PROFILPELAJAR.COM

A Monetáris Tanács a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb döntéshozó szerve bizonyos törvényben meghatározott feladatok tekintetében, amelyek közül a legfontosabb a független jegybank kamatainak meghatározása az árstabilitás mint fő cél védelme érdekében.

Nevének rövidítése néha MPC, ami onnan ered, hogy az azonos feladatú testületek angol nyelvű megnevezése a világban sok helyen Monetary Policy Council, azaz "Monetáris Politikai Tanács".

Az MNB-kamatok meghatározásán keresztül a Tanácsnak jelentős szerepe van a gazdaságban, hiszen a jegybanki kamatok befolyásolják a forint árfolyamát és kevésbé közvetlen módon a kereskedelmi bankok hitel- és betéti kamatait. A Monetáris Tanács határozza meg az inflációs célokat, illetve a forint árfolyamrendszerét is, mindkettőt a kormánnyal közösen.

Jelenleg (2019 július) 9 tagú.

Működési rendje

A Tanács a törvény szerint havonta legalább kétszer ülésezik. Az elmúlt években ezt többnyire előre bejelentett rendben tették és a kamatokról csak a havi második ülés döntött. Rendkívüli ülést az MNB alapszabálya szerint bármikor tarthat a testület: ezt az elnök hívja össze és vezeti le, de bármely tag kezdeményezheti. Rendkívüli ülésekre legutóbb a globális és hazai válság okozta piaci turbulenciák közepette, 2008 utolsó negyedévében, illetve 2009 februárjában került sor, ezeken kamatdöntések is születtek. (Októberben a Tanács 3 százalékponttal emelte kamatait.)

A tagok megbízatása hat évre szól. Ugyanilyen hosszú időszakra nevezik ki az MNB elnökét és alelnökeit is.

A testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak többsége jelen van. A 2004-ben elfogadott törvénymódosítás alapján 9-11 tagú (bár átmenetileg évekig 13 tagú volt).

A Monetáris Tanács álláspontját az elnök, vagy távollétében a Tanács elnökhelyettese kommunikálja nyilvánosan. Ugyanakkor semmi nem tiltja, hogy a tagok saját véleményüket nyilvánosan elmondják és ezt gyakran meg is teszik.

Az MNB kommunikációjának egyre nyíltabbá válásával 2005-től a Tanács havonta publikálja kamatdöntő üléseinek rövidített jegyzőkönyvét és azt is, melyik tag hogyan szavazott az ülésen.

A testület elnökhelyettesét évente, az év első ülésén a tagok választják. Az eddigiekben az elnökhelyettes mindig az MNB alelnöke volt.

Története

A Monetáris Tanácsot a 2001. június 19-én elfogadott új jegybanktörvény hozta létre, amely növelte a jegybank függetlenségét és módosította döntéshozatali mechanizmusát.^[1] Elődje, a jegybanktanács nem volt valódi döntéshozó szerv. A Monetáris Tanács szótöbbséggel hozza meg határozatait, szavazategyenlőség esetén az elnök (ha ő akadályoztatva van, akkor az elnökhelyettes) szava dönt.

A jegybanktörvény egyben az árstabilitás védelmét jelöli meg a jegybank fő céljaként - ezzel kötelezettségeket róva a Monetáris Tanácsra is. A törvény előírja a jegybank számára a kormány gazdaságpolitikájának támogatását, ha azzal nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját.

A törvénymódosítás

A Tanács kezdetben a törvény szerint hét-kilenc tagú volt. A kilenc tagból öt volt MNB-alkalmazott (az elnök és négy alelnök) és négy "külső" tag.

2004 végén a frissen miniszterelnökké választott Gyurcsány Ferenc szocialista-szabaddemokrata kormánya (miután a koalíció évek óta rossz viszonyban állt Járai Zsigmond MNB-elnökkel) módosította a jegybanktörvényt, és arra hivatkozva, hogy a Monetáris Tanácsban szélesebb merítésű nézeteknek kellene képviseletet kapnia, négy külső taggal bővítette ki a Tanácsot és módosította tagjai kinevezésének szabályait.

A módosításokat a jegybanki függetlenségbe való beavatkozásként bírálták magyar és külföldi jegybanki vezetők, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság. A kritikák nyomán az egyéni képviselők benyújtotta törvényjavaslatot több ponton módosították, de a Tanács kibővítése és a kinevezési szabályok módosítása változatlanul benne maradt a törvényben. A módosítás vezette be azt a szabályt is, amely szerint a Tanács tagjai, beleértve elnökét, és az MNB alelnökei megbízatásuk megszűnését követően három évig nem jelölhetők újra. Ez a szabály megakadályozta, hogy Járai és alelnökei terminusuk 2007-es lejárta után újrajelölhetőek legyenek (de azt is megakadályozta egyúttal, hogy Járai utódját a Tanács tagjai közül válasszák ki).

