban oklevelet nem szerzett.[5] Tanulmányaival párhuzamosan építészeti rajzolóként dolgozott.[6] 1899-ben építőmesteri képesítést kapott.[7]
Első önálló munkáit az 1900-as évek elejéről ismerjük. 1905-től a Sajó utca 5/a. szám alatt élt és alkotott. 1913-ban megalapította az Ifj. Nagy István és Társa céget, melyet öccsével, Nagy Zoltán ügyvéddel közösen működtetett.[8]
Az I. világháború megszakította építészi pályafutását, mert hadba vonult. Hazatérése után elsősorban építési vállalkozóként, illetve városatyaként tevékenykedett. Vállalkozásában a testvére helyét Schöntheil Richárd építész vette át 1924-ig, utána önállóan dolgozott. Egy építőanyag telepet működtetett a Palota (ma Dózsa György) tér 1. szám alatt. A Sajó utcai tervezőirodát továbbra is fenntartotta. 1920-ban tagja lett Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának, a Keresztény Községi Párt képviselőjeként. Az 1920-as években aktívan részt vett a Középítési Bizottság és a Köztisztasági Bizottság munkájában, így például felszólalt a lakás- és iskolaépítési kérdésekben. 1927-ben összeférhetetlenségi ügybe keveredett, melynek következtében visszavették a mandátumát. 1928-ban ez alól tisztázták és visszakapta helyét a városházán.
Nőtlenül, 75 éves korában hunyt el. Halálának oka szívizom elfajulás volt.
- 1900-tól: Országos Magyar Iparművészeti Társulat, tag[9]
- 1918-tól: Hadviselt Mérnökök, Építészek és Műszaki Tisztek Nemzeti Szövetsége, tag, főtitkár 1923-tól[10]
- 1931 – 1949: Budapest Zuglói Polgári Kör, elnök[11]
- 1933 – 1938: Mérnökök, Építőmesterek Ipari Szövetkezete, igazgatósági tag[12]
- 1937-től: Zuglói Polgári Kör női szervezete, díszelnök[13]
- 1937 – 1941: „Juventus” Erdőkitermelő és Fakereskedelmi kft., ügyvezető[14]
Stílusa
Korai munkáin – nagyjából 1908-ig bezárólag – Lechner Ödön nemzeti stílusának erőteljes hatása figyelhető meg, gazdag növényi ornamentikával és népi ihletésű motívumokkal. Ezekhez azonban Ifj. Nagy István majolikadíszítés helyett inkább vakolatarchitektúrát alkalmazott.
1909-től megjelent művein a német Jugendstil geometrikus formavilága, így például a Franz Metzner szobrász munkáit idéző geometrikus maszkok.
Legfontosabb művei
Ifj. Nagy István épületei
Sorszám
|
Leírás
|
Cím
|
Építés éve
|
Kép
|
1.
|
Schwarz Mór bérháza.
|
Budapest, VII. ker. Dob utca 53.
|
1904-1905
|
|
2.
|
Szenes Mór bérháza.
|
Budapest, XIV. ker. Thököly út 46.
|
1905-1906
|
|
3.
|
Hermann nyomda és lakóház.
|
Budapest, VI. ker. Paulay Ede utca 45.
|
1905-1906
|
|
4.
|
Bérház.
|
Budapest, VIII. ker. Nagyfuvaros utca 3/a.
|
1906
|
|
5.
|
Rákosi Jakab bérháza.
|
Budapest, VIII. ker. Szűz utca 5-7.
|
1906-1907
|
|
6.
|
Lakóház
|
Budapest, Verseny utca 14. , építtető: Schwarz Mór
|
1907-1908
|
|
7.
|
Ceglédi Ipar és Kereskedelmi Bank. (Ma Kossuth Múzeum)
|
Cegléd, Múzeum utca 5.
|
1907-1908
|
|
8.
|
Ceglédi Hitelbank.
|
Cegléd, Kossuth tér 7.
|
1907-1908
|
|
9.
|
Unghváry-borospince bejárati épülete.
|
Cegléd, Kossuth Ferenc utca 3-5.
|
1908
|
|
10.
|
Bérház.
|
Cegléd, Teleki utca 14.
|
1908 k.
|
|
11.
|
Özv. Farkas Mórné bérháza.
|
Budapest, XIV. ker. Cházár András utca 14.
|
1909
|
|
12.
|
Vigadó.
|
Monor, Kossuth Lajos utca 65-67.
