A Meteor egy nagy hatótávolságú légiharc-rakéta, amelyet az MBDA fejleszt és gyárt. Szilárd tüzelőanyagú ún. ramjet hajtóművének köszönhetően hatótávolsága több mint 100 km is lehet.[1] A rakéta aktív lokátoros rávezetést (ARH) használ a repülésének végső fázisban, ahol hajtóművének köszönhetően még jelentős energiatartaléka marad manőverek végrehajtására. Jelenleg hét ország alkalmazza és négy repülőgéptípus tudja hordozni és indítani: JAS-39 Gripen, Rafale, Eurofighter Typhoon és a jövőben az F-35 Lightning II.
A Meteor rakéta a magyar légierő Gripen vadászrepülőinek arzenáljába is bekerül várhatóan.[2]
Kialakítása és jellemzői
A Meteor az egyik legfejlettebb nagy hatótávolságú légiharc-rakéta a világon. Különlegessége a hajtóművében rejlik: a szilárd tüzelőanyagú rakéta a levegő oxigénjét is hasznosítja úgynevezett ramjet hajtóművében, ami sokkal hosszabb égésidőt és nagyobb mozgási energiát biztosít számára a pályája végfázisában a hagyományos rakétahajtóművekhez képest. A legtöbb légiharc-rakéta hajtóműve ritkán működik 5-10 másodpercnél tovább és többnyire már nem biztosít tolóerőt a pályája végső fázisában, miközben minden forduló, manőver csökkenti a mozgási energiáját, sebességét és ezzel a találat valószínűségét is.[3] Ennek köszönhetően lehetnek sikeresek a közeledő rakétákkal szembeni kitérő manőverek. Ha megtámadott repülőgép kellő számú és nagy g-terhelésű manőverekre készteti a rakétát, az akár teljesen elveszítheti mozgási energiáját, manőverező képességét, és végül lezuhan vagy bizonyos idő után megsemmisíti önmagát, amennyiben nem ér el találatot.
Ezzel szemben a Meteor robotpilótája képes szabályozni az hosszú égésidejű hajtóművének tolóerejét, így „gazdálkodva” azzal annak érdekében, hogy a végső manőverek során is legyen elég mozgási energiája. A gyártó MBDA vállalat szerint rakétájuk rendelkezik a legnagyobb megsemmisítési zónával a világon és mozgási energiája háromszoros-hatszoros más típusokhoz képest.[3]
A rakéta kétirányú adatkapcsolattal is rendelkezik, így az indító repülőgép pályakorrekciós adatokat tud biztosítani a számára. A rakéta képes harmadik féltől – például másik vadászrepülőtől vagy AWACS felderítőtől – is céladatokat fogadni. A rakéta visszafelé is képes információkat küldeni a hajtóműve helyzetéről, mozgási energiájáról, a cél befogásáról, stb.[3]
A végfázisban a rakéta saját radarjával keresi meg és fogja be a célpontot a kalkulált találkozási pont közelében. A célponthoz érve csapódó vagy rádió-frekvenciás közelségi gyújtó indítja be a repesz-romboló harci részt.[3]
Meteor és IRIS-T rakéták egy Eurofighter Typhoonra függesztve
Meteor rakéta és egy RBS-15 robotrepülőgép egy Gripen előtt kiállítva
Meteor és amerikai konkurense: az AMRAAM (a felső állványon)
Meteor rakéta egy Eurofighter Typhoonon
Alkalmazók
Jelenlegi alkalmazók
Brazília – F-39 Gripen repülőgépekhez rendszeresítve. A 36 Gripen repülőgép számára 100 db Meteor rakétát rendeltek.[4]
.jpg)
.jpg)