Kamatpolitika a bővítés után

A miniszterelnök által kinevezett négy új tag érkezésétől sokan azt várták, hogy felgyorsítja a kormány által kívánatosnak tartott jegybanki kamatcsökkentéseket. 2005 márciusa és szeptembere közt a kamat kis lépésekben valóban mindössze 2,25 százalékponttal 6,0%-os mélypontra süllyedt, de különösebb viták nélkül, miközben a Tanács kommunikációja továbbra is az inflációs célok védelmére, mint sarokpontra épült. Ezután hosszú szünet következett, 2006 júniusáig, amikor a bank a kormány inflációgerjesztő költségvetési kiigazítási lépéseinek bejelentését követően emelni kezdte kamatait, és októberre 8,0%-ig jutott. Ezt a folyamatot és az azután eltelt időszakot 2007 márciusáig (az új jegybankelnök hivatalba lépéséig) már az erősödő viták kísérték, egyrészről a bank belső tagjai közt (akik az inflációs veszélyekre figyelmeztetve viszonylag magasabb kamatszint mellett érveltek), másrészről a gazdaság lelassulását kísérő inflációmérséklődést valószínűsítő új és régi belső tagok között.

Simor András és Karvalits Ferenc hivatalba lépésének idejére a pénzügyi piacokon több tényező, elsősorban a forint szárnyalása miatt a kamatcsökkentési várakozások erősödtek fel, a Tanács és a belépő belső tagok azonban új dilemmával néztek szembe. Kiderült, hogy a kormány korábban többször elutasította a Járai vezette MNB javaslatát a forint árfolyamsávjának eltörlésére, a forint erősödése azonban felerősítette a spekulációt, hogy az új elnök idején erre mégis sor kerül. Ez az árfolyamsáv elleni spekulációs támadás, kikényszerített kamatcsökkentések és az inflációcélzó rendszer háttérbe szorulásának veszélyét vetítette előre, bár a kormány és Simor erős jelzéseket tett, hogy az árfolyamsáv fennmarad.

Változások 2007 óta

A Tanács ideiglenesen lett csak 13 tagú: a módosított törvény a létszámát 9-11 főben jelölte meg, ez a létszám azonban csak Járai és alelnökei megbízatásának lejártával alakul ki. A Tanács létszáma 2007 februárjában Szapáry György alelnök terminusának lejártával 12-re csökkent, márciusban Járait Simor András új jegybankelnök váltotta, áprilisban Szapáry helyére a frissen kinevezett Karvalits Ferenc került. Július elejére lejár Adamecz Péter és Auth Henrik alelnökök megbízatása is, így a Tanács létszáma 11-re csökken. (Helyettük végül csak egy új alelnököt neveztek ki a módosított törvény alapján, Király Júliát.)

E folyamat végére a külső és belső tagok aránya az előbbiek javára 9:2 lesz a döntéshozó testületben, ami a távozó Járai Zsigmond és az új elnök Simor András nyilatkozatai szerint szokatlan az európai gyakorlatban és nem optimális.

Simor április 19-én egy konferencián bejelentette: az MNB a döntéshozatal szakmaiságának biztosítása érdekében a jegybanktörvény módosítását fogja javasolni a kormánynak, amely egyrészt megengedné egynél több alelnök részvételét a Monetáris Tanácsban, másrészt hosszú távon (ahogy a jelenlegi tagok mandátuma lejár) 5-7 tagúra szűkítené a testületet.^[2] Ennek következtében lehetett a Tanács tagja Király Júlia.) A későbbiekben tovább csökkent a Tanács létszáma: Kádár Béla mandátuma lejárt, Kopits György és Oblath Gábor pedig 2009 tavaszán lemondtak, amikor az Országgyűlés az új Költségvetési Tanács tagjaivá választotta őket.

Jelenleg a Monetáris Tanács 9 tagú. Az MNB elnökén és a 3 alelnökén kívül 5 "külsős" taggal, akiknek a mandátuma 6 évre szól. Külső tagok: Gottfried Péter (2020-tól), Kardkovács Kolos (2016-tól), Kocziszky György (2011-től), Parragh Bianka (2017-től), Pleschinger Gyula (2013-tól).^[3]

Kinevezési szabályok

A 2004-es jegybanktörvénymódosítás óta a kinevezési szabályok a következők:

Valamennyi tagot a köztársasági elnök nevezi ki.
A Tanácsban részt vevő alelnök személyére az elnök tesz javaslatot és a köztársasági elnök nevezi ki (további szabály ugyanakkor, hogy az MNB alelnökeinek kinevezését a miniszterelnök terjeszti a köztársasági elnök elé – egyetértése esetén.
A külső tagok közül négy fő kinevezésére az MNB elnöke tesz javaslatot, de a köztársasági elnök elé terjesztéshez itt is szükség van a miniszterelnök egyetértésére.
A többi tag kinevezésére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. Ki kell ugyan kérnie az MNB-elnökének véleményét, de a jegybanki elnöknek nincs vétójoga.
Ha egy tag megbízatása megszűnik, akkor az őt eredetileg javasló hivatal viselője jogosult az új tag személyére javaslatot tenni.

