Móricz Zsigmond körtér
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest XI. kerülete
Névadó	Móricz Zsigmond
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Móricz Zsigmond körtér Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 38″, k. h. 19° 02′ 48″47.47715833, 19.0467777847.477158°N 19.046778°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 38″, k. h. 19° 02′ 48″47.47715833, 19.0467777847.477158°N 19.046778°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Móricz Zsigmond körtér témájú médiaállományokat.

A Móricz Zsigmond körtér (1929–1945 között Horthy Miklós körtér) Budapest XI. kerületében, Szentimreváros és Lágymányos városrészek találkozásánál található. Névadója Móricz Zsigmond író. Fontos közlekedési csomópont.

• Bartók Béla út 49.
• Himfy utca 12.
• Villányi út 1. és 2.
• Bartók Béla út 51. és 58.
• Fehérvári út 1. és 2.,
• Váli utca
• Karinthy Frigyes út 1. és 2.
• Bartók Béla út 56.

A 20. század elején csak a Fehérvári út és a Budai körút elágazásaként jelölték, egyetlen épülete a Fehérvári Fogadó volt. Kiépítése a Lágymányos fejlődéséhez köthető. A teret 1929-től Horthy Miklós körtérnek nevezték. 1930-ban állították fel a tér közepén Kisfaludi Strobl Zsigmond Szent Imre herceg c. szoborcsoportját. 1945-től viseli a tér Móricz Zsigmond nevét.

A budapesti Móricz Zsigmond körtér az 1956-os forradalom idején a diktatúra és a szovjet megszállás ellen harcoló civil felkelők egyik legfontosabb ellenállási központja volt.

A legnagyobb harcok ebben a fontos csomópontban és környékén egyes források szerint a szovjet hadsereg két bevonulása utáni napokban, október 24. és október 26. közt, illetve november 4-én és november 5-én voltak. A környék azon a felvonulási útvonalon volt, amelyen keresztül a Dunántúli gyülekezési központokból érkező szovjet tankok megközelítették a budapesti Duna-hidakat. Pongrátz Ernő visszaemlékezése szerint egyik testvérével, Bandival a körtérnél már október 24-én hajnalban harcba keveredtek, amikor egy barikáddal, ill. szétlocsolt és meggyújtott benzinnel egy tankoszlopot kényszerítettek visszafordulásra a Fehérvári út bejáratánál.

A körtéri felkelők létszáma Horváth Miklós történész becslése szerint 200 és 300 fő közt ingadozhatott, összetételük más felkelőbázisokhoz hasonlóan állandóan változott, de a téren és környékén kialakultak többé-kevésbé állandó csoportok.

A felkelők kezdetben csak gyalogsági fegyverekkel rendelkeztek és nem csak civilek voltak köztük, hanem magyar katonák is.

Egyik lőszer- és fegyverraktáruk a körtér közepén ma is megtalálható épület, a "gomba" volt.

Van olyan forrás, amely szerint a körtéren lévő Népbüfé tetején géppuskás csoport működött, Albert Aladár parancsnoksága alatt és felkelők harcoltak a Móricz körtér 7., 9–10., illetve a 16-os számú háztömbökben, illetve a Bartók Béla út sarkán lévő OTP fiókban (ez utóbbi legalábbis egy ideig Vida József irányítása alatt). A 7-es számú háztömb felkelőinek parancsnoka Peer László volt.

Október 27-én a felkelőket kiszorították a körtérről, illetve a Szabadság híd környékéről, de később visszatértek.

November 4-étől a felkelők Oláh Jenő (1933–2001) volt hadnagy és Kiss Amadé vezetésével vették fel a harcot a támadó szovjet tankokkal. Bázisuk a 10. számú ház volt és a Népbüfé tetejéről kelepelt a géppuska. A mintegy 80 ellenállóhoz csatlakozott a pápai rohamlöveg-zászlóalj egy egysége, lövegeikkel együtt. November 5-én legalább három harckocsit sebesítettek meg és visszavonulásra késztették a támadókat. Egyes források szerint másnapra bekerítették őket, de van olyan visszaemlékezés, amely szerint a körtériek számára csak 7-én következett el a vég, 6-án még nem tudtak a hátuk mögé kerülni Kelenföld irányából, a vasúti töltésen túlról támadó szovjetek.

Oláh és Kiss távoztak az országból. Egyes források szerint a körtéri ellenállókat a megtorlások során nem érte retorzió, mert nem tudták azonosítani őket.

