PROFILPELAJAR.COM

	Mező Imre
Született	Mehrel Izsák; 1905. december 13.; Ramocsaháza
Elhunyt	1956. november 1. (50 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	szabó; politikus;
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1949. május 5. – 1953. május 17.)
Halál oka	lőtt seb
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (Mm. J. 3.)
	Politikai pályafutása
Párt	Magyar Kommunista Párt (1945–48); Magyar Dolgozók Pártja (1948–56)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mező Imre témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Mező Imre (egyértelműsítő lap).

Mező Imre, született Mehrel Izsák (Ramocsaháza, 1905. december 13. – Budapest, 1956. november 1.^[2]) szabó, magyar kommunista politikus.

Pályafutása

Ramocsaházán született 1905. december 13-án este fél 11-kor, Mehrel Izsák néven, Mehrel Selig, 54 éves, dombrovai születésű izraelita hitközségi sakter és Blaulicht Sára, 39 éves, tarnovi születésű asszony gyermekeként.^[3] Szabóinasnak tanult Kisvárdán, majd 1925-ben Belgiumba emigrált.^[4] Tagja lett a belga kommunista pártnak, és innen indulva jelentős karriert futott be a nemzetközi munkásmozgalomban. Harcolt a spanyol polgárháborúban, a Nemzetközi Brigád tagjaként segítette a köztársasági erőket. Később a francia ellenállásban vett részt.

1945-ben hazatért és a Magyar Kommunista Párt (MKP) majd a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) mozgalmi embere lett. 1953-ban megbízták a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) egyik osztályának vezetésével. 1956 júliusától az MDP Központi Vezetőségének tagja. A vezetőségben kérte az október 23-i tüntetés engedélyezését. Október 23-ától a párt Katonai Bizottságának tagja, mely az általuk ellenforradalminak nevezett erők lefegyverzésében vállalt volna szerepet. Mező Imrét ez a bizottság kérte fel, hogy október 24-étől lássa el a Budapesti Pártbizottság épületében lévő civilek irányítását.^[5]

A Köztársaság téri események

Bővebben: A Köztársaság téri pártház ostroma

A pártház a forradalom első napjaiban számos kommunista csoportnak adott biztonságosnak gondolt helyet. Nemcsak a budapesti (de nem országos) pártvezetés tartózkodott itt, de számos pártmunkás, néhányuk családja, két szakasznyi ÁVH-s fegyveres, akiket a pártház védelmére rendeltek ki, továbbá a Néphadsereg kb. kilenc tisztjéből álló társaság, összesen kb. 150 fő. Politikai vezetőként Mezőnek a házban lévő fegyveres alakulatok parancsnokságába is beleszólása volt. A Katonai Bizottság valójában a megalakulásától kezdve megosztott volt. A tétlenkedést megelégelve főtisztek egy kisebb csoportja szervezkedésbe kezdett, mely a pártvezetőség tagjai felé a munkásmilíciák megszervezésére irányult, valójában a Nagy Imre-kormány és az országos pártvezetés elleni katonai puccs kivitelezését tűzte ki célul. Ennek a csoportnak adott helyet a pártbizottság épülete. Mező Imre október 29-én felkérte a katonai vezetőknek e csoportját, hogy biztonságuk érdekében hagyják el a pártházat, amit azonban nem tettek meg. Mező, figyelembe véve, hogy nem volt keményvonalas rákosista, őt magát pont a reformokat teljesen elutasító és a pártházban tartózkodók által sem szeretett Kovács István budapesti első titkár helyett nevezték ki (akit akarata ellenére hazaküldött), feltehetően a pártház biztonsága érdekében próbálta elküldeni a katonákat.

1956. október 30-án fegyveres konfliktus alakult ki. A Köztársaság téri csata során arra a döntésre jutott, hogy a tankokkal megerősített túlerővel szemben a bentiek már nem tudják tartani magukat. A Magyar Néphadsereg két tisztjével együtt, fehér zászlóval elindult, hogy a pártházat elhagyja, és bejelentse az ostromlóknak, hogy a házat feladják; az ezt követő események azonban vitatottak, többek között az is, hogy a kapun egyáltalán kiléptek-e.^[6] Annyi bizonyos, hogy annak közelében mindhárman később halálosnak bizonyuló lövést kaptak. Vitatott, hogy vajon bentről vagy kintről érkeztek a lövések. Az azonban biztos, hogy a lövések hátulról érték. Egyes szemtanúk vallomása szerint a halálos sorozatot Falábú Jancsi csapata adta le az Erkel Színház közeléből.^[7]^[8] Két társának holttestét meggyalázták, lábuknál fogva felakasztották az ostromlók.