Jelenlegi és egykori tagok

A 2001. június 19-én létrehozott Monetáris Tanács tagjai kinevezésük időpontjával és időtartamával (a mandátum 6 évre szól, jegyzetben a kivételek), kormányzati ciklusonként az alábbiak:

Jelenlegi tagok

A Monetáris Tanács tagjai^[4]^[5]
Név	1998–2002	2002–2006	2006–2010	2010–2014	2014–2018	2018–2022	2022–
Adamecz Péter (alelnök)	2001. július 2. – 2007. július 2.
Auth Henrik (alelnök)	2001. július 2. – 2007. július 2.
Báger Gusztáv					2015. július 6. – 2020. december 31.^[6]
Balog Ádám (alelnök)				2013. március 6. – 2015. július 22.^[7]
Bánfi Tamás		2005. március 1. – 2011. március 1.
Bártfai-Mager Andrea				2011. március 21. – 2016. július 6.^[6]
Bihari Péter		2005. március 1. – 2011. március 1.
Bihari Vilmos		2004. március 1. – 2010. március 1.
Búza Éva							2023. április 6. – jelenleg
Cinkotai János				2011. március 22. – 2017. március 22.
Csáki Csaba		2005. március 1. – 2011. március 1.
Gerhardt Ferenc (alelnök)				2013. április 22. – 2019. április 22.
Gottfried Péter						2021. január 1. – jelenleg
Hardy Ilona		2004. március 1. – 2010. március 1.
Járai Zsigmond (elnök)	2001. március 2. – 2007. március 2.^[8]
Kádár Béla	1999. szeptember 1. – 2002. szeptember 1.^[9]	2002. szeptember 24. – 2008. szeptember 24.
Kandrács Csaba (alelnök)				2013. szeptember 30. – 2015. július 6.^[10]		2019. október 2. – jelenleg
Kardkovács Kolos					2016. szeptember 13. – 2022. szeptember 12.		2022. szeptember 13. – jelenleg
Káró Tamás	2001. szeptember 27. – 2003. november 19.^[11]
Karvalits Ferenc alelnök			2007. március 27. – 2013. március 27.
Király Júlia (alelnök)			2007. július 3. – 2013. április 22.
Kocziszky György				2011. április 5. – 2017. április 5.	2017. április 6. – 2023. április 5.
Kopits György		2003. december 1. – 2009. február 16.^[12]
Kovács Zoltán							2023. március 27. – jelenleg
Nagy Márton (alelnök)					2015. szeptember 1. – 2020. május 28.^[6]
Neményi Judit		2005. március 1. – 2011. március 1.
Matolcsy György (elnök)				2013. március 4. – 2019. március 3.		2019. március 4. – jelenleg
Oblath Gábor	2001. március 1. – 2003. január^[13]	2003. július 7. – 2009. február. 16.^[12]
Parragh Bianka					2017. március 23. – 2023. március 22.
Patai Mihály (alelnök)						2019. április 22. – jelenleg
Pleschinger Gyula				2013. március 5. – 2019. március 4.		2019. március 5. – jelenleg
Riecke Werner (alelnök)	1998. január 15. – 2004. január 15.^[8]
Simor András (elnök)			2007. március 3. – 2013. március 3.
Szapáry György (alelnök)	2001. február 21. – 2007. február 21.^[8]
Virág Barnabás (alelnök)						2020. június 22. – jelenleg
Windisch László				2013. október 2. – 2019. október 1.

További információk

Az MNB honlapja a Monetáris Tanácsról

Jegyzetek

↑ Közlemény a jegybanktörvényről Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben MNB.hu
↑ Nekiment a monetáris tanácsnak Simor! - Gyurcsány támogatja^{[halott link]} Portfolio.hu
↑ Megválasztották Gottfried Pétert a Monetáris Tanács új tagjának, Portfolio.hu, 2020. november 30.
↑ A Monetáris Tanács tagjai. Magyar Nemzeti Bank. (Hozzáférés: 2019. április 22.)
↑ A Monetáris Tanács korábbi tagjai. Magyar Nemzeti Bank. (Hozzáférés: 2019. április 22.)
↑ ^a ^b ^c Mandátuma letelte előtt lemondott.
↑ Az MKB Bank elnök-vezérigazgatói posztjára történő kinevezése miatt lemondott.
↑ ^a ^b ^c Mandátuma még a Monetáris Tanács elődje, a Jegybanktanács tagjaként kezdődött, de folytatódott a Monetáris Tanács tagjaként.
↑ Kádár Béla első mandátuma 3 évre szólt, amely időre még a 2001-ben létrejött Monetáris Tanács elődjébe, a Jegybanktanácsba választották meg, és mandátuma a Monetáris Tanácsban is folytatódott.
↑ A MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-nél betöltött elnök-vezérigazgatói kinevezése miatt lemondott.
↑ Káró Tamás nem töltötte ki mandátumát, 2003 novemberében elhunyt.
↑ ^a ^b A Költségvetési Tanácsba történő megválasztására tekintettel lemondott.
↑ Oblath Gábor első mandátuma 3 évre szólt, amely időre még a 2001-ben létrejött Monetáris Tanács elődjébe, a Jegybanktanácsba választották meg és mandátuma a Monetáris Tanácsban is folytatódott, de nem töltötte azt ki, 2003 januárjában lemondott.