A téren 1898-ban közlekedett először villamos. Ez a Bartók Béla úton át a Kelenföldi pályaudvarral kötötte össze a körteret. Egy évvel később, 1899-ben megindult a Dél-Budai HÉV a Szent Gellért tértől a Fehérvári úton át, Albertfalva után kétfelé ágazva (Budaörsöt érintve) Törökbálint, valamint Budafokon át Nagytétény felé.^[1] 1912-ben építettek hurokvágányt a mai Szent Imre szobor helyén akkoriban található parkocska köré. A mai Villányi úton 1932-ben indult meg a villamos. 1937-ben indult meg a villamos forgalom a Karinthy Frigyes úton. Ezek a vágányok mind össze voltak kötve egymással, a teret körbejáró hurokvágány-rendszeren keresztül. 1942-ben felépítették a jelenleg is látható, mára eredeti formájára felújított gombaépületet. E köré szintén hurokvágány épült, a Szent Gellért térről kiköltöztetett HÉV végállomás számára. 1963-ban a HÉV végállomás forgalmát a 41-es és 43-as villamos páros vette át, amelyeknek 1973-ig volt itt a végállomása. A 41-es 1993-ban visszakapta az Gomba körüli hurokvágányok belső felét. Ezt az 1990-es években le akarták aszfaltozni, végül 2002-ben szüntették meg.^[2] 1994-ben megszüntették a vágánykapcsolatot a Bartók Béla út és a Villányi út között.^[3] 2000 júniusában felszedték a Karinthy Frigyes út és a Bartók Béla út közötti összekötő vágányokat. A körvasút felüljárója és a Szent Gellért tér között a belső Bartók Béla út a térrel együtt először 2002-ben épült át. 2006. május 20-án megszüntették a 6-os villamos Siroki utcát és Váli utcát bejáró hurokvégállomását. A Karinthy Frigyes úton fejvégállomás épült.^[4] (Amit a villamosbarátok tréfából hamar "kígyóveremnek" neveztek el.) 2008-ban az M4-es metróvonal beruházásának részeként új vágánykapcsolatot építettek ki a Villányi út és a Fehérvári út között, keresztezve a Bartók Béla úti vágányokat.^[5] A tér alatt futó M4-es metróvonal 2014. márciusa 28. óta közlekedik, amely jelentősen átformálta a felszíni közösségi közlekedést. A korábbi gyakorlattal ellentétben a villamos viszonylatok a felszámolás helyett mindössze átrendeződtek. Csúcsidőszaki sűrű követésük változatlan, a vonalvezetésük igazodik a metróhoz.

Bővebben: Budai fonódó villamoshálózat

A tér a budai villamoshálózat egyik legfontosabb csomópontja, 2014 óta metróállomás.

• Bartók Béla út
• Himfy utca
• Villányi út
• Fehérvári út
• Váli utca
• Karinthy Frigyes út

A körteret az alábbi budapesti járatok érintik:

• Metró:
• Busz: 7, 27, 33, 33A, 58, 114, 213, 214, 240
• Villamos: 6, 17, 19, 41, 47, 48, 49, 56, 56A, 61
• Éjszakai autóbuszjárat: 907, 908, 908A, 918, 940, 941, 960, 972, 972B, 973, 973A

• A tér közepén a Gomba áll, amelyet 1942-ben építettek.
• 1. szám: Detoma-bérház, Detoma Alfonz és Fischer József tervei alapján 1906-ban épült.
• 2. szám: szintén Detoma Alfonz és Fischer József tervei alapján épült 1906-ban.
• 18. szám: bérház 1910-ből, Rainer Károly tervezte.
• A teret délről körbefogó és a Vásárhelyi Pál utcától elválasztó Simplon ház 1933-ban épült. (Az üres telken már 1910-ben megnyílt, majd a ház felhúzását követően 1934 és 1998 között üzemelt a Bartók Béla út felüli oldalon a Simplon, majd a Bartók mozi. (1945 után az Újbuda, 1947-1961 között a Szabadság nevet viselte.)^[6]

• Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 146. o. ISBN 963-05-6411-4  
• Horváth Miklós: 1956 hadikrónikája, Akadémiai Kiadó, 2003 ISBN 9630580268
• Dr. Seifert Tibor - A főváros nyugati kapuja (Újbuda önkormányzata, 1998) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-3-4828-4

• Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
• A tér közlekedéstörténete (magyar)
• Szigethy Gábor: 1956 – Emlékszilánkok
• Rövid 1956-os összefoglaló, fényképpel^{[halott link]}
• Barikádok a körtéren, fotók
• Feliratok, plakátok a körtéren 1956-ban
• A körtér romjai november 10-én, Bárd István fotója
• Gomba. Ötletpályázat; fel. szerk. Matyuc Péter; XI. ker. Önkormányzat, Budapest, 2010