PROFILPELAJAR.COM

	Mály Gerő
	1915 körül
Született	1884. augusztus 1.; Székelyudvarhely
Elhunyt	1952. július (67 évesen); New York
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	színész
	Színészi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1903 – 1943
Tevékenység	színész
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mály Gerő témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Mály Gerő, született Mály Gergely Árpád (Székelyudvarhely,^[2] 1884. augusztus 1. – New York, 1952. július eleje)^[3] örmény származású magyar színművész, komikus.

Életpályája

A család Aradon élt, apja itt volt állomásfőnök. Iskoláit is itt végezte, egy osztályba járt és padtársak voltak Rajnai Gáborral. Apja tiltása ellenére választotta a pályát, s együtt lettek színészek Rajnaival, közösen indultak el Erdélyből Budapestre. Solymosi Elek színiiskolájában tanult, 1903-ban csatlakozott Kárpáthy György társulatához. Tíz évig volt vándorszínész, 1913-ban játszott először Budapesten a Vígszínházban és az Angolparkban. 1913-tól 1915-ig a Pesti Színház tagja volt, 1915 és 1920 között játszott az Apolló Színházban és 1918-tól 1920-ig a Fasor Kabaré tagja is volt. 1921-ben a Városi Színház, 1923-ban és 1924-ben a Belvárosi Színház és az Andrássy úti Színház tagja volt. 1924 és 1937 között a Vígszínház tagja volt, de 1927 és 1930 között a Magyar Színházban, 1929-ben illetve 1931 és 1932 között a Belvárosi Színházban, a Budapest Színházban és a Royal Színházban is játszott. 1937-től a Pesti Színházban játszott.

1913-ban szerepelt először filmen. Első hangosfilmje az 1931-ben készült Kék bálvány, utolsó filmje az 1943-ban készült Sári bíró volt. Karakterszerepeket játszott, egyetlen főszerepe sem volt filmen. Emlékezetes szerepe a Légy jó mindhalálig című filmben a pedellus, a Három csengőben az inas és a Katyi című filmben a befutott színész inasa. A második világháború alatt átélt borzalmak hatására 1946-ban elhagyta az országot és az Egyesült Államokba emigrált. Tervei azonban nem sikerültek, egy New York-i magyar étteremben dolgozott és koldusszegényen halt meg 1952 júliusában. Sírja a Ferncliff Cemetery and Mausoleumban található (Hartsdale, Westchester County, New York, USA).^[4]

Családja

Az erdélyi örmény nemesi Máli / Mály család leszármazottja.^[5]^[6] Szülei Mály Zoltán siklói állomásfőnök és Bovánkovits Emma, nővére Kissné Mály Emma grafológus. Négyszer házasodott, 1907 januárjában Fráter Gizellát vette el, majd elváltak. 1913. október 11-én Zöldi Erzsébet (született 1885. május 23.) színésznőt, Zöldi Márton író, színész lányát vette feleségül Budapesten.^[7] 1916-ban elváltak, s 1917. február 17-én Klampfer Erzsébet Anna (született 1889. március 28.) lett a felesége, szintén Budapesten esküdtek.^[8] Házasságuk 1921-ig tartott, a válást követően 1921. április 23-án Négyesi Annával (1891. május 9. − Szentes, 1940. január 19.^[9]).kötött házasságot ismét Budapesten,^[10] akitől 1938-ban vált el.