A négy elemi elvégzése után vízhordóként dolgozott, majd géplakatosnak tanult. Az első világháborúban, 1918 nyarán a Piave melletti frontra vezényelték, majd hazatérve Gödöllőn, Vácon és Kecskeméten szolgált fegyvermesterként, majd őrmesterként, végül századparancsnok-helyettesként.
a Moór-kút (golyóscsapágyas szívó-nyomó kútszivattyú) elvi vázlata
Lakása és műhelye a gödöllői Kossuth Lajos utca 1. szám alatt állt. 1933 októberében kútszivattyút szabadalmaztatott, melyet később „Moór-J Gödöllő” jelzéssel gyártott. A találmányt népegészségügyi jelentősége miatt felkarolta az Országos Közegészségügyi Intézet, a korábbi nyitott kutakat a zárt rendszerű, higiénikus Moór-kútra cserélték. Országszerte, összesen mintegy 4000 Moór-kutat helyeztek üzembe. Egy ilyen kút ma is áll Püspökmolnári községben.[1]
1945 után államosították, majd felszámolták gépműhelyét, helyére a járási pártbizottság költözött. Moór ezt követően ipari szövetkezetben dolgozott, majd kisiparos lett. 1956 után disszidált.
Családja
Apja Moór Mihály kartali születésű uradalmi magtáros, anyja Prém Erzsébet vadkerti születésű háztartásbeli, mindketten római katolikusok. Jánosék hatan voltak testvérek. Első feleségével, Prill Ilonával, 1921. május 7-én kötött házasságot. 1945 után újra nősült, második házasságából 4 fia és egy lánya született.
Emlékezete
A Moór János-féle öntöttvas kút, ipartörténeti emlék
A golyóscsapágyas szívó-nyomó rendszerű öntöttvas kút egyik példányát 2002. június 21-én egykori háza előtt állították ki, az egykori gépműhely helyén álló épület falán emléktáblát helyeztek el.
Jegyzetek
↑Születése bejegyezve a gödöllői polgári születési akv. 57/1897. folyószáma alatt.
Hajagos Éva: Ipartörténeti kutatások Moór János életéből, In: Természet Világa, Diákpályázat [Melléklet, a XV. Természet–Tudomány Diákpályázat cikkei], 137. évf. 10. sz. [2006. október], CLIV–CLV. oldal
