A környék gyapotültetvényeinek gyapotpiaca volt itt. A polgárháború alatt fontos szerepet játszott. A déli államok képviselői itt gyűltek össze és itt iktatták be hivatalába Jefferson Davist, a Konföderáció elnökét. 1861-ben a Konföderáció első fővárosává tették meg, mely címet csupán 3 hónapig viselte, az Alabamánál történetileg és gazdaságilag sokkal fontosabb Virginia csatlakozásakor annak fővárosába, Richmondba költöztették át az adminisztrációt.[3]
Az Unió hadserege 1865-ben elfoglalta a várost s lerombolta. Alig maradt meg belőle néhány épület. A rekonstrukció végére Montgomery rozzant, szegény várossá vált. A század végére azonban visszanyerte erejét és ma is a gyapotpiac központja, de ipari település is egyúttal.
A 20. század közepén az afroamerikai polgárjogi mozgalom elsődleges színhelye lett.[3] Itt zajlott le 1955. december 1-jénRosa Parks ellenszegülése egy buszon. A buszvezető felszólította a néger nőt, hogy adja át a helyét egy fehér férfinak, amire nem volt hajlandó. Ebből kirobbant montgomery-i buszbojkott (Montgomery Bus Boycott), melynek során 382 napig nem szálltak buszra a helyi lakosság mintegy felét kitevő feketék. A városvezetés, hogy megmentse a közlekedési céget – mely Montgomery teljes tömegközlekedési hálózatát üzemeltette és üzemelteti ma is –, 1956. december 21-én eltörölte a szegregációt a járatokon.
1965-ben a küzdelem egyik legjelentősebb eseménye, a „Menetelés az igazságért” (Selma to Montgomery marches) célállomása szintén Montgomery volt. A menet Selmából indult és kétszer verték szét a rendőrök, így csak csak harmadik próbálkozásra értek a városba 1965. március 24-én.
Montgomery metropolisz körzet (Montgomery Metropolitan Statistical Area) lakosainak száma ugyancsak a 2000. évi felmérések alapján 346.528 fő volt.[5]
Épületek
A város központja a Capitolium (State Capitol), a törvényhozás épülete, amelyet a többi közigazgatási épület vesz körül. Az épület freskóit az ismert déli festő, McKenzie készítette. A freskók témája a polgárháború eseményeit örökíti meg.
A Capitolium épületével szemben a Konföderáció első „Fehér Háza” van, amely egyúttal Jefferson Davis elnök otthona volt.
Nem messze innen a Montgomery Szépművészeti Múzeum (Montgomery Museum of Fine Art) háza áll, amelynek gazdag indián anyaga is van, de régi bútorokat is bemutat.
Az 1848-ban épült klasszicista stílusú Garrett Coliseum részben múzeumnak van berendezve, de a kereskedelmi kamarának a székhelye is.
Talán a leghíresebb lakói Martin Luther King, a Dexter Avenue-i Baptista Templom lelkipásztora 1954–1960 között, a fekete polgárjogi mozgalom vezéralakja és később mindennemű polgárjogi mozgalom szimbóluma, illetve a mozgalom másik szimbóluma, Rosa Parks voltak.
A countryzene egyik legendája, a stílusra óriási hatást gyakorolt Hank Williams is itt élte életének egy jelentős részét.
.jpg)
.jpg)
