Apja Miskolczi János szintén pap, édesanyja a Geleji Katona István egyik unokája, Kathona Zsuzsánna volt. Miskolczi az elemi iskolákat Kisvarsányban kezdte, hova apja lelkészül ment. Nyolc éves korában a debreceni főiskolába küldték, ahol 1812-ben lépett a felső osztályba. 1820-ban mint VIII. éves diákot küldte a tanári testület a túrkevei iskola rendbehozására. 1823-ban és 1824-ben Szepes megyében, Pozsonyban és Bécsben tartózkodott a német nyelv elsajátítása végett, minthogy külföldi akadémiákra menni akkor tilos volt. Ekkor a papi vizsgát letette és két évig Dunavecsén, egy évig Szalkszentmártonban káplánkodott. 1829-ben sárkeresztúri rendes pappá lett, ahol kilenc évet töltött, 1838-ban pedig szentmártonkátai lelkészszé választották. 1854-ben a kecskeméti traktus alesperese, 1860-ban főesperese lett.
Egyházi beszédei a következő gyűjteményekben: a Fördős Lajos által szerkesztett Különféle viszonyokra vonatkozó papi dolgozatok (Kecskemét, 1857-58) X-XII. füzetében és ugyanattól Gyászesetekre (Kecskemét, 1864-65.) XI-XIII. füz. és a Szász Károly által szerkesztett Különféle papi dolgozatok. Pest, 1860. I. és III. füz.
Az Áhitatosság óráinak egyik fordítója volt.
Műve
Beigtató beszéd, melyet tartott máj. 1. Kecskemét, 1856. (Fördős Lajos beiktatására).