|
1909
|
|
13.
|
Krámer Miksa bérháza.[15]
|
Budapest, VII. ker. István utca 38.
|
1909-1910
|
|
14.
|
Polgár Károly és Kiss Ferenc bérháza.[16]
|
Budapest, VII. ker. Péterfy Sándor utca 44.
|
1909-1910
|
|
15.
|
Burghardt Antal bérháza.[17]
|
Budapest, VII. ker. Marek József utca 35.
|
1909-1910
|
|
16.
|
Teltsch Mór bérháza.
|
Budapest, XIII. ker. Váci út 97. – Forgách utca 1.
|
1909-1910
|
|
17.
|
Ifj. Nagy István és Szántó Adolf bérháza.
|
Budapest, II. ker. Keleti Károly utca 26.
|
1909-1910
|
|
18.
|
A Brüll testvérek bérháza.
|
Budapest, VIII. ker. Szerdahelyi utca 11.
|
1910
|
|
19.
|
Forgách Jánosné bérháza.
|
Budapest, XI. ker. Budafoki út 20./ Lágymányosi utca 20.
|
1910
|
|
20.
|
A Brüll testvérek bérháza.
|
Budapest, VIII. ker. Orczy út 39./ Kőris utca 39.
|
1910
|
|
21.
|
Ifj. Nagy István és Nagy Jolán bérháza.
|
Budapest, VIII. ker. Baross utca 127.
|
1911
|
|
22.
|
Evangélikus templom.
|
Nagybánya
|
1911-1912
|
|
Budapest, Szinyei Merse utca 27., Vékei Károly bérháza, 1905 (teljesen átalakítva)
Budapest, Szív utca 63., Zlinszky/Zrinszky/Szrinszky Miklós bérháza, 1909 (teljesen átalakítva)
Budapest, Forgách utca 3., Teltsch Mór bérháza., 1909
Terveket adott be 1902-ben Löffler Bélával a pozsonyi Postapalotára is.[18]
Jegyzetek
- ↑ Születése bejegyezve a Bp-kőbányai római katolikus egyházközség keresztelési akv. 45/1875. folyószáma alatt.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1518/1950. folyószáma alatt.
- ↑ Eltérések figyelhetőek meg az anya vezetéknevénél: Csehoh: halotti anyakönyv, Csehov: születési anyakönyv, Csehók: nagykorúsítási dokumentumok. A BFL levéltári irategyüttesének adatai a Hungaricanán
- ↑ Érettségi anyakönyv. BFL. Jelzet: VI_502_d_VIIIkerAFR_1894_1__06_14_0010283
- ↑ Az egyetemi törzskönyv megtalálható a BME levéltárában, 1894/95; 293. lapszámon
- ↑ Nagykorúsítási kérelem. BFL. Jelzet: IV_1411_b_1893_I_ARV_0018628
- ↑ Hivatalos közlemények. Építő Ipar, 23. évf., 1169. sz.; 1899. 06. 01.; 1. o.
- ↑ Az (ifj.) Nagy István és Társa cég iratanyaga. BFL. Jelzet: VII_2_e_04463_1916
- ↑ Új tagok. Magyar Iparművészet, 3. évf. 6. sz. 1900, 351. o.
- ↑ Hivatalos Közlemények. Építő Ipar - Építő Művészet, 47. évf. 19-20. sz. 1923. 05. 15. 66. o.
- ↑ Politikamentes kör. Naptár az 1932 szökőévre. A Budapest-Zuglói Polgári Kör I. évkönyve. Budapest Zuglói Polgári Kör és Wodianer-Nyomda Rt.; Budapest, 1932; 17. o.
- ↑ Mérnökök, Építőmesterek Ipari Szövetkezete. Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz. 13. évf. 1-2. k.; 1937-1938.; 340. o.
- ↑ Megalakult a Zuglói Női Tábor. Friss Újság. 42. évf. 80. sz.; 1937. 04. 10.; 4. o.
- ↑ „Juventus” Erdőkitermelő és Fakereskedelmi kft. Központi Értesítő. 63. évf. 1. sz.; 1938. 01. 06.; 5. o.
- ↑ Építő Ipar. 33. évf. 31. sz. 1909. 08. 01., 281. o
- ↑ Építő Ipar. 33. évf. 30. sz. 1909. 07. 25., 271. o.
- ↑ Építő Ipar. 33. évf. 11. sz. 1909. 03. 14., 104. o.
- ↑ Gerle, i. m., 128. o.
Források