Morioka

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Morioka (盛岡市, Morioka-shi)
Morioka és az Ivate-hegy
Morioka és az Ivate-hegy
Morioka címere]]
Morioka címere		 Morioka zászlaja]]
Morioka zászlaja
Egyéb jelképek
FaKacurafa
VirágJapán írisz
MadárMotacilla
Közigazgatás
Ország Japán
RégióTóhoku
PrefektúraIvate prefektúra
PolgármesterTanifudzsi Hiroaki
Irányítószám020-8530
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség290 553 fő (2021. márc. 1.)[1]
Népsűrűség337 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület886,47 km²
IdőzónaJST, UTC+9
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 39° 42′ 08″, k. h. 141° 09′ 16″39.702083°N 141.154500°EKoordináták: é. sz. 39° 42′ 08″, k. h. 141° 09′ 16″39.702083°N 141.154500°E
Elhelyezkedése Ivate térképén
Elhelyezkedése Ivate térképén
Morioka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Morioka témájú médiaállományokat.
Morioka polgármesteri hivatala

Morioka (盛岡市; Hepburn: Morioka-shi?) Ivate prefektúra székhelye, Észak-Japán Tóhoku régiójában. A város lakossága 2015. szeptemberi becslések szerint 299 169 fő, népsűrűsége 337 fő/km². A város teljes területe 886,47 km².

Története

A modern kori Morioka területe a paleolitikum óta lakott. Számos Dzsómon-kori, Jajoi-kori és Kofun-kori sírt és romot tártak fel a területen. A Heian-kor Enrjaku-kora alatt, 803-ban Szakanoue no Tamuramarót a Siva-kastélytól északra rendelték, hogy megerősítse a Jamato-család uralmát a Mucu provincia felett. A területet később az Abe-család uralta, amíg a Minamoto- és a Kijohara-család el nem pusztította őket az első kilencéves háború során. A Kijoharákat a goszannen háború alatt legyőzték, a terület a hiraizumi székhelyű Ósú Fudzsivara család irányítása alá került. Miután az Ósú Fudzsivarákat a Kamakura-kor alatt elpusztította Minamoto no Joritomo a területet több szamurájcsalád magának követelte. Végül a Szengoku-kor alatt a szannohei székhelyű Nanbu-család kiterjesztette a területét és 1592-ben felépíttette a Kozukata-kastélyt.

A szekigaharai csata és a Morika birtok a Tokugava-sógunátus általi hivatalos elismerése után a Kozukata-kastélyt átnevezték Morioka-kastélyra.[2] A nevét 森岡-ról 盛岡-ra cserélték (mindkettő olvasata Morioka).[3] A Morioka birtok a Meidzsi-restauráció alatti bosin-háború során kulcsfontosságú tagja volt a Tokugava oldalán álló Óuecu reppan dómeinek.

A Meidzsi-kor kezdete után, 1870-ben az egykori Morioka birtok Morioka prefektúra lett, ami 1872-től Ivate prefektúra része lett. Az önkormányzati rendszer 1889-es bevezetésével hivatalosan is megalapult Morioka városa, Ivate prefektúra székhelyeként. A várost 1890-ben vasúthálózattal kötötték össze Tokióval. A város a második világháborút kisebb károkkal vészelte át, mindössze két kisebb légicsapás érte.[4]

2006. január 10-én az ivate körzeti Tamajama faluját beolvasztották Moriokába. Moriokát 2008-ban központi várossá nevezték ki, így megnövekedett a helyi autonómiája.

Moriokát a 2011-es tóhokui földrengés során 6,1-es erősségű földrengés sújtotta, azonban a széles körű áramkimaradásokat leszámítva csak kisebb károk érték.[5]

Földrajz

Morioka Ivate prefektúra középső részén, a Kitakami-medencében helyezkedik el a Kitakami, a Sizukuisi és a Nakacu folyók torkolatánál. A Kitakami a Kiszo után a második leghosszabb folyó Japán csendes-óceáni felén, illetve a leghosszabb a Tóhoku régióban. A folyó északról délre folyik keresztül a városon és több gát, így a Sindzsúsida- vagy a Gandó-gát is található rajta a város területén belül. A város északnyugati látképét egy aktív vulkán, az Ivate-hegy uralja. Moriokától északra helyezkedik el az Himekami-hegy, míg délkeletre a Hajacsine-hegy látható.

Környező települések

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2010 és 2021 között
Lakosok száma
298 348
297 631
290 553
201020152021
Adatok: Wikidata

Éghajlat

Morioka éghajlata átmenet a szubtrópusi és a kontinentális éghajlatok között. Párás, a csapadék és a hó is jellemző a területre. A Köppen éghajlati besorolás alatt a 23,4 °C-os augusztusi és a −1,9 °C-os januári átlaghőmérsékletével a szubtrópusi besorolás alá tartozik, mivel a telek enyhébbek, mint a −3 °C-os kontinentális izoterma. A hőmérséklet-különbségek jórészt a mérsékelt kontinentális éghajlattal vethetők össze.

Morioka (1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)1,82,97,014,419,723,526,428,323,617,610,64,615,1
Átlaghőmérséklet (°C)−1,9−1,22,28,614,018,321,823,418,712,15,91,010,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−5,6−5,2−2,23,08,513,818,119,614,67,31,5−2,46,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)534981881031101861841609390711266
Forrás: Japan Meteorological Agency


Közlekedés

Autópályák

Oktatás

Egyetemek

Állami középiskolák

Média

Testvérvárosok

Források

  1. ↑ いわての統計情報 (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  2. ↑ 不来方, Dijitaru Daijisen (japanese nyelven). Tokyo: Shogakukan (2013). OCLC 56431036. Hozzáférés ideje: 2013. február 1.  Archiválva 2007. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. ↑ Archivált másolat. [2014. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 24.)
  4. ↑ Ministry of Home Affairs of Japan (japánul)
  5. ↑ http://www.marketwatch.com/story/new-61-magnitude-quake-hits-near-morioka-japan-2011-03-11 - retrieved March 14, 2011
  6. ↑ International Exchange (angol nyelven). List of Affiliation Partners within Prefectures. Council of Local Authorities for International Relations (CLAIR). [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 21.)

További információk