A helyszínre érkező – a feldühödött tömeget megfékezni szándékozó – corvinista nemzetőrök kórházba vitték, ahol azonban sérüléseibe 36 óra múlva belehalt.^[9]

Legendák haláláról

A forradalom leverése után elterjedt legenda szerint őt nem a térről, a támadók lőtték le, hanem hátulról, a pártházból, a vele egyet nem értő „elvtársak”. Ez a tévhit a rendszerváltás után még inkább szárnyra kapott, noha egyetlen szemtanú sem támasztotta alá.^[8]

Gosztonyi Péter az 1994-es művében „máig felderíthetetlen okok következményének” tartja Mező halálát. Hasonlóképpen Tulipán Éva is: „A források ismeretében is csak kérdőjeleket tehetünk, valószínűsíthető azonban, hogy a pártbizottság titkárát nem ugyanabból a szögből érte a golyó, mint Asztalos János és Papp József ezredeseket. Míg a tisztek elölről kaptak – egy, illetve több – golyót, addig Mező Imre oldalt, hátulról szenvedhetett találatot. Ez a tény megkérdőjelezi azt a közkeletű elméletet, amely biztosra veszi, hogy Mezőt a forradalmárok lőtték le.”^[8]

Kövér László is erre utalt a 2002-es választási kampányban egy lakossági fórumon: „Medgyessy Péter és Kovács László nem mert kijönni a Köztársaság téri pártszékházból, nehogy úgy járjanak, mint szegény Mező Imre, akit onnan kilépve hátba lőttek.”^[8]

Az állítást azonban az orvosok tanúvallomása is cáfolja, de egyébként sem döntő, hogy Mezőt hol érte a lövés, hiszen amikor megpillantotta a rászegezett fegyvereket, önkéntelenül is elfordulhatott. Nem indokolható feltételezés, hogy a pártház védői vették volna célba, egyébként ez ennyi szemtanú mellett nem maradhatott volna titokban.^[8]

Emlékezete

Mező Imre halálát a kádári propaganda politikai céljai igazolására használta fel. Mitologikus tettet láttatott benne, miközben magának a Köztársaság téri eseménynek a tisztázását nem tette meg. A legendák mindkét oldal szellemi örökösei között tovább élnek. Fehér Könyv: „A fegyveres ellenforradalmi bandák is megmutatták »kibontakozási« programjukat: a tűzszünet leple alatt, a szovjet csapatok távozása után, október 30-án támadást hajtottak végre a párt budapesti székháza ellen.”

Nevét a rendszerváltásig a Mező Imre út (ma: Fiumei út) őrizte. Sírja a Munkásmozgalmi Panteon^[10] díszhelyén van. A Munkásmozgalmi Panteon hivatalosan 1959-ben született meg.^[11]

Az Óbudán található Vihar utcai általános iskola 4882. sz. úttörőcsapata is Mező Imre nevét viselte.^[12] Dunaújvárosban és Szegeden pedig egy általános iskola is.^[13]^[14] Makón egy kollégium viselte a nevét; az épület jelenleg^[mikor?] átalakítás alatt áll, helyén az önkormányzat Közhivatalok Háza néven egy 1250 négyzetméteres irodaházat alakított ki.^[15] Örkényen ma is van róla elnevezett utca.

Az ötvenedik évfordulóra a tragikus eseményeknek Térey János és Papp András Kazamaták című drámája állít emléket.^[16]

Szegeden a Tisza-parti Általános iskola is Mező Imre nevét viselte.

Kaposváron 1964-ben vagy 1965-ben a korábban egyszerűen Mező utcának nevezett November 4. utcát Mező Imre utcára nevezték át. 1991-ben, mivel az addigi név a kommunista rendszerhez kötődött, visszanevezték Mező utcára.^[17]

Jegyzetek

↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=76&layout=s
↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári halotti akv. 1603/1956. folyószám alatt.
↑ Születése bejegyezve Ramocsaháza polgári születési anyakönyvek, 1905. év, 119. folyószáma alatt.
↑ Mező Imre | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 30.)
↑ Mező Imre. [2007. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 4.)
↑ Elbukott, mégis győztes. A köztársaság téri csata. Tulipán Éva történésszel beszélget Szentpály Juhász Miklós. Magyar Katolikus Rádió, 11:30.-12:00.
↑ Litván György: Mítoszok és legendák 1956-ról'. [2017. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 4.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Eörsi
↑ Gosztonyi Péter: A Köztársaság téri ostrom és a kazamaták mítosza'. [2006. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 4.)
↑ Munkásmozgalmi Pantheon
↑ Apor Péter: Immortalitas imperátor: a Munkásmozgalmi Panteon születése
↑ Úttörőcsapatok Magyarországon
↑ Mező Imre Általános Iskola, majd Aranyvölgyi Általános Iskola
↑ admin: Államosítás – Tisza-parti Általános Iskola (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. szeptember 30.)
↑ Megépült Makón a Közhivatalok Háza - Delmagyar.hu
↑ Térey János és Papp András: Kazamaták, Katona József Színház, rendezte Gothár Péter. [2007. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 4.)
↑ Récsei Balázs: „…mert nem a térben, hanem az időben léteztek…” – Kaposvár utcáinak, tereinek (n)évtörténete (PDF). Somogyi Almanach, 2016 (Hozzáférés: 2017. július 3.)

Forrás

↑ Eörsi: Eörsi László: Köztársaság tér 1956. Beszélő, XI. évf. 8. sz. (2006. június) Hozzáférés: 2017. október 23.

További információk

Szeghalom.lap.hu – Linkgyűjtemény
Vadász Ferenc: Legenda nélkül - Fegyvertelenül – Mező Imre Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1975) ISBN 9631102459
Komját Irén: Mező Imre (Kossuth Kiadó, Budapest, 1968)
R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8