A szláv „most” szó jelentése „híd”. A város arról a hídrendszerről kapta a nevét, amelyet a területen lévő mocsárra építettek, hogy megkönnyítsék az áthaladást. A település német neve Brüx, mely a "Brücke", azaz "híd" szóból ered. Más forrás szerint a névadó híd egy mindössze két lépés széles fából készült híd volt, mely az ószláv favár kapujához vezetett.[2]
Fekvése
A város a Cseh-medence északnyugati szélén, az Érchegységtől keletre található a Bílina folyó jobb partján. Északról és nyugatról külszíni bányák határolják.
Története
A város mellett található Hněvín várát már 1040-ben említi a Chronica Boemorum. A vár alatti mocsaras vidéken vezetett keresztül a Prága és Freiburg közötti kereskedelmi útvonal. Később a Hrabišic család épített itt erődítményt a karavánok védelmére. A város folyamatosan fejlődött ez idő alatt. A 13. században új kővárat építettek, ami a térség központja lett (korábban Bílina városa birtokolta ezt a címet).
A harmincéves háborúban svéd katonák foglalták el a várost. A háború után Most sokat veszített gazdasági és politikai befolyásából.
Az utóbbi századokban a városban többször is tűzvész pusztított, emiatt a városban műemlékek szinte nem is maradtak fenn.
1857-ben a városnak mindössze ötezer lakosa volt. Az iparosítás hatására azonban 1890-re már több, mint 21 ezren laktak a városban, az első világháború kitörése előtt a népesség már a 26 ezret is meghaladta. Az új évszázaddal beköszönt technológiai újítások Mostot is elérték, 1902-ben a város elektromos közvilágítást kapott.[3]
1908-ban új laktanyát építettek a város mellett, 1911-ben új színház, 1913-ban pedig német gimnázium épült.
A 20. század első fele végleg megpecsételte a város sorsát. A település alatt szenet találtak, emiatt az egész várost lerombolták. A lakók kárpótlására új várost építettek a korábbitól néhány kilométerre, és mindenkit átköltöztettek. A korábbi épületek közül egyedül a templomot mentették meg, speciális eszközökkel síneken vontatták arrébb 841 méterrel.
A jelenleg tervezett tizenharmadik pusztítás végleges [Az első 12 pusztítást tűzvész okozta], ezután az Óváros már nem fog felépülni. Most városa talajában ugyanis, 17 méterrel a földfelszín alatt, százmillió tonna barnaszén „pihen”. Hogy kibányászhassák, évek óta bontják a 16000 lakosú óvárost, viszont nem messze tőle egy 85000 lakosra méretezett Újvárost építenek föl. Az óváros belsejének utolsó „szereplése” 1975-ben volt, egy felszabadulási filmet forgattak még benne.
– Csehszlovákia Útikönyvek, 1976.
A város költözése
A Most alatt talált szén miatt a felszínt teljesen szabaddá kellett tenni. Az 1964-ben kezdődött folyamat során egy teljesen új várost építettek fel néhány kilométerre a korábbi központtól. A bontási munkálatok során olyan épületeket is leromboltak, melyeknek történelmi jelentőségük volt. Ilyen épület volt egy 15. századi sörfőzde, vagy az Alexander Graf által tervezett színház. A korábbi történelmi épületek helyett a szocializmusra jellemző panelházak és közintézmények épültek. Csupán néhány korábbi külvárosi épület maradt meg.
A többi régi templom, kolostor, középület műemlékeit is megmentették, ezeket a városi múzeumban állították ki.
A templom megmentése
A megmentett templom (2010)Az áttelepített városközpont. Balra elöl a Szent Valentin-fatemplom láthatóMost látképe a várhegyről
A város összes épületét lerombolták, de a Szűz Mária Mennybemenetele-templomot annak kulturális értéke miatt meg akarták menteni. A cseh késő gótika egyik legkiválóbb alkotása a korábbi Óváros főterén állt. 1517–32 között építették, korabeli reneszánsz és barokk képzőművészeti alkotásokkal.
Több terv közül végül a templom „elszállítását” választották. A munkálatok során a 71 méter magas tornyot lebontották, és az új város mellett újra felépítették. A templom többi része köré egy betongyűrűt építettek, a szerkezetet acéllal erősítették meg. Így akarták az újonnan felépített torony mellé tolni. A vontatás előkészítése hét évig tartott: a vontatási útvonalon álló épületeket is el kellett bontani, valamint a külszíni fejtés miatt az úton lévő mélyebb területeket is fel kellett tölteni.
A síneket a templom alá építették, és a Škoda gyár által gyártott speciális vasúti emelőkocsikat helyezték a statikailag fontos pontokra. Összesen 53 db ilyen gépet használtak fel. 1975 őszén, szeptember 30 és október 27 között, 28 nap alatt vontatták a templomot az új helyére. A vontatás sebessége mindössze 1-3 centiméter volt percenként. Miután a helyére került az épület, megkezdődött a felújítás, ami 1988-ig tartott.
Népesség
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
A település kiterjedt villamos- és buszhálózattal rendelkezik. A villamos a szomszédos Litvínov településre is közlekedik, összesen 4 járatot tart fenn a helyi közlekedési vállalat. Emellett 29 autóbuszvonal (17 Most területén, 12 Litvínov területén) is az utazók rendelkezésére áll.[4]
A Kórház a város szélén című csehszlovák tévésorozat jeleneteit a mosti kórházban vették fel, bár a film története egy kitalált csehszlovák (1993-tól ismét cseh) kisvárosban, Borban játszódik.
2018-ban a Cseh Televízió nagy sikerű vígjátéksorozatot forgatott „Most!”(wd) címmel. Ezt adaptálta 2022-ben az RTL magyar körülmények közé A Nagy Fehér Főnök címmel.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Most című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Church of the Assumption of the Virgin Mary (Most) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.svg){kind=small}
