Iskoláit Parajdon kezdte, a székelyudvarhelyi református gimnáziumban végezte az I-VI. osztályt 1906 és 1912 között,[5] majd a szászvárosi református Kún-Kollégiumban folytatta, és érettségizett 1914-ben.[6] Orvosi tanulmányait Kolozsváron kezdte, de a világháború miatt abba kellett hagynia. 1914. október 30-a és 1918. november 1-je között katona volt, 1915 áprilisától az orosz fronton harcolt.[7] Tanulmányait a háború után Szegeden fejezte be 1922-ben a Kolozsvárról odamenekült Ferenc József Tudományegyetemen.
1923-tól 1928-ig Kolozsváron dolgozott mint a Vöröskereszt Szanatórium főorvosa. 1928 és 1933 között a marosvásárhelyi Magyar Egyházak Szanatóriumának a röntgenfőorvosa volt. Gyakran tartott népszerűsítő előadásokat egészségi problémákról, betegségekről.[8] Ugyanakkor részt vett a Magyar Párt helyi szervezetének tevékenységében.[9] 1932-ben részt vett a magyarországi orvoskongresszuson.[10]
1933-tól a kolozsvári Református Diakonissza Intézet (református kórház) főorvosa, 1937-től 1944-ig igazgatója.[11] A háború alatt a katonakórházban is dolgozott.
A kolozsvári református kórház 1944. június 2-án az amerikai repülőbombázáskor telitalálatot kapott, szinte teljesen megsemmisült. Mester Gáborék közeli lakását (Kálvin utca 9. sz.[12]) is találat érte, de lakható maradt. Két hónap múlva, augusztus 2-án Mester Gábornak is köszönhetően, már átadták a szomszédos Szucság községben a kórház új épületét.[13]
Élénk közéleti tevékenységet folytatott. Részt vett egyházi, nőegyleti, jótékonysági és sportrendezvényeken, gyakran tartott egészségügyi népszerűsítő előadásokat.[14]
Tanított a kolozsvári református gimnáziumban egészségtant, és iskolaorvos is volt.[15]
Tagja volt az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek.
A második világháború után, a berendezkedő új hatalom minden azelőtt fontos állású embert gyanakodva figyelt. Így Mester Gábort is a tisztogató bizottság döntése alapján „négyévi falusi közegészségügyi szolgálatra” Körösfőre küldték körorvosnak.[16] Később rövid időre vizsgálati fogságba is került. Szabadulása után Szilágysomlyón (ahonnan második felesége származott) magánrendelőt nyított, utána Gyümölcsénesen volt körorvos (újabb rövid vizsgálati fogság), majd a szilágybagosi újonnan alapított kórházat igazgatta nyugdíjazásáig.
Apja Mester Lőrinc,[17] anyja Biró Ilona. 1923-ban Marosvásárhelyen összeházasodott Gyulai D. Aranka Eszterrel (1899–1935).[2][18] 1929-ben megszületett fiuk, Zsolt, aki orvos lett és sikeres egykönyves író. Felesége 1935-ben betegségben elhunyt. Rá egy évre elvette feleségül a szilágysomlyói Brandt Heléna Blankát (1894–1970), aki szülővárosában nyugszik.
Jegyzetek
↑Esküvői anyakönyvi kivonat másolata. Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2022100610008457 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
↑ abDr. Mester Gáborné meghalt. Ellenzék, 1935. május 30. 10. o.
↑Esküvő, Ellenzék, 1936. június 4. 8. old. Brandt Ila úrasszony Simleul-Silvaniei és dr. Mester Gábor református kórházi főorvos Cluj, június hó 2-án házasságot kötöttek Simleul-Silvaniein.Online hozzáférés
↑Gyászjelentés. Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2022100610008457 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
↑A székelyudvarhelyi ev. ref. kollégium éves kiadványai Online hozzáférés
↑Például: a) A kolozsvári Református Nőszövetség téli segélyező munkája javára szervezett templomi ünnepélyen alkalmi előadást tartott. Ellenzék, 1938. október 5. b) A Magyar Népközösség egészségügyi szakosztálya előadássorozata keretében a sportokról és a természetjárásról tartott érdekes előadást. Keleti Újság, 1940. április 6.
↑A Kolozsvári Református Kollégium Évkönyve az 1941–42. iskolai évről, 1942. (Arcanum)
↑Erélyes tisztogatás az orvosi karban, Világosság, 1945. január 20. Online hozzáférés. A család tulajdonában van egy 1944. december 23-i értesítés, amelyben három év szerepel.
↑Apja foglalkozásaként a dokumentumokban szerepel: fogadós, földművelő, sőt földbirtokos is.
↑Születési anyakönyvi kivonat. Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2022100610008457 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
Források
Keresztény magyar közéleti almanach. Harmadik kötet. Erdély (Az I. és II. kötet pótlásaival), Budapest, 1941. Online hozzáférés
Komjátszegi Sándor: Reményik Sándor, a kolozsvári Református Diakonissza-kórház betege, Romániai Magyar Szó, 2000. május 27-28. Online hozzáférés
Mester Zsolt: Koppantó, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979