Mikola Szemenovics Szamokis
1929-ben
Született	1860. október 25.[1][2] Nyizsin
Elhunyt	1944. január 18. (83 évesen)[3][2] Szimferopol
Állampolgársága	orosz szovjet
Házastársa	Jelena Petrovna Szamokis-Szudkovszkaja
Foglalkozása	festőművész professzor grafikusművész illusztrátor művészetpedagógus haditudósító
Iskolái	Birodalmi Művészeti Akadémia
Kitüntetései	Sztálin-díj A Munka Vörös Zászló Érdemrendje Honored art worker of the Russian Soviet Federative Socialist Republic Large gold medal of the Imperial Academy of Arts (1885)
Sírhelye	1st civil cemetery of Simferopol
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikola Szemenovics Szamokis témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mikola Szemenovics Szamokis (Nyizsin, 1860. október 25. – Szimferopol, 1944. január 18.) kozák származású ukrán festő és illusztrátor.

Az első világháború alatt az Oroszország Napja hetilap tudósítója volt, amely Oroszország egyik legnépszerűbb hazafias folyóirata volt 1910 és 1917 között. 1941-ben Sztálin-díjat kapott.^[4]

Apja postás volt; valószínűleg magyar származású. Ifjúságát Noszivkán töltötte kozák anyai nagyapja családjával. Később a nyizsini klasszikus gimnáziumban (napjainkban (Nyizsini Állami Egyetem) végzett. Első kísérlete, hogy beiratkozzon a szentpétervári Cári Művészeti Akadémiára nem járt sikerrel. Bogdan Villevalde professzor egyik munkatársától segítséget kapott, így felvételt nyert az akadémiára, és ott tanult 1879-től 1885-ig Michail Clodt von Jürgensburg és Valerij Jakobi mellett. Számos díjat nyert.^[5] A séta című festményét Pavel Mihajlovics Tretyjakov vásárolta meg.^[6]

1885 és 1888 között Párizsban tanult Edouard Detaille-nél.^[5] Amikor visszatért, Franz Roubaud-val a Kaukázusba utazott, hogy a tifliszi hadtörténeti múzeum panorámájához készítsen néhány nagy alkotást.^[6] 1889-ben feleségül vette a jól ismert könyvillusztrátort, Jelena Szudkovszkaját.^[7] A következő évben akadémikusnak nevezték ki. 1894-től 1918-ig az Akadémián tanított, ahol 1913-ban professzor lett.^[5]

1904-ben a Nyiva magazin megbízásából az orosz–japán háború idején a frontra utazott, és festményalbumot készített.^[5] 1915-ben néhány tanítványával az akadémián megalakították a „Művészeti Osztagot”, és a keleti frontra mentek vázlatokat készíteni.^[6] Az 1917-es oroszországi forradalmak idején elvált feleségétől, az asszony Párizsba ment, és ott halt meg 1924-ben, bár egyes források szerint visszatért Oroszországba, és Viborgban halt meg.^[8]

1918-ban, a régi akadémia megszüntetése után a dél-oroszországi fegyveres erőkkel Jaltába, majd 1922-ben Szimferopolba költözött, ahol művészileg tehetséges fiatalokat tanított, és végül hivatalos állami elismerést kapott, művészeti iskolát szervezhetett. 1934-ben megbízatását kapott: ügyvezető tanácsadóként tevékenykedett egy gigantikus panorámakép létrehozásában, amely Perekop ostromát ábrázolta.^[5] 1936 után a harkovi művészeti intézetben dolgozott.

Az általa készített több ezer könyvillusztráció közül talán a legfigyelemreméltóbbak Marko Vovcsok, Ivan Nyecsuj-Levickij, műveihez készítettek; Nyikolaj Gogol: Tarasz Bulba és Nyikolaj Kutepov: A nagyfejedelmi, cári és imperátori vadászat Oroszországban című künyv.^[6] Feleségével együtt dolgoztak a Holt lelkek illusztrálásán, és falfestményeket készítettek Carszkoje Szelo-i vasútállomásra..^[7]

• Pannók a vicebszki vasútállomáson
• 
  Pannók váróteremben (1.)
• 
  A váróteremben (2.)

• Röviddel a második világháború befejezése után harkivi műhelyében kiállítást rendeztek korai munkáiból.
• 1966-ban egy dokumentumfilm foglalkozott a munkásságával.

• 
  A száguldó trojka (1905 előtt)
• 
  Kozákok egy kocsmában (1917)
• 
  Üldözés (1908)^[9]
• 
  Rajevszkij tábornok bátorsága (1912)^[10]

• M. Burachek, Микола Самокиша (Ukrainian Painters series), Рух, 1930, A teljes szöveg online (oroszul)
• Nina Lapidus, Николай Самокиш, Masters of Art series, Белый город, 2006
• V. Y. Tkachenko, H. С. Самокиш. Жизнь и творчество (life and works), Иск-во, 1964

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Nikolay Samokish című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Az orosz-japán háború Archiválva 2021. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Szamokis naplójából, Русское воскресение (oroszul)
• Вишуканий ілюстратор Микола Самокиш Archiválva 2015. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (Exquisite Illustrator, Mykola Samokysh) a Kharkiv Korolenko Állami Könyvtár webhelyén (oroszul)
• Arcadja Auctions: Samokysh további munkái (angolul)