PROFILPELAJAR.COM

	Máramaros megye (Maramureș)
	Máramaros megye címere
	Adatok
Ország	Románia
Régió	Máramaros
Megyeszékhely	Nagybánya
Jelzés	MM
Terület	6304 km²
Körzethívószám	(+40) 262
	Népesség
Népesség	452 475 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	81,4 fő/km²
	Térkép
	Kárpátalja I-f. ter. SV Beszterce-Naszód; megye CJ Szilágy m. SM NAGYBÁNYA Máramarossziget Borsa Fv. Fb. Kb. Magyarlápos Szv. Mm. Ns. Sü. Df. Fs. Szamos Tisza Iza Visó Lápos Radnai-; havasok Máramarosi-; havasok Gutin Cibles E58
	Megyei tanács weboldala; Prefektúra weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Máramaros megye témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a mai román megyéről szól. Hasonló címmel lásd még: Máramaros vármegye.

Máramaros megye (románul: Județul Maramureș) Románia északi részén helyezkedik el. A Partium részét képezi. Székhelye Nagybánya (139 870 lakos). Szomszédos megyék: keleten Suceava megye, délen Szilágy megye, Kolozs megye és Beszterce-Naszód megye, nyugaton Szatmár megye, északon Ukrajna.

Földrajz

A megye területe 6304 km². A terület 43%-át a Máramarosi-havasok, a Radnai-havasok, a Gutin-hegység és a Cibles foglalja el, amelyek a Keleti-Kárpátok részei. A maradék rész dombság, fennsík és völgy.

Legfontosabb folyója a Tisza, melynek főbb helyi mellékfolyói az Iza és a Visó, délen pedig a Szamos, ami mellett Nagybánya is található. A megye eredeti névadó folyója, melynek újkori neve Mára, az Izába folyik.

Legmagasabb pont: Nagy-Pietrosz (2303 m), Radnai-havasok.

Történelem

1919-ben Máramaros vármegye déli része (3568 km²) a megyeszékhellyel Románia birtokába került, és a Romániához csatolt részből szerveződött azonos néven 1920 után, székhelye 1950-ig Máramarossziget, később Nagybánya. A második világháború idején teljes területe visszakerült Magyarországhoz, ekkor Lonka eddig Romániához tartozó részét a Máramarosi közigazgatási kirendeltséghez csatolták, különben a megyét a magyar közigazgatásban is nagyjából a korábban romániai részen szervezték újra 1940-ben. 1945-től ismét Románia birtoka. Története 1952–1968 között Máramaros tartomány néven folytatódott. Mai, 1968-as alakjában Máramaros vármegye, Szatmár vármegye, Szilágy vármegye és Szolnok-Doboka vármegye egyes hajdani részei tartoznak hozzá.

Népesség

2002-ben 510 110 lakosa volt, a népsűrűség 81 fő/km². A lakosság 81%-a román, 9%-a magyar, 7%-a ruszin és 1,5%-a cigány. A népesség változása (a megye mai területére számítva):^[2]

Közigazgatás

A legnagyobb települések a megyében (2002):

	Név	Rang	Lakosság (fő)	Magyarok^[3]
	Név	Rang	Lakosság (fő)	száma (fő)	aránya (%)
1.	Nagybánya	megyei jogú város	137 976		14,4
2.	Máramarossziget	megyei jogú város	41 246		17,7
3.	Borsa	város	27 032		0,3
4.	Felsővisó	város	16 887		3,3
5.	Felsőbánya	város	16 626		26,1
6.	Magyarlápos	város	13 360		12,9
7.	Szinérváralja	város	10 129		18,6
8.	Ruszpolyána	község	10 036		0,6
9.	Majszin	község	9 031		0,0
10.	Nagysomkút	város	7 715		3,7
11.	Sülelmed	város	7 169		12,1

Gazdaság

Máramaros mezőgazdaságát nem befolyásolta annyira az iparosítás. Megmenekült a Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor alatti kollektivizálástól. Fontos bányászati régió. Nagybánya környékén épültek környezetszennyező ipari komplexumok.